A 2011-ben bevezetett TAO révén több mint 1000 milliárd forint áramlott a sportba, ebből közel 800 milliárd forint Orbán Viktor szerelemgyermekéhez, a labdarúgáshoz került.
Kedd reggel jelent meg az a kormányrendelet, amely összegezte, hogy a koronavírus-járvány miatt, mely helyekről vontak el forrásokat. Az adatokat böngészve kiderül, hogy mintegy 34,4 milliárd forinttal vágják meg az önkormányzatok költségvetését azzal, hogy a gépjárműadó még náluk maradt részét is elveszi az állam a védekezésre hivatkozva. Ez különösen annak fejében megdöbbentő döntés, hogy eddig is magukra maradtak a települések, s tulajdonképpen a saját szakállukra kellet megszervezniük a védekezést. Ezzel még több önkormányzatot sodort veszélybe a kormány. A veszélybe került települések között jócskán találni olyanokat, ahol fideszes polgármesterek vannak, vagy éppen kormánypárti többségű a képviselő-testület. Így a kormány – bármilyen céllal is hozta meg a döntését – a saját embereit is könnyedén bajba juttathatja.
A kormány döntése azért is elképesztő, mert mindeközben például a TAO-rendszerhez egyelőre nem nyúltak hozzá, pedig ahelyett, hogy az önkormányzatoktól vonnak el forrásokat, a TAO-támogatásokból bőven finanszírozni lehetne a járvánnyal szembeni védekezést.
Mi is a TAO?
Hazánkban 2016-ban 113,2 milliárd, 2017-ben is 93,6 milliárd forint, míg 2018-ban ismét 100 milliárd forint felett volt a keret. Ezen támogatások nagyobbik része ráadásul a labdarúgásba került, ugyanis 2011 óta mintegy 791 milliárd forint áramlott a sportágba.
A TAO-t eredetileg azért hozták létre, hogy jelentős utánpótlás-fejlesztés menjen végbe a hazai sportban, ezen felül pedig még tárgyi beruházásokra lehetett (volna) felhasználni ezeket a pénzeket. 2019-ben aztán ezt még kiegészítették azzal, hogy már a létesítmények fenntartására is fel lehetett használni a támogatást.
Mint ismert a Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti Puskás akadémia régóta kiemelt állami támogatásnak örvendezhet: 2011 és 2018 között 22,4 milliárd forint adományt és 23 milliárd forint közpénzt kapott TAO-támogatás formájában.
A támogatások ráadásul igen csekély része, mintegy 21 százaléka ment az eredetileg kitűzött célra. Vagyis 2018-ig nagyjából
Ezt mutatja az Orbán Viktor által szorgalmazott sportakadémiai rendszer felállítása is, ahova például bekerülhetett a 10 kiemelt klub közé az a Kisvárda is, amelyet az egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós révén, eddig is kiemelt figyelem övezett a kormánynak köszönhetően. Mindeközben a kiemelésből olyan fontosabb utánpótlás-nevelő műhelyek maradtak ki, mint Újpest, Nyíregyháza, Kaposvár vagy Pécs, biztos a véletlen műve, de ezen klubok vezetésében nem nagyon találni fideszes képviselőt. A Kisvárda esete azért is mókás, mert a klub utánpótlása is tele van ukrán anyanyelvű játékosokkal.
A rendszerrel egyébként maga a kormány sem elégedett, erre jó példa, hogy 2018 decemberében még azt tervezte, hogy 50 milliárd forintban maximalizálják a látványsportok TAO-támogatását, az intézkedés miatt több sportági szakszövetség is aggodalmát fejezte ki. A kormány végül meggondolta magát és 125 milliárd forintra emelte a felhasználható keretet.
Mi lesz ezután?
Az elmúlt évek pénzesője után a magyar klubok kénytelenek lesznek ismét piaci alapra átállni. Óriási meglepetés és felelőtlen pénzszórás lenne a kormányzat részéről, ha továbbra is fenntartaná a jelenlegi TAO-rendszert, miközben százezrek veszítik el állásukat. Ha a jövőben a magyar sportklubok továbbra is szórják a havi többmilliós fizetéseket, akkor joggal merülhet fel az emberben az, hogy igazságtalan a rendszer.
Muszbek Mihály sportközgazdász hétfőn reggel a Digi Sportnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar sportban rendszerváltásra van szükség.
„Azt kell végig gondolnia a magyar kluboknak, hogy szükség van-e ennyi és ilyen mértékben túlfizetett idegenlégiósokra, illetve azokra a magyar sztárjátékosokra, akik külföldről hazajöttek a jó kereset miatt.”
Véleménye szerint újra kell gondolni a jelenlegi rendszert. Azok, akik a sportgazdasági döntéseket fognak hozni a következőkben, eszükbe fog jutni, hogy mennyire nem gondoltak előre arra, hogy létrejöhet egy olyan helyzet, amikor is a csapatok nem lépnek pályára, a játékosokat pedig fizetni kell. Az egyik jövőkép várhatóan az lesz, hogy rövidebb távú szerződések jönnek létre.
A sportközgazdász hozzátette, hogy a családjában van olyan sportvezető, aki TAO-támogatásokkal foglalkozik, s neki egy kormányzati szereplő azt mondta, hogy
A koronavírus-járvány akár alapjaiban is megváltoztathatja a magyar sportgazdaságot, persze csak abban az esetben, ha valóban figyelembe veszi a gazdasági realitásokat a kormányzat. Muszbek Mihály szerint évi 80 és 120 milliárd forint körüli TAO-támogatásról beszélünk.
Ez a szám a GDP-nek szűken véve az 1%-a.
Leszögezte: a magyar sportba ömlesztett pénzek csökkentése nem csak az akaraton múlik, hanem azokon a piaci szereplőkön is, akik eddig kijelölt módon befizették a TAO-t, mert rámutattak egy állami vállalatra vagy olyan típusú vezetőre, aki része ennek a szisztémának, hogy "ne a NAV-nak utald, hanem ennek a csatornának."
Ugyanakkor most a gazdasági válság következtében kevesebb cég fog nyereséget termelni, illetve várhatóan a vállalatok társasági adójának mértéke is jelentősen alacsonyabb lesz.
A jövőben rendkívül nehéz helyzetbe kerülhet a magyar sport, ugyanakkor megszűnhet az a fajta metódus, hogy a politikai akarat befolyásolja majd a gazdasági működéseket. 2011 óta meg volt az a történelmi lehetősége a magyar sportnak és különösen a magyar futballnak, hogy a megnövekedett kormányzati támogatásokkal önellátóvá tudják tenni magukat. Ennek ellenére sajnos csak a pazarlás jellemezte a klubokat. Így amennyiben a TAO-támogatások megcsappannak, több klub sorsa is rosszra fordulhat. Erre pedig minden esély megvan, ugyanis a koronavírus-járvány után mérlegelnie kell a kormányzatnak, hogy a saját szórakozására, vagy az emberek megélhetésére fordítja a forrásait, illetve, hogy további megszorításokkal sújtja-e az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat.