Az Index pont annyira nem érti a béruniót, mint a Fidesz

Az Index egy látszólag „szakértői” cikkel - „közgazdasági szemmel” - akarta megszakérteni, hogy a béruniós kezdeményezés egy „hajcihő”, egy „méretes blöff”. Az „Akkor sem lesznek itt nyugati bérek, ha nyer a Jobbik” című cikknek azonban már a címe is téves alapvetésből indul ki. Tovább olvasva az is kiderül, az újságíró vélhetően egyáltalán nem vette a fáradságot, hogy utánanézzen, mit is mondott a béruniós kezdeményezéssel kapcsolatban a Jobbik. Segítünk neki, és azoknak is, akiket elbizonytalanított az erősen véleményszagú indexes cikk.

Már az indexes cím is manipulatív

„Akkor sem lesznek itt nyugati bérek, ha nyer a Jobbik.” Csakhogy a Jobbik sohasem mondta azt, hogy a kormányváltás után azonnal nyugati bérek lesznek. Május 30-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje a hazai sajtó munkatársainak tartott háttérbeszélgetést, amelyen az Index egyik újságírója is részt vett (a vizsgált indexes cikk írójának egyik munkatársa). Ezen a beszélgetésen minden újságíró feltehette kérdéseit, amelyekre a Jobbik elnöke válaszolt is.

Vona Gábor elmondta: tisztában van azzal, hogy

a bérunió ügye egy komplex kérdés, és egy nagyon nehéz küzdelem elé néznek, de meg kell tenni az első lépést, amely Nyugat-Európa érdeke is.

Azt is mondta, hogy el kell kezdeni őszintén beszélni a bérek kérdéséről, és meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek révén Európa egy valóban szolidáris és igazságos közösséggé tehető.

Egy hete Vona Gábor a lengyelországi Krynica városában tartott gazdasági fórumon azt mondta: a bérunió egy nagyon komplex gazdasági kérdés, és hogy a problémának számtalan összetevője van. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az Európa két fele között meglévő gazdasági különbségeknek történelmi okai vannak, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, de úgy véli, végre fel kell tenni a kellemetlen, nehéz kérdéseket, és azokra válaszokat kell találni.

A Jobbik tehát soha nem mondta, nem ígérte azt, hogy a bérunió ügyét egy varázsütéssel, vagy egy kormányváltással azonnal meg lehetne oldani.

Nem indított népszavazást a Jobbik

Az Index újságírója azt írja cikkében: a Jobbik aláírásokat gyűjt, hogy „uniós népszavazáson megszavaztassák”, amit ők európai béruniónak neveznek, azaz hogy keleten és nyugaton legyenek ugyanakkorák a bérek, és a fiatalok ne menjenek el a magasabb bérek miatt keletről nyugatra.

Kezdjük ott, hogy a Jobbik semmilyen népszavazást sem indított. Tegyük hozzá: uniós népszavazás, mint intézmény, nem is létezik.

Március 14-én nyolc kelet-közép-európai ország, Magyarország, Horvátország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország és Észtország képviselőinek részvételével széles körű európai polgári kezdeményezés indult az európai bérunióért. A résztvevők erről egy nyilatkozatot fogadtak el, írtak alá. A kezdeményezés koordinálására létrehoztak egy polgári bizottságot.

Az Európai Bizottság májusban fogadta el a béruniós kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtést. Ez nem népszavazást jelent, hanem azt, hogy a kezdeményezés sikerességéhez az Unió területéről egy éven belül egymillió, a hét kezdeményező országból (nyolcan írták alá a nyilatkozatot, de az európai polgári kezdeményezéshez csak hét alapító aláíró kell) pedig meghatározott számú aláírást kell összegyűjteni.

Mit támogathatnak az Unió állampolgárai, ha aláírják a béruniós kezdeményezés gyűjtőívét?

Egyszerűen fogalmazva az „Egyenlő munkáért, egyenlő bért!” elvét.

Tehát nem azt, hogy azonnal megváltozzanak, és nyugati szintre emelkedjenek a keleti bérek.

A kezdeményezés arról szól, hogy uniós szintre emelkedhessen a bérkülönbségek témája az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben. Hogy mennyire nem ördögtől való a téma, azt jól jelzi, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében kijelentette:

„Az egyenlők uniójában nem lehetnek másodosztályú munkavállalók. A munkavállalóknak ugyanazon a helyen, ugyanazért a munkáért, ugyanannyit kell keresniük.”

Mit sugall az Index, és mit mond a Jobbik?

