Jakab Péter, a Jobbik elnöke a napokban jelentette be Facebook-oldalán, hogy Varga Ferenc személyében egy szegvári roma politikus is befutó helyet fog kapni a párt listáján. A közgazdász végzettségű politikussal a jobbikos felkérésről, a hazánkban nem létező romapolitikáról és a terveiről is beszélgettünk. Interjú.
Az elmúlt 30 évnek van egy jókora adóssága abból a szempontból, hogy sem a többségi társadalom, sem pedig a roma közösségek nem tudnák pontosan megmondani, miről is szól a cigányság parlamenti képviselete, és egyáltalán mi szükség van erre. Ön ezt hogyan tudná megfogalmazni?
Az elmúlt évtizedek magyar cigánysággal kapcsolatos politikája totális tévúton járt. Azzal, hogy az ellenzéki összefogásnak köszönhetően most három roma kerül a Parlamentbe, csak az első lépést tesszük meg afelé, hogy a magyarországi cigányok körüli politikát helyre tegyük. Ehhez széleskörű együttműködésre lesz majd szükség.
Fontos az is, hogy a mostani közigazgatási rendszerben elhelyezkedő helyi, megyei és országos nemzetiségi roma önkormányzatok is megtisztuljanak, mert azt gondolom, hogy kevés kivétellel olyan emberek kerültek pozícióba, akik nem tudták és tudják hitelesen képviselni a magyar cigányságot.
Ugyanez az oka annak is, hogy nem halad előre a felzárkóztatás sem.
Mi legyen az üzenet?
Nagyon sok ígéretet hallottunk már, de ebből nem valósult meg semmi. Tisztességes és becsületes szereplőkre van szükség. Láttuk, hogy az Országos Roma Önkormányzat előző közgyűlésén mi történt. Nekem cigányként szekunder szégyenérzetem volt, amikor végignéztem azt, hogy mit művelnek az ottani képviselők. A szakmaiságnak nyoma sem volt, és ami talán még ennél is nagyobb probléma, hogy az alapvető viselkedési normákat sem tudják betartani. Egy közgyűlésben ilyen viselkedést nem engedhet meg magának az ember, pontosabban sehol sem. De hiszek abban, hogy a 47 jelenlévő ORÖ-tag között is vannak tisztességes emberek, ám abban is biztos vagyok, hogy a többségük nem arra hívatott, amivel most éppen foglalkozik.
Ezért is gondolom, hogy a néppárti Jobbik képviselőjeként az elsődleges feladatom az kell legyen, hogy hangja legyek a magyar cigányoknak, közvetítsem a problémájukat és később, tudatosan építkezve, egy olyan szakmai alapokon nyugvó, akár fiatal diplomás csapat vegye át az ORÖ irányítását, amelyik valóban elhozhatja a magyar cigányság felemelkedését.
A 2010-es kormányváltás óta mennyiben javult a cigányság helyzete azzal, hogy a segélyalapú társadalomból a munkakalapú társadalom felé indultak el a folyamatok? Vagy ez csak kormányzati kommunikációban létezik?
Az elmúlt 30 évet nem feltétlenül osztanám ilyen korszakokra, és nagyon fontos kiemelnem, hogy amikor a cigányság problémáiról beszélek, akkor nem az egész roma társadalomról beszélünk. Ma Magyarországon van 800 ezer, de egyes becslések szerint 1 millió roma ember is, senki ne gondolja azt, hogy a magyarországi cigányok mindannyian olyanok, mint az a szűk réteg, ami alapján sajnos nagyon sokan megítélnek minket.
Amikor a magyar cigányok problémáiról beszélek, akkor én ezt csak azokra a romákra értem, akik kiszorultak a társadalom perifériájára.
Aki a periférián él, annak segítséget kell nyújtani a felzárkóztatásban. Másrészt Magyarországon megélhetési válság van, és ez nem is elsősorban csak a cigányság kérdése, hiszen milliók estek ki a Fidesz szociális hálójából. De kétségtelen, ami az országban probléma, az a cigányság periférián élő közösségeiben halmozottan megjelenik.
Ön tehát a romák egy másik hangját is meg tudná szólaltatni a Parlamentben. Sőt, diplomásként még jó pár jelenlegi kormánypárti politikusnál is magasabb iskolai végzettségű. Nagy szükség lenne arra, hogy ezzel a hanggal azonosítsák a romákat.
Vannak az országban diplomás cigány fiatalok, velük kapcsolatban egyetlen egy probléma van, nem léptek még elő az árnyékból.
