Mit hoz a tervezet a cégek felé történő számlázásban?
Az új rendszerben a vállalkozók ismét köthetnek üzletet gazdasági társaságokkal és más kifizetőkkel, de ez távolról sem jelent korlátlan szabadságot. A jogalkotó szigorú fékeket épített be a bújtatott foglalkoztatás (a korábbi „feketézésnek” minősített, kényszervállalkozói bérszámlázás) megakadályozására.
• A 24 hónapos tilalom (a volt munkáltató esete): A tervezet értelmében a kisadózó nem szerezhet bevételt a jelenlegi munkáltatójától, illetve a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a volt munkáltatójától (vagy annak kapcsolt vállalkozásától). Ha valaki felmond a cégénél azzal a céllal, hogy másnaptól alvállalkozóként vagy beszállítóként számlázzon ugyanoda, azt a szabályok 2 évig szigorúan tiltják.
• Az 50%-os szabály: Egy adott céges vevő és annak kapcsolt vállalkozásai az éves bevételnek legfeljebb a felét adhatják. Ha ez az arány eléri vagy meghaladja az 50%-ot az év végén, az a jogosultság elvesztésével jár – ami komoly adókockázatot rejt, különösen akkor, ha a kiesés visszamenőleges hatályú.
• A 15%-os kiegészítő adó és a 8 milliós sáv: Főállású katásként a havi tételes adó 100 ezer forintra (évi összesen 1,2 millió forintra) emelkedik. Céges számlázás esetén a kifizetőktől származó bevétel 15%-át kell megvizsgálni: amíg a céges bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, a fix 1,2 milliós tételes adó ezt pontosan lefedi (8 millió × 15% = 1,2 millió Ft). A 8 millió forint feletti céges rész után viszont 15% kiegészítő adót kell fizetni. (Fontos kérdés marad, hogy a magánszemélyes bevételek hogyan viszonyulnak a kerethez: a tervezet logikája szerint a 15%-os kiegészítő teher kizárólag a céges kifizetésekre vonatkozik, de a teljes forgalmat korlátozza a 22 milliós plafon).
• A 22 millió forintos felső határ: E felett a 15%-os kiegészítő adó helyett fixen bekapcsol a 40%-os büntetőadó.
Számszerű példák: mekkora adóteherrel jár a céges munka?
Nézzük meg a gyakorlatban, mit jelent ez egy főállású kisadózó számára, aki több céges partnernek számláz az év során:
1. Példa – Mérsékelt céges forgalom (8 millió Ft)
Ha a vállalkozó éves céges bevétele nem lépi túl a 8 millió forintot:
• Fizetendő tételes adó: 12 × 100 000 Ft = 1 200 000 Ft.
• Kiegészítő adó: Mivel a 8 millió 15%-a éppen 1,2 millió Ft, plusz adófizetési kötelezettség nem keletkezik.
• Effektív adóteher: Pontosan 15%.
2. Példa – Intenzív céges forgalom (15 millió Ft)
Tegyük fel, hogy a szabadúszó több céges partnertől összesen 15 millió forint bevételt realizál (egyik sem lépi túl az 50%-os korlátot):
• Alap tételes adó (az első 8 millió után): 1 200 000 Ft.
• Kiegészítő adó a 8 millió feletti 7 milliós részre: 7 000 000 × 15% = 1 050 000 Ft.
• Összes adóteher: 1 200 000 + 1 050 000 = 2 250 000 Ft.
• Effektív adóteher: A 15 milliós bevételre vetítve hajszálpontosan 15%.
3. Példa – A felső határ közelében (22 millió Ft)
Teljes egészében cégektől származó 22 millió forintos árbevételnél:
• Alap tételes adó: 1 200 000 Ft.
• Kiegészítő adó (a 14 millió forintos rész 15%-a): 2 100 000 Ft.
• Összes adóteher: 1 200 000 + 2 100 000 = 3 300 000 Ft, ami szintén 15%-os átlagos terhelést jelent.
• Ezen összeg felett a maradványra már a 40%-os különadó vonatkozik.
Kiknek nem lesz megoldás az új KATA?
Bár a 22 milliós keret és a céges számlázás visszahozatala első hallásra vonzó, a részletszabályok alapján több réteg számára továbbra sem járható út a megújult KATA:
1. A frissen elküldött vagy kiszervezett munkavállalók: Akiket a korábbi munkaadójuk alvállalkozóként foglalkoztatna tovább, a 24 hónapos tilalom miatt két évig egyáltalán nem számlázhatnak volt cégüknek vagy annak leányvállalatainak.
2. Magas költségű tevékenységet végzők: A KATA-ban nincs lehetőség költségelszámolásra. Azok a vállalkozások, amelyek jelentős anyag-, eszköz- vagy alvállalkozói költséggel dolgoznak, a tételes költségelszámolást engedő vállalkozói jövedelemadózással (VSZJA), illetve a fix 40–80%-os költséghányadot alkalmazó átalányadózással jóval kedvezőbb adópozíciót érhetnek el.
3. Egyetlen nagy megrendelőre támaszkodó szakemberek: Az az IT-fejlesztő, grafikus vagy mérnök, akinek a forgalma döntően egyetlen partnertől származik (vagy a partner aránya meghaladja az 50%-ot), a jogosultsági feltételek miatt kiesik a rendszerből.
Fontos buktatók, amikre a tervezet nem ad azonnali választ
• ÁFA-csapda (alanyi adómentesség határai): A 22 millió forintos KATA-keret nem tévesztendő össze az alanyi adómentesség (AAM) felső értékhatárával. Amennyiben a jogalkotó az AAM-határt nem emeli meg ezzel párhuzamosan, a vállalkozónak a jelenlegi értékhatár felett be kell lépnie az ÁFA-körbe, ami adminisztrációs többletterhet és 27%-os áfafizetést hoz magával.
• Társadalombiztosítás és ellátási alap: Bár a havi adóteher 100 ezer forintra emelkedik, kérdéses, hogy ezzel arányosan nő-e a kisadózó nyugdíj- és táppénzalapja, vagy az ellátási jogosultság továbbra is a minimális szinten ragad.
Bár a tervezet újra engedné a céges számlázást, a szigorú szabályok miatt a KATA csak azoknak a szabadúszóknak éri majd meg igazán, akik minimális költséggel dolgoznak, és sok különböző ügyfélnek számláznak.