A magyar kormány részletes tájékoztatást kért a terrorizmussal vádolt Beke Istvánék ügyében a román hatóságoktól, de ez a mai napig nem történt meg, a székely vármegyéseket továbbra is bizonyítékok nélkül tartják előzetes letartóztatásban – jelentette ki a keddi meghallgatáson Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettest aggodalommal tölti el a tendencia, hogy
„román barátaink” az autonómia szót a terrorizmussal párosítják össze,
ő maga ezért több alkalommal kifejtette a térségben egyre aktívabb Egyesült Államok képviselőinek is, hogy ha stabilitást szeretnének a régióban, akkor biztosítani kell az őshonos magyar kisebbség önrendelkezési jogát, különben nem lesz béke.
„Az intézményes magyarellenesség és a magyar politikai vezetők kiszorítása bírói eszközökkel valósul meg Romániában, de ezt az Unióban nem illik kritizálni”
– fogalmazott a politikus, majd hozzátette, ezzel szemben a védekezést még nem találták meg. Szávay István jobbikos képviselő az elmúlt hónapok eseményeire utalva elmondta, az erdélyi magyarság teljes pályás letámadása zajlik, és a sorba Beke Istvánék ügye mellett beleillik Tőkés László püspök kitüntetésének visszavonása, valamint Böjte Csaba árvaházának hatósági zaklatása. A magyar kormány határozott kiállását egyébként az erdélyi és felvidéki jogsértések ügyében egyébként nem csak a Jobbik, hanem a szocialista Kiss László is kifogásolta, ennek kapcsán Semjén Zsolt megjegyezte: őszintén örül neki, hogy a Kovács László-korszak után az MSZP nem azért kritizálja a kormányt, mert túl nemzeti, hanem mert (szerintük) kevésbé.
[video: https://www.youtube.com/watch?v=3NFgM4GUdqQ]
Az ülésen természetesen szóba került a hétvégi csúfos magyar szereplés a szlovákiai választáson, amin az MKP már zsinórban harmadjára bukott el, ennek ellenére a kormány nem tervez javítani a Most-Híd vegyespárttal való viszonyán, mert az etnikai politizálás feladását továbbra is rossz mintának tartják, aminek Erdélyben például beláthatatlan következményei lehetnek. Ennek kapcsán Semjén Zsolt beismerte, hogy ő a kezdetektől fogva az RMDSZ-szel való kiegyezés híve volt, mert véleménye szerint ha Kelemen Hunorék pártja egyszer kiesik a parlamentből, akkor nem egy másik párt fog bejutni helyette, hanem senki, a magyar értelmiség pedig kénytelen lenne román pártokba integrálódni.
A felvidéki kisiskolák bezárása kapcsán a Jobbik élesen bírálta a kormányt, amiért egy vállrándítással tudomásul vette, hogy a szlovák állam nem hajlandó eleget tenni fenntartói kötelezettségének. Szávay István szerint ebbe Magyarország nem törődhet bele, és nem tekintheti megoldottnak azzal a dolgot, hogy saját maga veszi át ezen tanintézmények finanszírozását. Semjén Zsolt ezzel szemben azzal érvelt, ha ezt nem tennék meg, az iskolákat egyszerűen bezárnák azzal az indokkal, hogy nincs rájuk pénz. A miniszterelnök-helyettes azonban mindenkit megnyugtatott:
„Bár nemzetiségi kérdésekben nem tudtunk előrelépni, ez igaz, de a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyre gyümölcsözőbbek és szárnyalóbbak”.
