Tarlós vs. Karácsony - kinél volt nagyobb a dugó?

Tarlós vs. Karácsony - kinél volt nagyobb a dugó?

Mivel a dugók megkeserítik minden budapesti vagy a fővárosban közlekedő autós hétköznapjait, ez a fideszes propagandamédia egyik kedvenc fegyvere Karácsony Gergellyel szemben. Pedig már Tarlós idejében is nagyon rossz volt a helyzet. De melyikük jön ki „győztesként” ebből a negatív versenyből? Egy biztos: nem a budapesti autósok.

Amint megválasztották, a Fidesz propagandasajtója rárepült Karácsony Gergelyre. Az ellenzéki főpolgármester egyik legfőbb bűnéül pedig azt rótták fel, hogy óriási torlódások vannak Budapest útjain. Ez igaz is, de azt nem tették hozzá, hogy ez lényegében így volt már a Tarlós-féle érában is.

A Fidesz bukott főpolgármestere szintén beállt a Karácsonyt szidó kórusba – tegyük hozzá, alappal –, pedig az ő városvezetése idején is kész kínszenvedés volt a főváros egyik pontjától átjutni a másikig. Más-más okból, de elmondható, hogy mind a baloldal, mind a kormánypárt főpolgármestere sok-sok dugóban töltött órával tartozik a fővárosban autózóknak. A torlódások problémáját nem csak megoldani nem tudták, de egyes intézkedéseik még tetézték is a bajt.

Az úgynevezett „Gerikarók” a cseresznye a Karácsony-féle esztelen biciklisőrület tortáján

Kezdjük a végétől! A köztudottan autósellenes főpolgármester

az egyébként szükségszerű kerékpárút-hálózatfejlesztésben annyira túltolta a biciklit, hogy azt már a kifejezetten ellenzéki érzelmű budapestiek sem tudták kimagyarázni.

A „Karácsony-karók”, avagy „Gerikarók” néven elhíresült, műanyag sávelválasztó oszlopok az immár megszokottá vált és igen hasznos „Demszky-oszlopok” modern örökösei. Azokkal ellentétben azonban nem kifejezetten hasznosak, sőt ilyen formában kifejezetten zavaróak.

Nyugaton valóban használatosak a kerékpársáv-elválasztó oszlopok, azonban ott nagyobb távolságban helyezik el azokat, így ugyanúgy figyelmeztetik az autósokat, de vész esetén el lehet férni köztük, illetve keskenyebb sávban helyezik el őket, így pont annyi helyet foglalnak el az útból, amennyi feltétlenül szükséges. Nem ördögtől való ötlet tehát, csak rosszul lett alkalmazva.

2010 és 2014 között Tarlós nem csinált szinte semmit, így a második ciklusban a „fejére borult” a város

Budapest egy élő, fejlődő város, de karban kell tartani, ha azt akarjuk, hogy működjön. Tarlós viszont sok szükséges fejlesztést, karbantartási munkát nem oldott meg. A fideszes főpolgármester első éveiben nem kezdett bele az egyre sürgetőbbé váló felújítási munkálatokba. A halogatásnak meg lett az ára, méghozzá 2015-ben. Ekkor a kormánypárti városvezetés elkezdett kapkodni, mert a 2013-ig szóló EU-s pénzeket el kellett költeni.

Tarlós István kényszerhelyzetre, halaszthatatlan munkákra hivatkozott, és ígéretet tett, hogy a dugók csökkenni fognak, ha a munkák részben befejeződnek. Azonban mivel újabb munkákat kellett elkezdeni, ezek újabb dugókat okoztak. A 4-6-os villamos nyárra időzített felújítása miatt még az iskolaszünetben is sorokban álltak az autók a Nagykörúton.

A felújítások miatti dugók egyébként Karácsony időszakára is áthúzódtak, mivel a fideszes városvezetés sok nehezebb munkát későbbre halasztott. Ilyenek a Lánchíd felújítása, ami az elkészülte után is komoly viták alapja, illetve a Blaha Lujza tér, amelynek rosszul szervezett munkálatairól folyamatosan cikkeztek a kormányszócső Metropolban.

Nem volt könnyű a dolga Karácsonynak, de olyan, mintha szándékosan is rátett volna egy lapáttal

A rá maradt komoly munkák eleve nehéz helyzetbe hozták a Tarlóst kilenc év után váltó, ellenzéki főpolgármestert. Ezen kívül „Tarlós István városvezetés elhitette a budapestiekkel, hogy korlátok nélkül autózhatunk a városban” – ahogy Karácsony fogalmazott. Ez a XIX. század végén kialakult városszerkezetű Budapesten nyilvánvalóan rossz hozzáállás volt. Sajnos a váltás drasztikusra sikerült, mert Karácsony hirtelen megálljt akart parancsolni az autósoknak.

A kerékpársávok átgondolatlan telepítése már-már olyan benyomást keltett, mintha azok nem csak a biciklisekért, hanem az autósok ellen lenének. A főpolgármester bevallott célja az autós forgalom csökkentése, de az utak forgalomáteresztő-képességének csökkentésével egyelőre csak dugókat csinált. Az alsó rakpartok lezárása a nyári hétvégékre, hogy ott sétálhassanak az emberek szintén komoly fennakadásokat okozott a fővárosban. Így a kis forgalmú időszakokban is pokol volt az észak-dél irányú közlekedés. És akkor itt vannak ezek a „Gerikarók” is…

Az emberek Tarlóssal sem voltak elégedettek, Karácsonnyal viszont kifejezetten elégedetlenek

Lakossági visszajelzések tömkelege nyomán kijelenthető, hogy a Budapesten közlekedők többsége ugyan Tarlós idejében sem érzékelte úgy, hogy ne lennének dugók, de mégis az a többség percepciója, hogy Karácsony alatt rosszabb lett a helyzet. Igaz, ez nem egy objektív összevetési szempont, de végeredményben mégis releváns, hogy mi, akik ebben a városban közlekedünk – szeretnénk, illetve kénytelenek vagyunk közlekedni – hogyan érzékeljük a főpolgármesterek munkájának eredményét.

Tarlós munkáját már véleményeztük 2019 októberében. idén Karácsonyon van a sor.

Tarlós István már visszavonult, a Fidesz pedig még nem állított egy álfüggetlen jelöltet sem Karácsonnyal szemben, de az autósok (legalábbis a fővárosi lakcímmel rendelkezők) az EP-választással egybekötött önkormányzati választáson mondhatják ki a végső ítéletet idén júniusban.

(Címlapkép: Karácsony Gergely megválasztott és Tarlós István leköszönő főpolgármester a hivatal átadás-átvételén a Városházán 2019. október 17-én. MTI/Kovács Tamás)