"Vörösterror": Veszélyben vannak az AfD-tagok?

Paul Hampel, az AfD Alsó-szászországi vezetője felszólította a kormányzatot, hogy blokkolják azokat a weboldalakat, amelyeken a tagok adatai láthatók.

Hampel szerint a felhergelt antifasiszták valóságos "vörösterrort" alkalmaznak az általuk nácinak tartott párttagokkal szemben.

A kiszivárogtatás óta az AfD több tagja is arra panaszkodott, hogy folyamatosan zaklatják őket.

Egy brandenburgi tag például több fenyegető éjszakai telefonhívást is kapott, miután elérhetőségei fölkerültek egy ismert szélsőbaloldali hírportálra.

Jülichben két aktivista arra ért haza a stuttgarti kongresszusról, hogy szélsőséges vandálok ilyen mondatokkal firkálták tele a házaikat:

"Az AfD rasszisták gyülekezete!" "A rasszizmus öl." "Tudjuk, hol voltál 2016.04.30-án!"

Emellett a járdára olyan nyilakat firkáltak, amik az AfD-tagok otthonaihoz irányítják az embereket.

A tagság nagy részének e-mail címei is nyilvánosságra kerültek, épp ezért a vezetőség mindenkit óva intett attól, hogy ismeretlen címről érkező levelet nyisson meg, ugyanis félő, hogy a szélsőségesek vírust küldenek a postafiókokra, esetleg pénzügyi adatokra is szert tehetnek.

A hivatalos szférában már meg is kezdődött a hajtóvadászat az AfD tagjai ellen. Braunschweigben például a Baloldal (Die Linke) kiderítette, hogy az egyik iskola igazgatósági testületének szintén van AfD-s tagja, akinek most a nyilvános megalázását és kirúgását követelik.

Az Indymedia nevű oldal "Jó vadászatot!" kívánság kíséretében hívta föl arra az antifasisztákat, hogy "keressék föl" a Stuttgartban megjelent 2000 AfD-s küldöttet.

Paul Hampel élesen kritizálta a német igazságügyi miniszter, Heiko Maas tétlenségét:

"Olyan baloldali szélsőségesekről van szó, akik évek óta terrorista szervezetként működnek egy weboldalon, olyan törvénytelen cselekményekre bujtogatva, mint személy elleni támadások és a gyilkosság."

Elmondta, hogy az állami szervek részéről senki sem hajlandó kivizsgálni a fenyegetéseket, ami nagyon aggasztó kérdéseket vet föl annak tükrében, hogy milyen irreális kontrollt gyakorol a német állam a jobboldali közbeszéd fölött.

A bűnös hallgatásra példának hozta az Amadeus Antonio Alapítvány esetét, ami a szélsőséges megnyilvánulások figyelésében segíti a kormányt, de tevékenységét kizárólag a jobboldal figyelésére szűkíti (ami valószínűleg nem véletlen, hiszen a szervezet igazgatója az egykori kelet-német politikai rendőrség, a Stasi volt vezetője - a szerk.).