Karácsony Gergely legfőbb érdeme, hogy nem fideszes, a második pedig az, hogy tud kulturáltan viselkedni. Már önmagában ez kétségtelenül valamivel jobb polgármesterré teszi, mint a Fidesz zsoldjában álló, feltűnően flegma és bántóan bunkó Tarlós Istvánt, akit öt év után akár el is felejthetnénk, ha nem rángatná elő időnként a kormánypropaganda, hogy a jelenlegi főpolgármestert szidja. Tarlós azonban más szinten is velünk él: a hibáin keresztül továbbra is jelen van Budapest mindennapjaiban. És sajnos ezeket az immár 5 éve hatalmon lévő Karácsony Gergely sem oldotta meg, sőt...

1. Régi-új orosz metrók

Tarlós István egyik legfőbb bűne azt volt, hogy hagyta megvalósulni a "metró-mutyit", azaz azt a Budapest és a budapestiek, de minden magyar számára is előnytelen üzletet, hogy új, korszerű, modern, nyugati metrókocsik vásárlása helyett a régi, szovjet-orosz metrókocsikat "újítsák fel". Erre természetesen kizárólag az orosz Metrovagonmas tudott pályázni, úgyhogy "felújítás" címén le is passzolták nekünk a raktárban porosodó elfekvő készletüket. Hogy ez mennyire történt Orbán Viktor, és közvetetten az ő legfőbb külföldi szövetségese, Vlagyimir Putyin sugalmazására, az más kérdés. Mindenesetre a metrókocsik tele voltak hibával, és ezeket Karácsony sem tudta orvosolni.

Annak ellenére, hogy valószínűleg nem a 30-40 éves metrókocsikat kaptuk vissza, a járművek pár éven belül elkezdtek rozsdásodni. Ez természetesen a felújító/gyártó hibája, amiért kártérítési felelősséggel tartozik, illetve a garanciának megfelelően ki kell javítania. Karácsony Gergely viszont évek alatt sem tudta érvényesíteni ezt a kártérítési igényt, így továbbra is gondok vannak a metrókocsik minőségével, az oroszok meg röhögnek a markukba.

A másik probléma inkább csak zavaró tényező. Nagyon zavaró! Az orosz metrókocsikban - legyenek bár újak -, ugyanis nincsen légkondicionálás. Ez a mai, globális felmelegedés által sújtott világban elfogadhatatlan, az utasok számára pedig elviselhetetlen. Egy nagyváros tömegközlekedése nyilván nem arról szól, hogy érezzük jól magunkat, de az is nonszensz, hogy egy nyári napon az embernek gyakorlatilag zuhanyoznia kell, miután beért a munkahelyére. Légkondi tehát nincs az M3-as metró szerelvényein. Tarlós alatt sem volt, Karácsony alatt sem lett.

2. Patkánygócok

Patkányok minden nagyvárosban vannak - ez kétségtelen. Tarlós idejében azonban feltűnő mértékben megszaporodtak a patkányok Budapest olyan kerületeiben, ahol ez nem volt jellemző. A fideszes főpolgármester akkor úgy védekezett, hogy "Budapest az életben nem volt patkánymentes, és patkánymentes nem is lesz", valamint "semmiféle közegészségügyi járványveszély nincsen", de azért kibukott az igazság, amikor kijelentette: "valóban nagyobb a patkányok száma annál, mint amit elfogadható állapotnak lehetne mondani".

A probléma akkora volt, hogy Karácsony Gergely a 2019-es kampányának kiemelt témájává emelte a budapesti patkányhelyzetet. Teljesen igaza volt, ez valóban egy olyan dolog, amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni, vagy visszaüldözni a csatornába, és valóban jó feladatnak ígérkezett egy frissen megválasztott főpolgármester számára. Ígéretek is elhangzottak, tervek is születtek, a patkányprobléma azonban lényegesen nem lett jobb, csak Karácsony helyett immár a kormánypárt propagandamédiumai beszélnek csak róla. A Metropol és az Origo hasábjain rendszeresen előkerülő téma, hogy milyen sok a patkány Budapesten, és nyilván ez is azt bizonyítja, hogy "Karácsony Gergely alkalmatlan". Tarlóst érdekes módon nem emlegetik.

Elmondhatjuk, hogy ilyen szempontból Tarlós és Karácsony egykutya. A patkányok pedig köszönik szépen, jól érzik magukat.

