A Jobbik hagyományos, ezúttal Budapesten tartott értelmiségi találkozóját Brenner Koloman nyitotta meg, aki maga is a párt értelmiségi holdudvarából érkezett, majd lett idén áprilistól jobbikos országgyűlési képviselő. Elmondta, hogy szerinte az "írástudók felelőssége" abban rejlik, hogy amikor majd összeomlik az orbáni rendszer, akkor készen álljanak átvinni az országot a XXI. századba. A politika felelősségét pedig abban határozta meg, hogy biztosítsa az értelmiség, az egyetemek, a kutatás, a média és a magaskultúra szabadságát.
Ezután Sneider Tamás, a Jobbik elnöke kezdte meg beszédét, amelynek elején röviden értékelte az áprilisi választások eredményét. Szerinte a párt egyfajta "centrális erőteret" alkot az ellenzéki oldalon, miután "majdnem minden második ellenzéki szavazatot" a Jobbikra adtak a választók. Hozzátette, hogy emiatt most az ellenzéki pártokon felül vidéki lokálpatrióta szervezetek is keresik a kapcsolatot a Jobbikkal.
Ki lehet-e valaha egyezni az Orbán-rendszerrel? - tette fel a vízválasztó kérdést. Míg a legtöbb ellenzéki pártban "megvett és fogott" emberek vannak, addig a Jobbik elnökeként határozottan úgy gondolja, hogy erre soha nem kerülhet sor. A kiegyezés elleni egyik érvként nevezte meg a katasztrofális demográfiai helyzetet. Mint kiszámolta, a népességcsökkenés, a kivándorlás és az etnikai viszonyok miatt a Kárpát-medencében 8 év alatt 1 millió emberrel csökkent a magyarság lélekszáma, amely meghaladja a szocialista éra nyolc évének 700 ezres csökkenését is. Másik érvként a gazdasági helyzetet emelte ki, azon belül is a kkv-szektor áldatlan állapotát, a multik térnyerését és külföldi, például jármű-összeszerelő üzemektől való függést. Végül az ország morális állapotát hozta fel még példaként a kiegyezés elutasítására. Mint fogalmazott, "az ország fele elfogadja a korrupciót", "sikerült szolgalelkűvé tenni a magyar társadalmat", és amíg ez így marad, "addig esélyünk sincs semmilyen változásra".
Ezután kijelölte, hogy a Jobbik feladata az, hogy küzdjön a szolgaság ellen, leszámoljon a szolgalelkűséggel és szervilizmussal, megszüntesse a félelmet. Úgy fogalmazott, hogy ez egy kemény harc lesz, a rendszer ugyanis nem fog puhulni. Szerinte Orbán is készül arra, hogy majd eljön a kormányváltás, viszont azt a célja, hogy egy gyenge és megosztott ellenzék hajtsa majd végre, ami után hasonlóan a rendszerváltás utáni első kormányhoz (amit akkor jól meg tudott figyelni), vissza tudjon térni újra akár ő, akár az utódja. Ez Sneider szerint a legújabb Orbán-terv, amit csak a Jobbik tud megakadályozni. Ez azonban azért sem lesz egyszerű, mert Orbán "belekeverte" a családját is, és mivel így nemcsak neki kell félnie a börtöntől, hanem a családját is féltheti, így még veszélyesebbé válik.
A párt elnöke szerint a Jobbiknak kell felélesztenie és fejlesztenie az igazságosság és a szabadság eszméjét. Ehhez alapot biztosít az, hogy az egész magyar történelem a szabadságért való küzdelemről szólt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tisztában van azzal, hogy ez mindösszesen pár tízezer embert fog lázba hozni, viszont ők lesznek azok, akik aztán lefordítják ezt a köznapi nyelvre, és elviszik majd a milliókat szavazni. Egy aktív, mindenre kész társadalmi réteget kell verbuválni erre a harcra, és ennek lát neki a párt ősztől - hangsúlyozta Sneider Tamás.
