A technológiai fejlődés nem kínál megoldást a régió szerte erősödő egészségügyi humánerőforrás-krízisre, hiszen az új eszközök és gépek alkalmazása pont hogy jól képzett szakembergárdát igényel - szögezték le az egészségügyi világszervezet európai regionális bizottságának budapesti tanácskozásán az előadók, akik közös megoldásra ösztönözték a világ országait.
A Napi.hu beszámolójában az egyik leglényegesebb megállapítás, amiről a krónikus orvoshiány, és az egészségügyi dolgozók kivándorlása kapcsán nem szokás beszélni, hogy
sokszor szervezett kormányzati programok csábítják másik országba az orvosokat és az ápolókat. Ez fölveti az egyes államok felelősségét a válsággal kapcsolatban.
A magyar helyzet specifikumaként említették, hogy a foglalkoztatottaknak csupán 6 százaléka dolgozik az egészségügyi szektorban, miközben ez világszinten 10 százalékot tesz ki.
Brexit ide vagy oda, a magyar orvosok nem terveznek hazajönni
Évről évre egyre nagyobb egészségügyi katasztrófával fenyeget, hogy betöltetlenül maradnak a háziorvosi praxisok az országban. A Magyar Nemzet most annak járt utána, hogy a bizonytalan helyzetet teremtő Brexit hazacsábíthatja-e a Nagy-Britanniába költöző, és ott dolgozó orvosokat. Úgy tűnik nem. A megélhetési körülmények, az anyagi lehetőségek továbbra is külföldön tartják a magyar orvosokat.
Hiányzik a megfelelő szemléletű képzés, és az alapellátás megbecsültsége
Az előadók elmondták, az egészségügyi munkaerőhiány értékelésénél két paramétert érdemes vizsgálni:
az oktatást és a csapatmunkát.
A felszólalók szerint
"nagyon magas szinten és túl specializáltan képezzük a szakembereket, akik a tudásuknak csak a 25 százalékát használják a gyakorlatban".
Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója szerint viszont nincs szükség ennyi magasan képzett szakemberre.
A betegségterhek nagy része olyan krónikus állapotokból ered - diabétesz, magas vérnyomás és egyebek - amelyeket az alapellátás szintjén fedeznek fel, és ott is lehetne kezelni; a regionális igazgató szerint azonban az egyetemeken a diákok betegségekről, különleges állapotokról tanulnak, nem pedig az egészség megőrzéséről.
"A krízis megoldásához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy visszaadják az alapellátás presztízsét, hogy vonzóak legyenek ezek az állások"
- hívta fel a figyelmet Jakab Zsuzsanna.
A társadalom leépülése miatt a GDP 12-20 százalékát bukjuk
A WHO szakemberei rámutattak: az emberek egészségi állapotának minősége nagyban befolyásolja a gazdaságok teljesítményét.
Azokban az országokban, ahol nagy a betegségekből adódó teher - mint Magyarországon -, az a GDP akár 12-20 százalékát is felemésztheti.
Erre a fogyásra senki sem vágyik
Koalíciós haderőként aknázza alá a Fidesz és az atomizálódott baloldal a Jobbik béruniós polgári kezdeményezését, amivel a nemzeti néppárt az egyre gyorsuló kivándorlást is megpróbálja lassítani. Pedig óriási a baj. Mintha eltűnne Győr minden lakójaA tízévente tartott népességszámlálás félidejében a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai kutatást, úgynevezett mikrocenzus felméréseket végeznek.
Fizikailag és anyagilag is leterheltek vagyunk
A WHO azt ajánlja, hogy a lakosság egészségügyi teherviselése (ami főleg a gyógyszerekre költött összegekből tevődik össze) ne haladja meg a 15 százalékot, ám hazánkban ez az érték
30 százalék körül mozog, ami a szervezet skáláján már válságos értéket jelent.
Emellett a rossz egészségi állapot gazdaságra gyakorolt negatív hatása a dolgozók egyre romló mentális állapotában és a szinte állandósult fizikai fáradtságában mutatkozik meg a legérzékletesebben.
Jakab Zsuzsanna kiemelte: az egészségnek épp ezért kell kiemelt szerepet a fenntartható fejlődés stratégiájában, a fenntartható finanszírozás pedig a működőképes egészségügyi rendszer záloga.
Az Index pont annyira nem érti a béruniót, mint a Fidesz
Az Index egy látszólag „szakértői" cikkel - „közgazdasági szemmel" - akarta megszakérteni, hogy a béruniós kezdeményezés egy „hajcihő", egy „méretes blöff". Az „Akkor sem lesznek itt nyugati bérek, ha nyer a Jobbik" című cikknek azonban már a címe is téves alapvetésből indul ki.