„A Jobbik azt sugallja, hogy egy béruniós európai népszavazás, illetve a párt hatalomra juttatása révén olyan intézkedéseket lehetne hozni, amelyek kiegyenlítenék az unió két vége közti bérszínvonalbeli különbséget”

- sugallja az Index. A következő mondat sem igazán szakértői megállapítás, inkább egy ellenszenvtől csöpögő szubjektív vélemény:

„Az egykor vérmesen EU-ellenes Jobbiknak tehát sikerült egy teljesen Brüsszel-konform, teljesen semmitmondó kérdést kiötölnie, amelyből egyáltalán nem következik annak végrehajtása, amit ígérnek.„

Fentebb már leírtuk, hogy szó sincs népszavazásról, arról sem, hogy az európai polgári kezdeményezés azonnal változtatna a béreken, és persze arról sem, hogy egy kormányváltás varázsütésre megoldana mindent, vagyis sohasem ígért a Jobbik azonnali megoldást. A Jobbik kezdettől fogva, következetesen első lépcsőfoknak nevezte a béruniós polgári kezdeményezést. Ellenben uniós és közéleti vitára tett javaslatot a bérek helyzetével kapcsolatban.

A kivándorlásra lazán legyint az Index

A cikk elismeri, nehéz vitatkozni azzal, hogy a Jobbik szerint a bérek kiegyenlítésére azért van szükség, mert a magasabb nyugati bérek által hajtott kelet-európai kivándorlás

"egyszerre demográfiai veszteség, óriási társadalombiztosítási kockázat, növekvő munkaerőhiány, kezelhetetlen költségvetési bevételkiesés, az oktatásba és a humánerőforrásba befektetett közpénzek elveszítése, végül pedig egy társadalmi dráma, ahol családok szakadnak szét".

De aztán hozzáteszi, hogy „a folyamat végkimenetele még nem látszik”, sőt, pesszimistának nevezi a Jobbik forgatókönyvét. Ez sem arról árulkodik, hogy szakértői szemmel vette volna górcső alá a problémát az indexes újságíró.

A portfolio.hu gazdasági portál szeptember 6-i cikkében azt írta:

a kivándorlás legfájdalmasabb következménye, hogy éppen az a korosztály megy el Magyarországról, mely egyrészt adót és járulékot fizet, másrészt gyermekeket vállal, így hozzájárulhat a demográfiai helyzet javulásához.

A lap arra is figyelmeztetett, hogy az elvándorlás összetétele alapján a folyamat nemcsak Magyarország jelenét, hanem jövőjét is komolyan veszélyezteti. A külföldre vándorlók ugyanis több szakmában is komoly munkaerőhiányt okoznak itthon, például az idegenforgalomban, kereskedelemben és az építőiparban alig találni megfelelő munkaerőt.

A Privátbankár augusztus végén közölt adatokat arról, hogy újabb rekord született:

soha ennyi magyar nem dolgozott még Ausztriában, mint júliusban.

Ismét megállapítható, hogy az Index cikkének állításaival szemben, sajnos a kivándorlási folyamat végkimenetele nagyon is jól látszik, amelyet azonban sürgősen kezelni kell, de ez a bérhelyzet rendezése nélkül nem fog sikerülni. Az pedig, hogy az elvándorlás bérnövekedést okozna, inkább ostoba érv a probléma lekicsinylésére (az Index azt írja, ironikus módon pont az elvándorlás a legfőbb oka annak, hogy manapság „valóban meglódult a bérnövekedés” Magyarországon), hiszen minél inkább eltűnik az adót és járulékot fizető, illetve gyermekeket vállaló korosztály, annál inkább csökken az ország versenyképessége és gátat szab a gazdasági növekedésnek is.

Valójában az Index cikke egy nagy blöff

Az Index cikkének konklúziója is „érdekes”, hiszen a végére azért csak eljutott odáig, hogy „a bérszínvonal befolyásolása nem lehetetlen és nem is feltétlenül ördögtől való”, de az nem oldható meg egy tollvonással (ugye ezt fentebb már többször leírtuk, hogy ilyen nem mondott a Jobbik). A cikk manipulatív módon idézi a Jobbik béruniós kezdeményezésének nyilatkozatát, hogy

„a bérek kiegyenlítése csak a gazdasági teljesítmény kiegyenlítődése révén érhető el, olyan versenyképes, kelet-közép-európai vállalkozások segítségével, amelyek képesek ezeket a béreket kitermelni és biztosítani.”

