Napi jegyzet - Míg a Trónok harca című fantasy sorozat befejező része tartja lázban (vagy keseríti el) a rajongókat, éppen a szemünk előtt dőlnek le „trónok” és buknak el „királyok” vagy „lépnek trónra új királyok”, miközben „trónviszályok” magvai kezdenek el kicsírázni. Közeleg a "tél" is.
A Strache-botrány minden bizonnyal egy súlyos és elhúzódó politikai válság első fejezete Ausztriában. Egyáltalán nem biztos, hogy ez volt a legnagyobb bomba a sógoroknál. Talán nem véletlenül említette meg Sebastian Kurz kancellár, hogy róla is lehetnek hasonló felvételek, mint Strachéról.
Az egyelőre még csak közvetett magyar vonatkozások miatt sem érdektelen, hogy mi történik Ausztriában.
Magyarország egy másik szomszédjánál is zajlanak az események. A semmiből előbukkanó „új király”, a népszerű Volodimir Zelenszkij letaszította az ukrán „trónról” Petro Porosenkot, aki még közel sem adta fel a harcot. Tudja ezt Zelenszkij is, aki miután letette hivatali esküjét, bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában is új választásokra kell készülni.
Az egymással fagyos viszonyban lévő Birodalmak (az Egyesült Államok és Oroszország) lesben állnak és feszülten figyelik az eseményeket, hogy adott esetben közbe- vagy beavatkozzanak. A magyarlakta Kárpátalja és a nemzetiségeket sértő nyelvtörvény miatt Magyarország számára sem mindegy, hogy milyen „király” ül az ukrán „trónon”.
Egy román közvélemény-kutató intézet egy friss felméréséből az derül ki, hogy a románok többsége úgy értékeli: Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe, és azon ügyködik, hogy „így vagy úgy” ellenőrzése alá vonja Erdélyt. Ezen félelmük tettekben is megnyilvánul, mikor agresszíven próbálják a magyar nemzetiséget ellehetetleníteni Romániában.
Még várjuk, hogy mi lesz a vége a himnusztörvénynek Szlovákiában. Déli határainkon túl a szerb ellenzék „trónfosztást” szeretne, magyarellenességre viszont itt is akad bőven példa.
Már csak napok választanak el minket az európai parlamenti választástól, ami tényleg sorsdöntő lesz az Európai Unió és egész Európa számára. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi érdek feszül egymásnak a politikai intrikák örvényében. Jobbára mindenki hatalmi pozíciókért harcol, de
Most sem teljesen világos, hogy ki milyen jövőt látna szívesen Európának.
Az Egyesült Királyság egyre „messzebbre kerül” Európától, a Brit Birodalom dicsősége mára pusztán csak emlék, II. Erzsébet pedig még megérheti, hogy trónján ülve lássa királyságát szétesni. Senki nem tudja, hogy mi jön utána, de egész Európa érezni fogja.
A Nyugat Birodalma, az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy visszakényszerítse a földre, a kérdés az: elfajulhat-e odáig a konfliktus, hogy Kína tüzet okádjon az ellenségeire?
Az amerikai és a kínai vetélkedésnek egyik állomása a Huawei elleni hadjárat, ami most fordult igazán „véresre”. Ezt egyébként Magyarország is megérezheti, hiszen a magyar kormány tavaly írt alá megállapodást a kínai céggel. Lényegében stratégiai partner lett a Huawei, ami a következő években tovább segítené a széles sávú internet kiépítését Magyarországon. Vagy ki tudja mi lesz ebből, most hogy amerikai nyomásra a Google is megvonja szolgáltatásait a világ második legnagyobb mobilgyártójától.
És mi a helyzet a magyar „vastrónnal”?
Török Gábor politológus tavaly szeptemberben egy interjúban kijelentette:
„Az orbánizmus tömegdemokratikus díszletek mögött létrehozott királyság.”
Az országgyűlési választás kapcsán úgy fogalmazott:
„Olyan ez, mint amikor súlyos harcok után a király megszilárdítja a hatalmát, s a haláláig érdemben nem kerül szóba az utódlás kérdése. Ez nem azt jelenti, hogy nem történhet valami váratlan, de azt látni kell, hogy 2018-ban minden eszköz a kormányfő rendelkezésére áll a hosszú távú berendezkedéshez.”
A Trónok harca című fantasy sorozat befejeződött, de a trónok harca itt zajlik minden nap a mi világunkban. A sorozatban gyakran hallhattuk, hogy „közeleg a tél”, a mi civilizációnkat is „tél” fenyegeti.
Akik szerint a migráció fontosabb probléma, mint a klímaváltozás, azok nem értik az összefüggéseket. Az elkövetkezendő klímakatasztrófák menekültek millióit fogják útnak indítani a túlélés vágyával.
A Trónok harca azzal szerzett magának nagy rajongótábort, hogy váratlan fordulataival szakított a tündérmesék kliséivel. Nem voltak kőbevésett szerepek. Nem az abszolút jó és az abszolút rossz harcát láttuk. A valóság sem fekete-fehér. A legegyszerűbben fogalmazva a Trónok harca emberi döntésekről és azok következményeiről szól. Akárcsak a valóság.
Nekünk is megvannak a magunk lehetőségei, hogy döntsünk. Most épp arról, hogy milyen Európában hiszünk. Ennek is lesznek következményei, mint ahogy annak is, ha csak legyintünk a klímaváltozásra. Nem egy tündérmesében élünk.