A Jobbik elnökét a párt elnökhelyettese, Gyöngyösi Márton követte a pulpituson, aki mielőtt rátért volna az EU helyzetének elemzésére a közelgő EP-választások fényében, röviden még beszélt egy "új jelenségről", a kormánykritikus értelmiség "ellenzékváltó hangulatáról". Szerinte érthetetlen, hogy például Tamás Gáspár Miklós, Raskó György vagy Ungváry Krisztián miért ír arról, hogy az ellenzék jóformán oszlassa fel magát, és miért gondolják azt, hogy majd erre "felkapja a fejét a Nyugat". A Jobbikra 1,3 millió ember adta le a szavazatát, ezért úgy gondolja, hogy nekik kötelességük harcolni tovább, nem tágítani, és a parlamenti kereteken belül is meg kell tenniük mindent. Úgyhogy inkább azt javasolta nekik, hogy "mutassanak példát", holnaptól ne publikáljanak, "menjenek el acélmunkásnak", hátha attól majd "felkapja a fejét a Nyugat".
A választási eredmény kapcsán hozzátette, hogy szerinte április 8-a után "kudarcot szenvedtek a bolsevizmussal szemben" a politikai pártok mellett a civilek, az egyházak, a tudományos élet tagjai és az értelmiségiek is. "A sors érdekes fintora" az, hogy 2002-ben a polgári körökkel Orbán hívott harcba a bolsevizmus ellen, most pedig ő építi azt. Gyöngyösi álláspontja szerint össze kellene fognia mindazoknak, akik élhető, normális, polgári Magyarországot szeretnének, össze kell fogni a NER-rel szemben. Erre szükség van a "demokratikus értékrend helyreállítása érdekében", és csak utána kell lefolytatni azokat a vitákat, amelyeket "minden normális országban a politikának le kell folytatnia". Ezért épít a Jobbik hidakat évek óta, és ez indukálta a néppárti politikát is - tette hozzá.
Jelenleg az EU - különböző háttéralkukkal - legitimálja Orbán rendszerét, jelentette ki Gyöngyösi, majd rátérve az EU állapotára, elmondta, hogy az ugyan ezer sebből vérzik, de "bizonyos feltételekkel megmentésre érdemes". A globalizáció és a digitalizáció olyan kihívásokat jelentenek, amelyeknek a következményei beláthatatlanok - emelte ki, majd megjegyezte, hogy az EU-ban nemhogy a válaszokat nem tudjuk megfogalmazni, de a kérdéseket sem.
"Miközben arról beszélünk, hogy az EU föderális legyen-e vagy a nemzetek Európája, nem vesszük észre azt, hogy a föderalizációhoz nincs meg a közös európai identitás" - hangsúlyozta, amelynek az alapja meggyőződése szerint a kereszténységhez való ragaszkodás. Így azt látja, hogy a föderalizáció "teljes naivitás, teljes utópia". Ugyanígy azok az államok, amelyek büszkék arra, hogy nemzetállamként definiálhatják magukat és "üdítően homogének", vajon erős, szuverén országnak nevezhetik-e magukat akkor, amikor "fiataljaik százezreit veszítik el néhány év leforgása alatt", demográfiai katasztrófa nyomasztja őket, "gazdaságilag európai kohéziós pénzekből épülnek és külföldi befektetésekre szorulnak"? - mutatott rá a Jobbik elnökhelyettese.
Gyöngyösi Márton szerint ezekről a kérdésekről kellene beszélni azelőtt, hogy az EP-választások megkezdődnének jövő májusban. Így lehet nemzetállami sorskérdésekről, az autonómiáról, bérunióról vagy a migrációról is beszélni a kampányban. "Ez lesz az egyik legfontosabb kérdés, hogy tudunk-e egy olyan társadalmi vitát lefolytatni, amelyben a saját nemzetállami kérdéseink és a közös, európai értékeknek, az európaiságnak a fontos kérdéseit is át tudjuk beszélni, előre tudjuk mozdítani" - zárta mondanivalóját.