A Tisza-kormány gazdasági intézkedéseiről négy pontban

A Tisza-kormány gazdasági intézkedéseiről négy pontban

A Tisza-kormány hivatalba lépése óta a gazdasági és társadalmi intézkedések sora gyökeresen átalakította a mindennapokat. A költségvetési kényszerekre hivatkozó döntések, a szigorító adóváltoztatások, a lakáspolitikai irányvonalak, valamint az élelmiszerárakat eddig részben védő árrésstop tervezett kivezetése súlyos terheket és áremelkedéseket rónak a társadalom gerincét adó rétegekre. A Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontja szerint a nehézségekre nem megszorításokkal és a lakosság magára hagyásával, hanem a munka becsületére, a hazai termelők védelmére és a valódi igazságtételre épülő politikával kell válaszolni.

1. Az árrésstop kivezetése: Piaci sokk és az infláció veszélye

A Tisza-kormány által a 2027-es költségvetési csomag részeként bejelentett döntés értelmében a kabinet kivezeti az árrésstopot, amire a hazai élelmiszer- és kereskedelmi szereplők már régóta hivatkoztak.

A döntés következményei: bár a kormányzat a szabadpiaci verseny helyreállításával és az akciók bővülésével indokolja a lépést, a piaci elemzők és a szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a korlátozások eltörlése hirtelen áremelkedési hullámot indíthat el az alapvető élelmiszereknél, mivel a kereskedelmi láncok beépítik a korábbi veszteségeiket. Ez a nehéz sorsú családokat, a kisnyugdíjasokat és a nehezebb helyzetben lévő rétegeket sújthatja leginkább.

A Jobbik álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a kormány a piaci dogmákra hivatkozva védtelenül hagyja a magyar embereket az áremelkedésekkel szemben. A spekulatív drágulások megfékezésére, a hazai kiskereskedelem és termelők védelmére, valamint a legalapvetőbb élelmiszerek terheinek mérséklésére lenne szükség a lakosság vásárlóerejének megóvása érdekében.

2. Lakáspolitikai zsákutca: Kiiktatva a negyvenes korosztályt

A lakhatás ma Magyarországon a társadalmi mobilitás és a jövőbiztonság legfőbb fokmérője, mégis egyre élesebben rajzolódik ki egy komoly igazságtalanság: a negyvenes korosztály, valamint a már önálló egzisztenciát építő családok sorra szorulnak ki a rendszerből.

Kizárt csoportok: a Tisza-kormány által bemutatott lakáspolitikai átalakítások – így az Otthon Start Program kivezetése és a szigorúbb Wekerle Plusz hitelrendszer – komoly akadályokat gördítenek a vásárlók elé. A használt lakások kamattámogatásának emelkedése mellett a konstrukciókból kiszorulnak a 41 év felettiek, valamint azok, akik már rendelkeznek valamilyen tulajdonrésszel egy korábbi ingatlanban.

Adóelvonások: ehhez adódik a 40 éves korhatárt elérő anyák szja-mentességének kivezetése, ami közvetlenül gyengíti a háztartások hiteltörlesztési képességét.

A Jobbik álláspontja szerint a lakhatási válság enyhítéséhez adminisztratív korlátok helyett egy átfogó, állami és önkormányzati bérlakás-programra, valamint reális adókedvezményekre lenne szükség.

3. A 2027-es KATA-tervezet: Bürokratikus fékek a kisvállalkozókon

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) körül futó változások papíron a cégek felé történő számlázás visszatérését és 22 millió forintos bevételi határt ígérnek, ám a részletek szigorú korlátokat rejtenek.

A korlátozások hálója: a tervezet bevezeti a 24 hónapos tilalmat a volt munkáltatóra vonatkozóan, rögzíti az 50%-os vevői szabályt, és főállású katásként a havi tételes adót 100 ezer forintra emeli. A 8 millió forint feletti céges bevételrészre ráadásul 15%-os kiegészítő adót kell fizetni egészen a 22 milliós határig, ami felett a 40%-os különadó lép be.

Példa: ha egy vállalkozónak több (pl. 5 különböző) cégtől származik évi 15 millió forint bevétele, az első 8 millió után az 1,2 millió forintos tételes adót, a fennmaradó 7 millió után pedig az 1,05 millió forintos kiegészítő adót fizeti meg (összesen 2,25 millió Ft adóteher).

A Jobbik álláspontja szerint a vállalkozók bürokratikus csapdákba kényszerítése helyett kiszámítható, a gazdasági realitásokhoz igazodó adókörnyezetet kell biztosítani, amely a teljesítményt ösztönzi.

4. Demográfiai zsákutca vagy munkaalapú esélyteremtés? A családi pótlék dilemmája

A családi támogatások rendszere és a családi pótlék közel két évtizede (2008 óta) havi 12 220 forinton befagyasztott összege a demográfiai válság szorításában elkerülhetetlen vitákat szül.

A családi pótlék a szocialista időszak bérkiegészítő formájából alakult ki, majd a rendszerváltás után univerzális juttatássá vált. Ezt a modellt váltotta fel a munkaalapú társadalom logikája, amely a passzív segélyek helyett a munkához kötött adókedvezményekbe csatornázta át a forrásokat.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elutasítja a baloldali, univerzális segélyezési modelleket, és a munkaalapú társadalom elvében hisz. A párt álláspontja szerint a családi pótlékot vagy a modernizált gyermeknevelési támogatást össze kell kötni a munkavégzéssel (részmunkaidő, igazolt vállalkozás vagy adófizetés), biztosítva, hogy a becsülettel dolgozó, adófizető családok érdemi megbecsülést kapjanak.