Adorján Béla bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a korábbi – Gyurcsány- és Orbán-vezette – kormányok az elmúlt több mint két évtizedben nem hoztak érdemi intézkedéseket a keleti határainkon túlról érkező kommunális és műanyag hulladék megfékezésére. A pártelnök álláspontja szerint most a jelenlegi magyar kormányon a sor, hogy nemzetközi jogi eszközökkel lépjen fel a felvízi országokkal szemben.
Többéves előzmények: diplomáciai lépések és ügyészségi nyomozás
A Jobbik elnöke – aki pártelnökké választása előtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei közgyűlés képviselőjeként képviselte a térséget – az elmúlt években számos politikai, diplomáciai és jogi eszközzel próbált figyelmet irányítani a Felső-Tisza-vidék ökológiai terhelésére.
• Tiltakozó akciók a külképviseleteknél: Adorján Béla több alkalommal is személyesen kereste fel a nyíregyházi Ukrán Főkonzulátust, valamint a budapesti Román Nagykövetséget. Egyik helyszínen sem fogadták, miután ismertette érkezése célját, ezért a folyókból összegyűjtött, külföldről érkezett hulladék egy részét hagyta hátra a diplomáciai épületeknél.
• Kormányközi egyeztetési kísérletek: az ügyben felkereste a magyar Külügyminisztériumot, emellett közvetlen egyeztetést kezdeményezett Tánczos Barnával, aki 2020 és 2021 között Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdőgazdálkodási minisztereként tevékenykedett.
• Büntetőeljárás 2021-ben: a Tisza és a Szamos 2020-as és 2021 eleji, rendkívüli mértékű hulladékáradatai nyomán Adorján Béla és Gyüre Csaba, a Jobbik akkori országgyűlési képviselője 2021 februárjában környezetkárosítás gyanújával feljelentést tett. A Legfőbb Ügyészség elrendelte a nyomozást, amelyet a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság folytatott le. Bár a hatóságok az eljárás korai szakaszában nem tudtak gyanúsítottat megnevezni, a nyomozás végül a bűncselekmény tényének megállapításával zárult, érdemi nemzetközi vagy kormányzati következmények nélkül.
• Folyamatos helyszíni figyelemmel kísérés: a politikus 2021 májusában, 2022 áprilisában, valamint 2024 januárjában és májusában is rendszeresen beszámolt a Tisza felső szakaszán levonuló újabb hulladékhullámokról, bírálva, hogy a mentesítés terhe – a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) beavatkozásai ellenére – folyamatosan Magyarországra hárul. 2024 tavaszán arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónapon keresztül megszakítás nélkül érkezett szemét a szomszédos országok felől.
A nemzetközi jogi háttér: mit mond a Helsinki Egyezmény?
A Jobbik elnöke által hivatkozott nemzetközi jogi keretrendszer alapját az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 1992-es Helsinki Egyezménye (A határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény) képezi, amelyet Magyarországon a 130/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet hirdetett ki.
Az egyezmény többek között az alábbi kötelezettségeket és elveket rögzíti a részes államok számára:
• A környezetszennyezést lehetőség szerint a keletkezés forrásánál kell megelőzni és megszüntetni.
• A részes feleknek közös monitoringprogramokat, valamint jelző- és riasztórendszereket kell működtetniük a határt átlépő vízfolyások védelme érdekében.
• Az egyezmény támogatja azokat a nemzetközi eljárásokat és megállapodásokat, amelyek a határvízi szennyezés okozásáért való felelősség megállapítását célozzák.
Magyarország, Románia és Ukrajna között a többoldalú egyezmények mellett kétoldalú határvízi megállapodások is érvényben vannak. A gyakorlatban azonban a felső szakaszokon található, szabályozatlan ártéri hulladéklerakók felszámolása lassan halad, így nagyobb áradások idején a víz továbbra is több tonnányi műanyagot és kommunális hulladékot sodor át az országhatáron.
Nyitott kérdés a kormányzati fellépés
A 2026 októberében ismertetett költségvetési és fejlesztési tervek alapján a kormány 2027-ben 221 milliárd forintra növelné a hazai vízügyi és környezetvédelmi beruházások uniós keretét. Az azonban egyelőre nem ismert, hogy a belföldi infrastruktúra-fejlesztések mellett a kabinet tervez-e hivatalos nemzetközi kártérítési eljárást indítani Romániával és Ukrajnával szemben, vagy a határon kiépíthető műszaki hulladékfogó rendszerek bővítésével igyekszik kezelni a több évtizede fennálló problémát. Adorján Béla bejegyzésében jelezte: amennyiben nem születik érdemi diplomáciai és jogi megoldás, úgy a folyókon létesített fizikai zárak – megfogalmazása szerint egyfajta „vasfüggöny” – jelenthetik az egyetlen eszközt a határon érkező szemét megállítására.
