Nem lehet saját zacskóba kérni a pogácsát, mert büntet érte az ÁNTSZ – szembesültünk nemrég az egyik látványpékségnél az eladó szavaival, majd kénytelenek voltunk elfogadni a csupán pár percnyi használatra ítélt, aztán kukába dobott zacskót.
Azonban arra való tekintettel, hogy éppen az egyszer használatos műanyagok elhagyását próbáljuk életvitelszerűvé tenni –ennek főpróbája volt a műanyagmentes július nevű akció is-, némileg zavarba ejtő volt a hivatalos tiltásra való hivatkozás.
Az ügyben megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), akiktől többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy volt-e már bírságolás a hozott csomagolóanyag elfogadása miatt.
Kiderült, hogy nem, és ez a veszély nem is áll fenn, ugyanis mint fogalmaztak:
A helyzet valójában sokkal egyszerűbb, mégis félreértésre adhatott okot: az élelmiszerek szennyeződéstől való védelmét a vállalkozónak kell biztosítania, illetve az ebből adódó felelősséget is ő vállalja.
Ez azt jelenti, hogy bírság nem a külsős csomagolóanyag használata miatt járhat, hanem akkor, ha ez végül higiéniai problémát okoz az üzletben. Ahogy ez bármi mástól is előfordulhat, ha nem figyelnek eléggé a tisztaságra.
A Nébih magyarázata szerint higiéniai szempontból a vásárló által vitt csomagolóanyag – például a péksüteményhez vászonzsák – használata az élelmiszer-vállalkozás szempontjából nem tekinthető egyértelműen biztonságosnak, mert szabad szemmel nem lehet teljes alapossággal megítélni annak esetleges szennyezettségét, különösen mikrobiológiai szempontból.
Tehát az eladóra van bízva, hogy elfogadja-e a külsős csomagolást, és ha igen, akkor is szemrevételezheti, hogy elég tiszta-e ahhoz, hogy egyetlen másodpercig is hozzáérjen bármihez az üzletben. Ez nyilvánvalóan jogában áll, hiszen potenciális baktériumforrás nem érintkezhet a bolti mérleggel, pulttal, vagy akár magának az eladónak a kezével.
Ennek megvalósítására a jogszabályok nem adnak részletes utasítást, kizárólag a célt határozzák meg, miszerint az élelmiszert óvni kell bármilyen szennyeződéstől a teljes élelmiszerláncban
– fogalmaz a Nébih.
Azonban ez nem több egy technikai kérdésnél, hiszen sok esetben megoldható – például darabszámos pékáru esetében–, hogy a csomagolás ne érjen hozzá semmihez az üzletben.
Mivel a felelősség az élelmiszervállalkozásoké, így jogukban áll eldönteni, hogy vállalják-e azt az esetleges kockázatot, ami a vásárló által biztosított, ismeretlen higiéniai állapotú saját csomagolóanyagba történő élelmiszer átadásból adódik
– közölte a hivatal.
Természetesen lehetnek speciális helyzetek is, például a húsoknál, vagy egyéb ömlesztett termékeknél (tej, tejföl). Elég csak belegondolni, hogy ha a vásárló saját tárolójába kéri a terméket, ám fizetéskor szembesül azzal, hogy nem tudja azt kifizetni (otthon felejtett tárca, üzemzavar a kártyás fizetésnél, stb.), akkor a steril bolti csomagolóanyagtól eltérően ezeket már nem lehet szabályosan visszavenni, vagy visszatölteni a készletbe. Ez is egy olyan kockázat, amit a kereskedőnek kell mérlegelnie.
Megint más kérdés, ha egy cég saját szabályzata ragaszkodik az előírt protokollok betartásához. A hatóság szerint a nagyobb vállalkozások szigorú belső rend szerint működnek, így elképzelhető, hogy a saját szabályozásukba nem illeszthető bele a vásárló által magával hozott csomagolóanyag használata.
Tehát mindenképpen a többször használatos csomagolóanyagok elfogadása melletti érvként szolgál, hogy a törvény ezt nem tiltja, a felesleges és túlzott műanyaghasználat elkerülése pedig közös környezetünk védelmét szolgálja. A csomagolásmentes életmód kivitelezésére számtalan kiváló eszköz áll rendelkezésünkre a lég- és vízmentesen zárható, morzsamentes csomagolóanyagok beszerzésével.