Érdemben nem reagált a kormány arra, hogy milyen alapon fogja támogatni a sportakadémiákat

.

Tavaly novemberben döntött úgy Orbán Viktor, hogy olyan sportakadémiai rendszer kidolgozását szeretné kitűzni, amely elősegíti a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást és sportszakmai felkészítést. A tervezet értelmében első körben a kézilabda, a kosárlabda és persze a labdarúgás került terítékre. 

Az bizonyos, hogy a jelenlegi helyzettel Orbán Viktor sem elégedett, ugyanis a november 21-ei Magyar Közlöny szerint sportakadémiai rendszer kidolgozását tűzte zászlajára a miniszterelnök. A decemberi kormányrendeletből pedig már azt is megtudhattuk, hogy kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, míg a labdarúgásban legfeljebb 10 akadémia válhat kiemeltté. 

Természetesen az elsődleges szempont, a miniszterelnök kedvenc sportágának számító labdarúgás "megreformálása" volt, ugyanis hiába a sportágba áramló százmilliárdok, az eredmények még mindig jelentősen elmaradnak. A mértékadó Transfermarkt portál szerint

a 21 éven aluli játékosok aránya az NB1-ben 5 százalék alatt van, míg a légiósok aránya 36 százalék.

Ezek után kétségessé válik, hogy mégis miért volt szükség életre hívni a TAO-rendszert, (amelyet többek között a hazai utánpótlás fejlesztése érdekében vezettek be - szerk.), ha az egyesületek mindeközben egyáltalán nem "termelnek" ki tehetséges fiatalokat. Mint ismert, az Mfor számításai szerint a labdarúgásra szánt 791 milliárd forintnyi összeg (TAO + központi költségvetés) csupán töredéke ment utánpótlás-fejlesztésre. 

Az összesített támogatások mintegy 21 százaléka, vagyis

162 milliárd forint mehetett el arra, hogy a hazai utánpótlást fejlesszék. 

Felemelt akadémiák

A kormány a sportakadémia rendszer keretein belül úgy döntött, hogy "felemel" 10 labdarúgó-akadémiát és kiemelt támogatással segíti az ott zajló munkát. 

  • Diósgyőr Futball Kft.,
  • DLA Utánpótlás Nevelő Kft., (Debrecen)
  • ETO Futball Kft., (Győr)
  • A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
  • FTC Labdarúgó Zrt.,
  • Honvéd Futball Club Kft.,
  • Illés Sport Alapítvány, (Szombathely)
  • MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
  • Várda Sport Egyesület, (Kisvárda)
  • Vasas Akadémia Kft.

A kiemelésből olyan fontosabb utánpótlás-nevelő műhelyek maradtak ki, mint Újpest, Nyíregyháza, Kaposvár vagy Pécs. Miközben bekerült az a Kisvárda, amelyet az egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós révén, eddig is kiemelt figyelem övezett a kormánynak köszönhetően. 

A szabolcsi klub beválogatása már csak azért is érdekes, mert az egyesület keretében elvétve látni csak magyar játékosokat.  Csupán egyetlen 21 éven aluli magyar játékos (Kovácsréti Márk) lépett pályára az NB1-ben, miközben jelenleg 16 külföldi található a játékoskeretben. De a klub U19-es csapatában is 13 külföldi (!) található. (Itt hangsúlyoznánk, hogy az ukrán játékosok többsége nem kárpátaljai és a pályán is ukránul beszélnek - szerk.) 

A Jobbik országgyűlési képviselője, Steinmetz Ádám írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz és Kásler Miklós miniszterhez annak reményében, hogy arról érdeklődjön, mégis milyen szempontok alapján választotta ki a kormányzat, hogy melyik akadémia kaphat kiemelt státuszt. 

A miniszterelnök és az Emmi tárcavezetője helyett azonban Rétvári Bence államtitkár "reagált", aki két mondatban elintézte a sportszakmai kérdést.

.
Rétvári Bence "válasza" az írásbeli kérdésre.

Steinmetz Ádám lapunk megkeresésére úgy reagált: nonszensz, hogy a sportra stratégiai ágazatként tekintő Fidesz-kormány, ilyen minden szakmaiságot és komolyságot nélkülöző választ adjon. Hozzátette, hogy neki országgyűlési képviselőként - a törvényalkotás mellett - többek között az is feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalom, a kormány munkáját, és ennek során kérdéseket tegyen fel.

"Gyakorlatilag egyetlen egy kérdésre nem ad választ ez a rendelet. Számomra ez az államtitkári válasz elfogadhatatlan"

- tette hozzá.

Véleménye szerint a társadalom egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy nem szabad több pénzt a TAO-s sportágakra fordítani. Egy ponton túl ugyanis kontraproduktív annak mennyisége. És szerinte a fociban ezen a ponton már régen túl vagyunk. Megjegyezte a felcsúti akadémia helyzetét, amely 2011 és 2018 között

22,4 milliárd forint adományt és 23 milliárd forint közpénzt kapott TAO-támogatás formájában.

Steinmetz Ádám írásbeli kérdésében előadta, hogy a kisvárdai Várda Sport Egyesület, amelyik még a saját első osztályú csapata számára sem képes játékost nevelni. De nemcsak a felnőtt csapatban, hanem lassan már az utánpótlásban is több külföldit játszatnak, mint tehetséges magyart. 

"Teszik ezt úgy, hogy a Várda 2015 és 2018 között 2166 millió forintot kapott TAO-támogatás formájában, elsősorban az utánpótlás fejlesztésére. Kérdés, hogy akkor mégis mi alapján lett kiemelt a várdai akadémia?" 

Emlékeztetett a politikus, hogy korábban rákérdezett az Országgyűlésben, hogy hány külföldi állampolgárságú gyermek után igényelnek TAO-pénzt, akkor azonban Rétvári Bence annyit válaszolt, hogy erről jelenleg nincs információjuk. 

.

A jobbikos politikus szerint a Rétvári Bence által hivatkozott kormányrendeletben egyáltalán nem kapunk választ arra, hogy a jégkorong, a vízilabda és a röplabda sportágakban miért nem került kidolgozásra a sportakadémiai rendszer. Másrészt érdekelné, hogy lesz-e egységes kritériumok alapján történő teljesítményértékelés az államilag elismert sportakadémiákban?

"Arra sem kapunk választ, hogy ezektől az akadémiáktól mégis milyen eredményességbéli javulást várna el Orbán Viktor a jövőre nézve."

Steinmetz Ádám leszögezte, hogy nem hagyja annyiban és további kérdéseket tesz fel az ügyben egészen addig, amíg érdemi választ nem kap rá. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss