Az Országgyűlés kedden elfogadta az új civilellenes törvényt, amely az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) kiterjedt ellenőrzési jogokkal ruházza fel azon, a törvény szerint a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző alapítványok és egyesületek vonatkozásában, amelyek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a 20 millió forintot, írja a TASZ közleményében, hozzátéve, a törvény elfogadása részben pontot tesz annak a négy éve húzódó küzdelemnek a végére, amelyet a civileket megbélyegző, a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény hatályba lépése nyitott meg. Más szempontból azonban
olyan megoldást választ, amely a demokrácia természetének alapvető félreértésén alapszik, az Alaptörvénybe ütközik és a jogrendszer egyéb szintjein is ellentmondásokat teremt
– véli a szervezet.
A TASZ állásfoglalásában úgy fogalmaz, a hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt.
Az új törvény elfogadásával a parlament hatályon kívül helyezte az Európai Unió jogát több szempontból sértő, >>a külföldről támogatott szervek átláthatóságáról<< szóló orosz és izraeli mintájú törvényt. Valójában nem tehetett mást az Európai Unió Bíróságának tavalyi ítéletét követően – és nem is kellett volna ennél többet tennie. A kormány mégis szükségesnek tartotta, hogy újabb szabályokat hozzon a civil szervezetek megbélyegzésére
– fogalmaznak.
Mint írják, a leváltott civilellenes törvény külföldi érdekek szolgálatának gyanúját vetítette azokra a szervezetekre, amelyek a kormány tevékenységével kapcsolatban kritikát fogalmaznak meg. Az új jogszabály azonban úgy tesz, mintha bármilyen, a közélet befolyásolására alkalmas tevékenység gyanús, ellenőrzésre szoruló volna.
Kormányzati politikusok már évek óta próbálják azt a látszatot kelteni, hogy a közéleti tevékenység a magukat választáson megmérettetők (sőt, azon győztesek) előjoga, holott az egyik legfontosabb állampolgári erénynek számít, ha valaki a közügyek alakításában részt vállal, a közösség érdekében cselekszik. Egy polgári demokráciában a közhatalom legitimitásához elengedhetetlen, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen a közügyek alakítására, és a nép ellenőrizhesse a közhatalom gyakorlóit. Ezt a viszonyt állítja feje tetejére az új szabályozás, amikor a közhatalmat kontroll alatt tartó polgárok szerveződéseit vonja szoros állami ellenőrzés alá
– vélekedik a TASZ.
A törvény az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervére bízza az érintett alapítványok és egyesületek ellenőrizését. Alkotmányos feladata azok ellenőrzése, akik közpénzekkel gazdálkodnak, a nemzeti vagyon felett rendelkeznek – nem az egyesülési jog alapján létrejött, az állami költségvetéshez adott esetben semmilyen módon nem kapcsolódó szervezetek tevékenységének vizsgálata.
A számvevőszék maga állítja össze az ellenőrzési tervét, így önkényesen döntheti el, hogy mely civil szervezeteket ellenőrzi és melyeket kíméli meg a vizsgálattól. Mindezeken túl a törvény nem határozza meg, hogy mire kell kiterjednie az ÁSZ ellenőrzéseinek, azaz: korlátlan felhatalmazást ad a gazdálkodási szempontokon túl minden szempontra kiterjedő vizsgálódásra.
Az új civilellenes törvény nemcsak ezért alkotmányellenes – összegzi a jogvédő szervezet –, hanem alapjogok sérelmével is jár:
az állam szükségtelenül avatkozik be az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába. A jogszabály ártalmas a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és a demokratikus nyilvánosság egészére nézve.