Majd a lap felteszi a kérdést, hogy

„ennek kapcsán mégis mit vár a Jobbik az attól az EU-tól, amely számolatlanul önti a pénzt a magyar gazdaságba, hogy azt aztán a saját nemzeti kormányunk teljesen értelmetlen dolgokra pazarolja (más megközelítés szerint lopja) el.”

Hozzáteszi:

„Ez alapján a béruniós népszavazás szervezői azért valamit mégis kapisgálnak a közgazdaságtan alapvetéseiből, azonban pont ezért ez az egész hajcihő egy méretes blöff.”

A cikk végén még azt is ellövi az újságíró, hogy az uniós pénzekből értelmes vállalkozásfejlesztésre lenne inkább szükség.

Ha esetleg az Index újságírója lemaradt volna, akkor most segítünk, mert úgy tűnik, hogy egyetlen jobbikos sajtótájékoztatón sem volt eddig jelen, és egyetlen közleményt sem olvasott el a témában. Ugyanis a Jobbik szinte mantraszerűen minden egyes alkalommal elmondja, hogy egy valódi egyenjogúságon alapuló Európához szükség van a kohéziós politika reformjára és a korrupció visszaszorítására.

Május végén a sajtónak Vona Gábor konkrétumokat is megfogalmazott a béruniós kezdeményezés kapcsán, és négy vitára alkalmas pontot sorolt fel: külön uniós biztos kellene a kelet-közép-európai országok felzárkóztatására, új versenyképességi kritériumokat kéne meghatározni (a kohéziós alapok ne hosszú távú presztízsberuházásokra legyenek elköltve, hanem a hazai kis- és középvállalkozások támogatására), uniós pénzekből biztosított európai bérminimum bevezetését vetette fel például az oktatásban és az egészségügyben, illetve európai bérsávok megállapításáról beszélt a multinacionális cégek kapcsán.

Béremelés kell

Június közepén a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapítványaként számon tartott Friedrich Ebert Stiftung (FES) Budapesti Irodája szakszervezeti vezetők részvételével tartott pódiumbeszélgetést szervezett, amelynek bevezetőjeként bemutatták Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) munkatársának „Miért szükségszerű Közép-Kelet-Európában megemelni a béreket?” című tanulmányát.

Galgóczi a tanulmányában azt írta: az alacsony-bér alapú „versenyképességi modell” foglyává vált az egész régió, így a kialakult kényszerű alacsony-bér szakosodás már a jövőbeni fejlődés korlátjává vált, és a régiót a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt, illetve függő szerepben tartja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész régióban a fejlődés gátjává vált a munkaerőhiány, amely következménye az elvándorlásnak. Galgóczi az Alfahírnek a béruniós kezdeményezés kapcsán azt mondta:

valós problémafelvetésre reagál a polgári kezdeményezés, tehát az egy komolyan vehető dolog, de azt el kell kerülni, hogy valami látványos követeléssel nagyon könnyű megoldás illúzióját keltsék, „mert ez nem egy olyan történet, amelyre holnap választ lehet adni”.

Múlt hét pénteken szakszervezeti konferenciát tartott a Jobbik a Parlamentben: közel negyven szakszervezet fejezte ki támogatását a béruniós európai polgári kezdeményezés iránt. Az érdekképviseletek egyhangúan úgy határoztak, hogy létrehoznak egy polgári kampánybizottságot saját képviselőikből, amely a bérek felzárkóztatását célzó kezdeményezést sikerre viszi.

Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára elismeréssel szólt az egyenlő munkáért egyenlő bért zászlajára tűző kezdeményezés céljáról, és levélben üdvözölte azt. Azt írta Gyöngyösi Mártonnak, a béruniós kezdeményezést indítványozó európai polgári bizottság vezetőjének, hogy az ETUC nagy érdeklődéssel figyeli a kezdeményezést, mert az egybevág az általuk 2016-ban indított béremelési kampánnyal (Pay Rise Campaign).

 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2019. december 08. | 12:25
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
1
1
sss
2019. december 07. | 16:22
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
Elektronikával megtámogatott, komor melo-death/modern metal.
A Borkai-féle orgiapárt frakcióvezetője szerint a „Gothár-féle zaklatószínházak” követelik a pénzt, amit egyébként még Orbán Viktor ígért meg a kormány–Budapest megállapodás keretében. A szakmai szervezetek tiltakoznak, a Fidesz látatlanban bólogat, a bűnbaknak kikiáltott Katona József Színház pedig hétfő estére tüntetést szervez.
A Momentum mást képvisel, Brenner Koloman pedig hiteles.
„Utat török a sötétségben / A rockkal vagyok összenőve”