3. NER-es gigaépítkezések

Tarlós István Orbán Viktor kesztyűbábjaként vezette Budapestet. Illetve bizonyos szempontból a saját homokozójának tekintette a fővárost, ahol kedvére játszhat, de az igazán fontos (a NER-nek fontos) ügyekben mindent úgy csinált, ahogy fentről parancsolták. Ezek a fentről jövő parancsok pedig leginkább látszóbeton, üvegfalak, fakivágások és ízléstelenül formalista "komplexumok", felesleges, vagy rossz helyre épült múzeumok, valamint a fideszes szíveket megdobogtató stadionok formájában jelentek meg a fővárosiak életében. Fontos szempont volt az ezekbe önthető, százmilliárdos nagyságrendű közpénz, így a túlárazások révén még az egyébként indokolt építkezések is kárt okoztak a magyar társadalomnak.

Karácsony Gergely egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy leállítja a NER-es gigaépítkezéseket, ezek közül is kiemelten a Városligetben, a zöldövezet rovására zajló betonozásokat. Ebből röviden és finoman szólva sem lett semmi sem. Illetve lett: még több beton Budapesten, még több stadion (MVM Dome, Atlétikai stadion stb.), és sok-sok milliárd betonba öntött közpénz. A nagy reményekkel megválasztott ellenzéki polgármester végül nem volt elég erős ahhoz, hogy ellentartson a Fidesznek. Mondjuk annyira nem is próbálkozott. Mondhatni "hiperpasszív" volt az ügyben, csak a szavak szintjén ment szembe a kormánnyal, úgy is csak gyengén. A dolognak az lett az eredménye, hogy a 2019-es elsöprő többségű ellenzéki győzelem ellenére félig-meddig továbbra is a Fidesz uralkodik a fővárosban. Karácsony meg csak néz, hebeg és habog.

Annak, hogy Karácsony Gergely egyszerűen túl gyenge ahhoz, hogy megvédje Budapestet a Fidesztől, a legszebb, illetve inkább legszomorúbb példája az úgynevezett "mini-Dubaj" projekt, amit egy dubaji arab milliárdossal kollaborálva ötlött ki a kormánypárt. A kétségtelenül rehabilitációra szoruló rákosrendezői MÁV-terület felprédálásával külföldieknek szánt luxusnegyedet valósítana meg a Fidesz-kormány, aminek keretében egy a Hősök terét, de még az Országház és a Szent István Bazilika fölé magasodó MOL-tornyot is beárnyékoló, 240 méteres (!) felhőkarcoló épülne Zugló és Angyalföld között. Kinek kell ez? Jó kérdés, de most nem ez a kérdés. Sokkal inkább az, hogy miért nem tesz ez ellen semmit Karácsony? Lehet, hogy azért, mert nem akar, de sokkal valószínűbb, hogy azért, mert nem tud. Mert erre valóban alkalmatlan. Karácsony Gergely alkalmatlan arra, hogy szembeszálljon a Fidesszel, és megvédje a főváros és a budapestiek érdekét.

4. A tarthatatlan hajléktalanhelyzet

Minden sűrűn lakott település, így minden főváros magához vonzza a nincsteleneket - ez természetes -, hiszen a hatalmas embertömegben számukra is jut annyi, amennyi éppen elég a túlélésükhöz. Egy a magyarnál jobban funkcionáló társadalomban persze kisebb a hajléktalanok száma, még inkább létezik egy működő rendszer az ellátásukra, rehabilitálásukra. Magyarországon azonban nem ez a helyzet, és ez Budapesten látszik meg legjobban. De mit tehet egy főpolgármester?

Tarlós István úgy döntött, hogy a saját arrogánsan flegma stílusában kezeli a problémát: karhatalmi eszközökkel kiüldözték a hajléktalanokat a külvárosokba (ahol szintén üldözték őket) mondván, hogy ha nem látszik a probléma, akkor nincs is. Ahogy Orbán Viktor rendszere általában, úgy a Tarlós nevével fémjelzett budapesti városvezetés is magasról tett a szegényekre. A hajléktalanok pedig közülük is a legkiszolgáltatottabbak, nincs önérvényesítő erejük, szavazni nem járnak, így a Fidesz számára értéktelenek. Tarlós ekként kezelte őket, mintha nem is emberek volnának.

Tarlós-féle középkori módszerek Tarlóssal együtt eltűntek, a hajléktalanok visszatértek az árnyékból a szemünk elé, aminek a Fidesz lakájmédiája rettenetesen örült. És örül még ma is, hiszen Karácsony érdemben az 5 év alatt sem tudott mit kezdeni a hajléktalan-kérdéssel.