S talán azért nem, mert jelenleg azt látják, hogy ma Magyarországon nincs romapolitika, ez egy nagy katyvasz, és ez elborzasztja őket. Én azt szeretném, hogy a Parlamentből segítő kezet tudjak nekik nyújtani, és ők már három év múlva a helyhatósági választáson is tudjanak bizonyítani.
Lenne a magyarországi cigányságban komoly politikai potenciál?
Mindenképp. Az ORÖ listaállítási botránya hátterében kitapintható a fideszes érdek. Egyrészt, a jelenlegi szabályok szerint, aki nemzetiségi listára szavaz, az nem szavazhat pártlistára, így most a lista megakadályozásával jelentős mértékű voksszám szabadult fel, és sajnos tudjuk azt, hogy a cigányság perifériára szakadt rétegeinek szavazataival hogyan él vissza a kormány. Emellett a Fidesz csak akkor engedte volna úgymond az ORÖ-listát, ha a saját emberük kerül a Parlamentbe, és a „némalevente” Farkas Félix lesz a szószóló. Nem így lett, nem is lett ORÖ-lista.
2018-ban a német nemzetiségi képviselő a saját jogán bejutott a parlamentbe, feltehetnénk a kérdést, a cigányoknak akkor miért nem sikerül? Hiszen lélekszámunkat tekintve akár egy frakcióval is jelen lehetnének a törvényhozásban.
Vissza is kérdezek. A cigányoknak akkor miért nem sikerül?
Elcsépelt, de még mindig aktuális: a válasz a felzárkóztatás sikertelensége. Mert az elmúlt 30 évben olyan emberek kerültek a roma politikai pozíciókba, akik saját magukat és a saját érdekeiket képviselték, és nem azokat az embereket, akikre esküt tettek.
Az imént mondta, hogy a diplomás roma réteg nem akar előlépni, Varga Ferenc viszont kilépett a nagy politikába. Mi motiválta?
Szegváron 2014 óta vezetek egy helyi roma önkormányzatot, és gyakorlatilag a rendszer legaljáról tapasztalom azokat a problémákat, amikkel a kisebbségi önkormányzatok mindenhol szembesülnek. Nekem emellett megvolt a tisztességes civil munkám, és a mai napig megvan, amiből tisztességgel el tudom tartani a családomat. Nem kaptam egy fillért sem azért, hogy a nemzetiségi politikában részt vettem, nem függtem senkitől. Mégis voltak még céljaim. Hiába értünk el helyben eredményeket és csökkentettük az előítéleteket, az országos romapolitikai szereplők tevékenysége miatt ez olyan volt, mint cseppben a tenger. Tavaly jött el a váltás, amikor Csongrád-Csanád megye 3-as számú választókörzetében induló, a Jobbik által támogatott civil jelölt, Szűcs Ildikó kampányfőnöke lettem. Akkor kerültem kapcsolatba Jakab Péterrel.
Azzal azért tisztában van, hogy olyan politikai közösséghez fog csatlakozni, ahol még a közelmúltban is a voltak olyan szélsőséges megnyilvánulások, amelyekre reagált is a jelenlegi pártvezetés. Ezekkel a kijelentésekkel mi tud kezdeni?
Amikor kampányfőnökként kapcsolatba kerültem a párttal, egy abszolút befogadó közösséget ismertem meg, az említett szélsőségek már nincsenek jelen a Jobbik vezető politikusai között. Másrészt, ha valaki elolvassa a néppárti Jobbik Elvi Nyilatkozatát, az láthatja, hogy ez egy szociálisan érzékeny, modern jobbközép pártnak a kinyilatkoztatása.
Szintén Csongrád megyében indult Tóth Péter, aki korábbi megnyilvánulásai miatt kért bocsánatot. Vele milyen viszonyban van?
Péter bocsánatkérése elvárható és korrekt volt, de én ezt mindenkinek a saját lelkiismeretére bízom.
Ugyanakkor cigányként gondolkozva, hogyha párhuzamot vonnék a Jobbik és a Fidesz között, akkor azt mondanám, hogy a Jobbik rossz irányból indult, de a néppártosodásnak köszönhetően egy européer keresztényszociális néppárttá tudott válni, míg a Fidesz egy eredetileg liberális, majd magát polgári konzervatívként meghatározó pártból egy teljes mértékben szélsőséges eszméket valló párttá vált. Orbán Viktor néhány éve kiállt és kvázi azt nyilatkozta, hogy elegendő teher, hogy együtt kell élnünk több százezer romával.
Azt gondolom, hogy a Fidesznél nagyobb rasszista pártot ma nem kell keresni Magyarországon.
