Madarak éneke
Február közepén, a farsangi időszak végén őseink már a tavasz kezdetét várták. Az ég küldötteinek tekintett madarak viselkedéséből próbáltak következtetni a hamarosan beköszönő jó időre. Mivel jól ismerték a természetet, azzal is tisztában voltak, hogy Bálint napon már megjelenhetnek az első vándormadarak, hogy meghozzák a tavasz hírét. A kalotaszegi hagyományban a seregély korai megjelenése és fészekrakása szép nyarat ígér, ha viszont kora reggel csapatostul repülnek, akkor zivatar várható. Az Alföldön a frissen érkező „vendégek” számára ezért gabonaszemet, aszalt gyümölcsöket szórtak ki az udvarra, hogy finom falatokat csipegethessenek fel.
Madarak ünnepe
A Tavaszi szél kezdetű dal nem véletlenül volt népszerű hazánkban, hanem népi bölcsességen alapult. Régen tisztában voltak azzal, hogy a madarak Bálint-nap körül választanak párt, vagy ahogyan néhány helyen mondták, akkor ülik a menyegzőjüket. A palócok úgy tudták, hogy Bálint napján tér haza a vadgalamb, hogy itthon költse ki fiókáit. Megjelenése reményt keltett a hosszú telet átvészelő népeknek. A Rábaközben Bálintot a verebek védőszentjének tartják, ez azon az ősi megfigyelésen alapulhat, hogy verebek ekkor kezdtek el párosodni. Ha viszont korán kezdenek el fészket rakni, az még további rossz időt jelez. Talán a madarak fészekrakási kedvének példájára a falvakban az asszonyok ezen a napon kezdték el a tyúkültetést. Másik fontos megfigyelés volt, hogy Zsuzsanna napkor szólal meg először a pacsirta.