2017. január 23.: Hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával is nyomozást rendeltek el hétfőn az Alstom-ügyben, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A vizsgálatot az Alstomra vonatkozó rész kivételével áttették a Fővárosi Főügyészségre.
2017. február 3.: Nyilvánosságra hozta a kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) teljes jelentését a 4-es metró beruházásáról.
2018. január 22.: A Pest Megyei Főügyészség hétfőn elrendelte a nyomozást az Elios Innovatív Zrt. ügyében – közli az MTI-vel a főügyészség szóvivője.
2018. február 8.: Amennyiben a tagállamhoz a birtokában levő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, konzultálnak az érintett intézménnyel, amely adott esetben megtagadhatja a nyilvánosság hozzáférését, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a folyamatban levő vizsgálatok célját, vagy a bírósági eljárást. Ez alól kivételt képezhet, ha „nyomós közérdek” a nyilvánosságra hozatal.
Fenti párhuzam azért érdekes, mert fenti, „dodonaiként” is értelmezhető tájékoztatás alapján (melyet a Miniszterelnökség és a Főügyészség Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére küldött válaszul) két „érintett intézmény” is lehetséges: a magyar hatóságok (a kormány és az ügyészség), valamint az OLAF. Megkerestük tehát az Európai Csalás Elleni Hivatalt, akik válaszukban arról tájékoztattak, a 883/2013/EU rendelet 10. cikke szerint ők adatvédelmi okokból nem hozhatnak nyilvánosságra semmit. E rész harmadik bekezdése pedig azt mondja ki: az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek gondoskodnak a Hivatal által folytatott vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzéséről, az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartásáról, valamint arról, hogy bírósági eljárás indítása esetén maradéktalanul figyelembe vegyék a nemzeti eljárási szabályokat.
Az OLAF sajtóirodája megkeresésünkre küldött válaszában ennek megfelelően kerek perec kijelenti:
az OLAF-jelentés esetleges nyilvánosságra hozatala a címzett hatóságra (azaz a magyar kormányra és/vagy ügyészégre – a szerk.) tartozik.
Szoboszlai-Szász Richárd, az ügyészség főosztályvezetője azt írta Hadházynak, az OLAF-jelentés feljelentésnek minősül, és a Büntetőeljárásról szóló törvény szerint azt a büntetőeljárás szereplőin kívül másnak nincs lehetősége megismerni.
A négyes metró ügyében szinte szóról szóra ugyanez volt az ügyészség álláspontja. Tavaly a baloldali politikusokat érintő korrupcióról szóló jelentés részleteit a Fidesz-közeli Figyelő című lap kezdte kiszivárogtatni, míg most az Orbán család korrupciós botrányát egy ellenzéki orgánum, a 24.hu szivárogtatása robbantotta. „Ma még nem megjósolható, hogy az OLAF-jelentés egyes részleteinek kiszivárogtatása miképpen befolyásolja az Alstom, illetve a 4-es metró egyes szerződéseivel összefüggésben párhuzamosan zajló nyomozásokat” – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője, még azt megelőzően, hogy a kormány nyilvánosságra hozta volna a dokumentumot. Hozzátette: az ügyészség annak ellenére sem tervezi az irat közzétételét, hogy a kormányközeli Figyelő több forrásból szerzett információ alapján már csütörtökön közölt részeteket a jelentésből – olvasható a Magyar Nemzet 2017. február 3-i cikkében. Az ügyészséget azonban köti a Büntetőeljárásról szóló törvény, melynek értelmében a büntetőeljárásokban beszerzett tárgyi bizonyítékokat (az OLAF jelentése ez esetben annak minősül) csak az eljárás végén ismerhetik meg a felek – teszi hozzá a lap.
Tehát a labda Lázár Jánosnál és hivatalánál pattog, hiszen mind az OLAF, mind az ügyészség szinte szóról szóra ugyanazokat az érveket sorolta fel mind a baloldali politikusokhoz, mind az Orbán családhoz kötődő korrupciós jelentések esetén. És mint tavaly láttuk, az ügyészségnek semmi kifogása nem volt az ellen, hogy a kormány saját honlapján tette közzé a teljes jelentést.
Közben – egy hónap után – az ügyészség is megszólalt a Tiborcz-ügy büntetőjogi szempontjából. A Polt Péter vezette hivatal közleményéből a legfontosabb rész, hogy az adott ügy kiterjedtsége és bonyolultsága miatt a Magyarországon elrendelt nyomozások időtartama is évekig elhúzódhat.
Ahogy jelenleg nincs eredménye a több mint egy éve elrendelt 4-es metróval kapcsolatos nyomozásnak sem.