5. Dugók - természetesen...

Budapest a "millennium" városa. Az 1873- as létrejötte óta fejlődésének legjelentősebb időszaka az 1896-os millenniumi emlékévhez, és a kiegyezés utáni gazdasági fellendüléshez köthető. Ennél fogva a várost a XIX. igények szerint tervezték, az II. világháborús újjáépítés, illetve az államszocializmus időszakában pedig lényegében nem fejlesztették, így a fővárosunk nem alkalmas a XX., még kevésbé a XXI. századi igénybevételre. Különösen nem a folyamatosan növekvő autóforgalomra.

Tarlós István válasza az volt a túlterhelt utak, az állandósult dugók és az általános zsúfoltság problémájára, hogy tulajdonképpen nem adott semmilyen választ. A Fidesz főpolgármestere a kemény szavak és a látványberuházások embere volt inkább, így a fontos, ám nehezen kezelhető, kényes kérdéseket nem bolygatta. A dugók problémájával is csak akkor foglalkozott, amikor az már akkorára nőtt, hogy nem lehetett egy-két cinikus megjegyzéssel letudni.

Ugyan már 2010-ben átvette a hatalmat, de az egyre égetőbb felújításoknak csak késve, és rosszul szervezve kezdett neki a Tarlós-féle városvezetés. Az első ciklusban szinte nem is történt semmi, így az újabb narancsos győzelem után muszáj volt lépniük valamit. A halogatás következtében 2015 környékére olyan sok elvégzendő felújítás torlódott fel, hogy már lehetetlen volt őket a városi forgalom jelentősebb nélkül kivitelezni. Kiemelendő ezek közül a 4-6-os villamospálya felújítása, ami több nyáron át is szinte teljesen megbénította a Nagykörút forgalmát. Tarlós István ezzel kapcsolatban mindig arra hivatkozott, hogy "ez Európa legforgalmasabb villamosvonala", ami igaz is, csakhogy ettől még nem kéne, hogy lebénítsa az egész várost. Ha Budapestnek szüksége van egy ilyen forgalmú villamosvonalra, és a vonal forgalma megköveteli a rendszeres felújítást, akkor a városvezetésnek kutya kötelessége azt úgy megszervezni, hogy ezzel ne okozzanak az indokoltnál nagyobb mértékű kellemetlenséget (magyarán dugókat) a fővárosban közlekedőknek.

Karácsony Gergely a dugók leküzdésében sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rosszul szervezett felújítások itt is maradtak - példának említhetnénk a Blaha Lujza teret -, a Tarlós-féle autósimádatot pedig a Karácsony-féle autósüldözés váltotta fel. Egyik sem jó hozzáállás, szögezzük le. Egy fővárost nem lehet elvi, csakis gyakorlati alapon, pragmatikusan vezetni. A 2019-es önkormányzati választás után azonban csak szemléletváltást történt, a gyakorlatban lényegében minden maradt a régiben, sőt Karácsony még az átgondolatlanul telepített biciklisávokkal is tetézte a bajt. A baloldali főpolgármester nyilván nyugati mintákat majmolva döntött úgy, hogy ideje lenne zöldíteni Budapestet, amiben igaza is van, csak hogy teljesen hibás a megközelítése. Az autósok ellehetetlenítése nem megoldás a forgalmi dugók jelentette problémára, hiszen akinek muszáj, az így is be fog menni autóval a városba, csak éppen sokkal több idejét tölti az autóban, ez által többet is szennyez. A Karácsony-féle biciklisávok többsége a bicikliseknek sem jó, hiszen a körúti forgalomban, az autók mellett kell haladniuk gyakorlatilag életveszélyben. A Nagykörút semmiképpen sem hasonlítható a mintául vett, nyugati fővárosok biciklisbarát főútjaihoz. A Karácsony-karókról pedig ne is beszéljünk, csak csak röviden: nem jók az autósoknak, nem jók, sőt veszélyesek a bicikliseknek, a mentőknek pedig kifejezetten zavaróak.

Annyit mondhatunk, hogy Budapest nem sokat vesztett Tarlós leváltásával, de hozzá kell tennünk, hogy Karácsonnyal sem nyert igazán. A főváros gyakorlatilag ugyanolyan problémákkal küzd, mint 2019 októberében.

(Címlapkép: Tarlós István volt főpolgármester és Karácsony Gergely főpolgármester beszélget az M3-as metró Kálvin téri állomásának átadásán 2022. május 14-én. MTI/Balogh Zoltán)