Az elmúlt napok egyik legfontosabb híre volt, milyen történelmi jelentőségű határrendezési tárgyalások zajlanak Szerbia és Koszovó között, és hogy ehhez Orbán Viktor és rendszere egy szót sem tud hozzátenni. Ha ma önök lennének kormányon, akkor is síri csönd honolna ezzel kapcsolatban a nemzetközi és hazai magyar kommunikációban?
Ahhoz, hogy egy nagyon fontos politikai célt elérjen egy közösség vagy kormány, alapos előkészítésre, felépített koncepcióra és kommunikációra van szükség. Az elszakított magyarság szabadságjogainak legbiztosabb formája a területi autonómiák létrehozása, amit minden elszakított nemzetrészünk deklarált az elmúlt bő negyedszázadban. A Szerbia és Koszóvó közötti tárgyalások alkalmat nyithatnának arra, hogy beszéljünk erről a kérdésről, de látható, hogy a Fidesz soha nem készült kiharcolni az elszakított magyarság jogait, így most sem lép semmit.
"Teljesen egyértelmű, ha a tavaszi választáson jobb eredményt érünk el kihasználnánk ezt a mostani alkalmat."
Már Vona Gábor is meghirdette a vállalásai között a Kárpát-medencei autonómiákért való küzdelmet, nekem pedig megválasztott elnökként, az első politikai tevékenységem volt ezt deklarálni Gyimesben, az ezer éves határ tövében. Már a kormányzás az első napjaitól kezdve beszélnénk erről a kérdésről az európai fórumokon és a szomszédjainkkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken.
Vágyik még egyáltalán a délvidéki magyarság területi és kulturális autonómiára, vagy megelégednek annyival, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség néha elmondja, hogy egyszer majd jobb is lesz talán, Orbán Viktor pedig sport akadémiát épít Topolyára?
"Igen, vágynak rá csak nem hisznek benne!"
Az elmúlt negyedszázadban a legtöbbet szenvedett határon túli közösségünk a délvidéki volt, ugyanakkor pont itt volt a legtöbb lehetőség a területi autonómia kiharcolására. A horvát függetlenségi háború, Macedónia kiválása, Bosznia önállósodása, a NATO támadása Szerbiával szemben, a szerb nyelvű Montenegró kiválása, Koszovó elszakadása mind egy-egy meghatározó lehetőség lett volna az európai jogok biztosítására a magyarság számára. Lelkileg teljesen leamortizálja a magyarságot, hogy Szerbiából még a teljesen szerb nyelvű Montenegró is kivált, de a magyar anyanyelvűeknek még területi autonómiára sincs lehetőségük.
"Vissza kell adnunk a hitet a délvidéki magyarságnak, hogy a nyugat-európai országokhoz hasonlóan kiáll az anyaország mellettük és küzd azokért a szabadságjogaikért, ami tucatnyi nemzeti közösségnek jár tőlünk nyugatra."
A Fidesz története során párszor már bebizonyította, hogy mennyire fontos számára a Kárpát-medencei magyar kisebbségek sorsa, például a román EU-csatlakozás feltétel nélküli megszavazásával. Mit tesz majd a Jobbik, hogy ne ismétlődjön meg ez a bűnös tétlenség Szerbiával kapcsolatban?
Két lehetőségünk van. Minden erőnkkel, nagyon határozottan kifejtjük a véleményünket a magyar országgyűlésben és a magyar közéletben. Ezzel befolyásoljuk a kormányzati döntéseket. A másik lehetőség, hogy kihasználjuk az egyre szélesebb elismertségünket a nemzetközi fórumokon, nagyköveti találkozókon. Ezzel erőnkhöz mérten igyekszünk segíteni a külföldi diplomaták, újságírók figyelmét felkelteni Európa ezen hiátusára, amelyet az elszakított magyar közösségek jogfosztottsága jelent.
Ön tegnapelőtt a közösségi médiában már fölvetette, hogy a délvidéki autonómiáért a Jobbik irányvonalát is meghatározó igazságosság jegyében kell küzdeni, de arról is írt, hogy a szabadsággal együtt ezt a fogalmat is igyekszik baloldalinak beállítani a fideszes sajtó. Tényleg el lehet hitetni az emberekkel, hogy aki e két idea jegyében küzd, az kultúrmarxista hazaáruló?
Bibó István 1956. november 4-én, mikor egyedül maradt a magyar Országgyűlés épületében, megírta híres kiáltványát. Ebben a szabadságra és az igazságosságra hivatkozik, amikor a magyar nép hősies küzdelméért szót emel. 1956 harcának bemocskolása lenne, ha a pesti srácokat baloldali felkelőkként, vagy Bibó Istvánt kultúrmarxistaként jellemeznénk. Szégyen, hogy a Bibó szakkollégium tanítványának rendszere próbálkozik ilyen értelmezéssel, de Orbán Viktortól már rengeteg meghasonlást láttunk és úgy érzem még fogunk is, amíg a magyar politika színpadán valamilyen mértékben jelen lesz.
(Fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Még sincsenek örök európai határok? - Kivételt tehet az Európai Bizottság Koszovó és Szerbia ügyében
Az uniós tisztviselő egy Aleksandar Vučić szerb, és Hashim Thaçi koszovói elnökkel közösen tartott, vasárnapi sajtótájékoztatón beszélt a területi viták rendezésének lehetőségéről.A megszólalás alapját az Alpbachban tartott nemzetközi találkozó szolgáltatta, ahol a két államelnök uniós közvetítéssel igyekezett rendezni az országaik között feszülő konfliktust.