Jelenthet Ön akkor egyfajta mintát is a roma értelmiség számára?
A Jobbik egy fontos és szimbolikus lépést tett azzal, hogy egy cigány politikust tett befutó helyre a listájára. Jakab Péter mindig is hangoztatta, nem hisz a kvótában, csak az elvégzett munkát értékeli. Ebben is egyetértünk, én is ebben hiszek.
Szükség van kvótára a cigányok esetében?
Nincs szükség kvótára, én sem azért kerültem a Jobbikhoz, mert cigány vagyok, hanem mert kampányfőnökként bizonyítottam. Mindenkit a munkája alapján ítéljünk meg, ne kvóták alapján. Bizton állítom, hogy tévedni fognak azok, akik most díszcigányoznak.
Ennek ellenére Jakab Péter azt írta, hogy Ön azért nem indult az előválasztáson, mert úgy érezte, cigányként nem tudna nyerni. Ez eléggé erős kijelentés.
Még mindig vannak olyan falak, amelyeket le kell bontani, és ha ehhez az kell, hogy egy olyan pártnak legyek a képviselője, amely a cigányság körében nem teljesen elfogadott, akkor én vállalom ezt a szerepet, és igyekszem mindent megtenni, hogy bebizonyítsuk, a néppárti Jobbikkal közösen, a párt nyitott a cigányság felé, és mindenféle szélsőséget száműzött a politikájából. Hiszen azok, akik szélsőséges nézeteket vallottak, azok mára a Fidesznél és annak szatellit pártjainál kötöttek ki. Innentől kezdve,
ha bárkiben kérdés merülne fel, hogy a Jobbik szélsőséges vagy rasszista nézeteket vall, akkor nézzen rám, itt vagyok cigányként, kistelepülésről, és utána mondja azt, hogy rasszista a Jobbik.
Ezek szerint nem tart attól, hogy három év múlva, amikor visszatekint, hogy Ön csak egy "díszcigány" lesz?
Oh, én már tegnap megkaptam ezt a jelzőt, sőt sokkal durvábbakat is… Aki kételkedik abban, hogy mi fog történni velem, mi lesz a szerepem, kövesse az oldalamat, kísérje figyelemmel a munkásságomat, és majd csak utána formáljon véleményt. Én szeretem a szakmai alapon lefolytatott vitákat, aki csak tud, az jelezze, hogyha szakmailag problémát lát a munkásságomban. Elkötelezett vagyok, hogy legyen egy országos érdekegyeztető fórum. A vita és a párbeszéd fontos.
Számít arra, hogy megkeresik a bejelentése után az ORÖ-tól?
Nem várom senkitől, hogy felkeressen, de nem fogok én sem szaladni az ORÖ-hoz. Amennyiben az ORÖ-ban vannak olyan szakmailag elhivatott, tisztességes, becsületes emberek, akik hajlandóak felvállalni azt a politikát, amit én képviselek, velük szívesen ülök majd le egy asztalhoz.
A romafelzárkóztatás nem létezhet vidékfejlesztés nélkül, az Egységben Magyarországért erre a területre komolyan készül. Hogyan lehet ezt az új fordulatot kihasználni?
Az eddigi programokról egy nagy asztalnál döntöttek Budapesten, de az ígért eredményekből a cigánytelepen élő romák semmit sem tapasztaltak. A pénzek vagy eltűntek, vagy pedig kaptak a romák 5-10 ezer forintot, csináltak róluk három képet, aláírattak velük egy papírt, és mehettek haza. Ennek véget kell vetni.
Jó lenne, ha ez az interjú azoknak lenne üzenet, akik most még az árnyékban vannak, pedig meg lenne a képességük, hogy vezessenek egy roma közösséget.
A legfontosabb üzenetem, hogy nézzenek szét maguk körül, nézzék meg azt, hogy a magyar társadalom perifériájára szorult romáknak mennyi segítségre van szüksége, és pártállástól függetlenül döntsék el, hogy szeretnének-e segíteni rajtuk.
Itt az ideje, hogy álljanak fel, fogjanak össze, és hozzuk létre azt az igazi szakmai alapokon működő politikai rendszert, ami kivezetheti a cigányságot a gödörből.
Ön szerint lesz olyan korszak, amikor Magyarországon nem azért fogják kérdezni, mert cigányként bekerül a parlamentbe, hanem csak egy egyszerű közgazdászként tekintenek Önre?
Nagyon bízom benne, hogy el fog jönni ez az időszak, és azt is remélem, nem kell majd cigányként azt magyaráznom, hogy miért lettem a néppárti Jobbik parlamenti képviselője.