A magyar kormány gazdasági értelemben az 50 milliárdos délvidéki fejlesztési programtól is szárnyaló eredményeket vár, és ha a remények beigazolódnak, a modellt kiterjesztik Kárpátaljára is – jelentette be Semjén Zsolt. A mutyigyanús terv kapcsán Szávay ismét fontosnak tartotta leszögezni, hogy az éves külhoni költségvetési keret többszörösét kitevő összeg felett a parlamentnek semmilyen ellenőrzési jogköre nincs. Felvetésére, hogy az átláthatóság érdekében az ellenőrző testületbe vonják be az ellenzéki pártokat is, a miniszterelnök-helyettes azt válaszolta, ha érkezik ilyen javaslat, meg fogják vizsgálni. Arra a kérdésre, hogy a kormány az idei szerbiai választásokon is nyíltan a VMSZ mellett fog-e kampányolni Semjén igennel felelt, mint mondta, „becsomagolhatná, de nem teszi”: Pásztor Istvánék álláspontját tartják meghatározónak, ezért őt is fogják támogatni a választásokon.
Az ülésen szintén Szávay felvetésére szóba került az az 1962-es, még a Szovjetunióval kötött egyezmény, amelyet kijátszva sok ukrán állampolgár kap magyar nyugdíjat, itt Semjén megjegyezte, nem olyan jelentős összegről van szó, mint ami „a folklórban kering”, de nyitott rá, hogy a nyugdíjfolyósító bevonásával nézzék át az ügyet, és találjanak megoldást. A kárpátaljai magyar egészségügyi dolgozók elmaradt támogatása kapcsán a jobbikos képviselő újfent kritikát fogalmazott meg, mint mondta, a KMKSZ láthatóan egyre kevésbé tud megbirkózni a rá bízott támogatások kezelésével, ezért akár az UMDSZ bevonása is megfontolandó lehet. Semjén erre kifejtette, az „ő keze volt abban”, hogy Kovács Miklós és Gajdos István pártelnökök vonuljanak vissza, mivel személyes viszonyuk lehetetlenné tette a kiegyezést Kárpátalján. A magyar kormány ezzel megnyitotta az utat olyan emberek előtt, akiknek nem terheli múltját közös személyes sérelem, de mint hangsúlyozta, az együttműködés támogatása mellett számukra továbbra is Brenzovics László KMKSZ-elnök szava a döntő.
A Nemzeti összetartozás bizottság ülésén szóba került több olyan kezdeményezés, amelyet az ellenzéki pártok képviselői is elismeréssel illettek, ilyen többek között a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartást ösztönző Kőrősi Csoma Sándor Program, a szórványmagyarsággal foglalkozó Petőfi Sándor Program, valamint a külföldi magyar könyvtári és hagyatéki emlékeket összegyűjtő Mikes Kelemen Program. Szávay István itt emlékeztetett rá mindenkit, hogy a riasztó mértékű nyugati kivándorlás miatt szükséges lenne ezen hálózat tovább erősítése, amelyet a kormány is jogosnak tart, de itt a rendelkezésre álló tanári, hitéleti utánpótlás is korlátozott.
Az autonómia ügyében Semjén Zsolt leszögezte, az minden külhoni magyar közösségnek jár, itt nem lehet kettős mércét alkalmazni, és függővé tenni attól, hogy milyen kurzus van a szomszédos országokban. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az európai minták követésére hívta fel a figyelmet, amely túlmutat a személyi és a területi önrendelkezésen. Joggal Európában című összefoglaló tanulmányuk áttekintést nyújt a nemzetközi szabályozásokban, épp most kerül nyomdába. Az egyébként konstruktív hangulatú háromórás ülés csak néhány alkalommal vált feszélyezetté, például
amikor Szávay István jelezte, nem fogja hagyni, hogy a külhoni pénzosztásokért felelős Bethlen Gábor Alap Zrt. olyan gyanús pénzügyi machinációkat titkoljon el, mint például a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány 150 millió forintos kempingfelújítása, amelyre egyébként elsőként portálunk hívta fel a figyelmet.
A Jobbik alelnöke megígérte, ha másképp nem megy, havi rendszerességgel fog gyanús ügyeket kiperelni a BGA-ból.
B. J.