Újra nácizhatják Magyarországot - Rajtunk és a lengyeleken verhetik el a port Merkelék

Elemzők szerint Angela Merkel és Martin Schulz meggyengült pozíciói agresszívabbá tehetik a német külpolitikát, elsősorban a kelet-európai államok irányába, lelkiekben tehát készülhetünk egy újabb masszív nácizós időszakra. Orbán Viktor likes this.

A Politico velős elemzése szerint komoly változásokat idézhet elő a vasárnapi németországi választások eredménye azzal, hogy megbomlott az eddigi status quo, és immár hat (ha a Merkellel szövetséges Bajor Keresztényszociális Uniót (CSU) önálló entitásként határozzuk meg, akkor hét) párt politizál majd a Bundestag falain belül.

Egy kevésbé stabil és bizonytalanabb Németországra ébredtünk

Könnyen lehet, hogy a leendő német kormány nem húzza ki négy évig - jelentette ki lapunknak Ember Zoltán. Az Iránytű Intézet kutatásvezetője mindezt a vasárnapi szövetségi választás adataira alapozva mondta el - az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyan nyert, de nemcsak hogy kevesebb mandátumot szerzett, mint négy esztendővel korábban, de a Bundestagban is sokkal keményebb kihívások elé kell néznie.

A mainstream pártok történelmi mélypontja önmagáért beszél: a CDU/CSU pártszövetség 1949 óta nem volt ennyire padlón (2013-hoz képest 20 százalékkal szorultak vissza), a szocdemek pedig utoljára 1933-ban nyújtottak ennyire kutyaütő teljesítményt.

Az eredmények ismeretében egyből meg is kezdődött a bizonyítványok magyarázása.

Belpolitikai téren mindkét alakulat az AfD-ben találta meg a kudarc okát és a fő ellenséget: a szocdemek Merkelék nyakába varrták a radikálisok bejutását, és szakértők szerint ellenzékbe vonulásuk mögött is részben az állhat, hogy kiüssék a piros-kék alakulatot a legerősebb ellenzéki párt pozícióból; a kancellár asszony és pártja pedig szintén őket jelölte meg fő problémaként, és megfogadták, hogy visszacsábítják tőlük a szavazóikat.

A német politikai elit frusztráltsága azonban várhatóan nem marad Németország határain belül.

Magyarország és Lengyelország lehet a villámhárító

Az AfD erős kezdeti nyilatkozatai szépen ki is jelölték, milyen irányt visz majd a párt: a jobboldali alakulat legerősebb témáját,  a bevándorlást fogja feszegetni, Merkelt is majd ezzel kapcsolatban óhajtják "levadászni".

Az AfD politikai földrengést okozott Németországban

Angela Merkel kancellár a választás éjszakáján arról beszélt, hogy vissza akarja hódítani a jobboldali szavazókat az AfD-től. A választási vereséget szenvedett Martin Schulz, a SPD vezetője pedig egyenesen Angela Merkelt tette felelőssé az AfD megerősödéséért, és azt mondta, ellenzékben a pártja feladata az lesz, hogy „erős bástyát" alkosson a bevándorlásellenes párttal szemben.

Kirúghatják Petryt

 
Közben tovább eszkalálódott az AfD és Frauke Petry konfliktusa: a társelnök bejelenését követően - miszerint nem kíván kollégáival egy frakcióban politizálni, és függetlenként ülne be a Bundestagba - Alice Weidel listavezető Petry fejét követelte, és a pártból való távozásra szólította föl a politikus asszonyt, akit "felelőtlennek" nevezett.

Az elég szórakoztatónak ígérkező műsornak azonban nagyon kellemetlen következményei lehetnek hazánk és Lengyelország, illetve minden olyan uniós tagállam számára, amelyek elutasítják a bevándorlási kvóták ötletét:

minél hangosabban verik ugyanis a tamtamot az AfD-sek, annál keményebben nyomják majd a bevándorlók kvótaalapú elosztását Merkelék az uniós fórumokon, hogy pár százezer migráns újraelosztásával kihúzzák az ellenzéki párt méregfogát.

Egy ilyen küzdelemben pedig ismét előkerülhetnek azok a nemtelen eszközök, melyeket már jól ismer a magyar társadalom:

hazánk nácizása, az uniós források megvonásával és kötelezettségszegési eljárásokkal való fenyegetése.

A Politico ezzel kapcsolatban így fogalmaz:

"A vasárnapi eredmények után nyílt konfrontáció jöhet Lengyelországgal és Magyarországgal. Sok kereszténydemokrata szerint az AfD soha nem juthatott volna eddig, ha a többi európai ország is kivette volna részét a bevándorlók befogadásából, ahelyett, hogy a németekre tolnak minden terhet. Ideje visszafizetniük a kölcsönt."

Orbán imái meghallgattattak?

Ezek a módszerek és a kőkemény konfrontáció pedig, ahogy az elmúlt két kormányzati ciklus alatt mindig, leginkább a szabadságharcos és országvédő szerepre berendezkedett Orbán Viktornak és a Fidesz-kormánynak kedvezhetnek majd.

A Soros Györggyel való riogatás szavatossága, ha lassan is, de kezd lejárni, és bár a nemzeti konzultáció újracímkézési manőverével a Fidesz még megpróbálja a politikai piac polcain tartani kedvenc kommunikációs termékét, ennek hatásfoka egy kézzelfogható és jól mutogatható külső fenyegetés hiányában erősen megkérdőjelezhető lehet.

Ezt a hiányosságot pótolhatja a német politikai elit újabb hadjárata Magyarország ellen, aminek konkrét negatív következményei ugyan kevésbé várhatók, de a kormány számára újra megteremthetik az "ostromlott vár" illúzióját.

Ezzel pedig nagyban megnehezíthetik a 2018-as kormányváltást, hiszen ilyen esetekben a magyar lakosság hajlamos összezárni a regnáló kormánypártok mögött, amit Orbánék gátlástalanul ki is használják majd.

Német választások: hogyan tovább?

A Politico összeszedte, hogyan reagáltak a vezető német lapok a vasárnapi választásra. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a veszteségek ellenére ismét győzött a CDU/CSU alkotta Unió. A Die Welt ugyanakkor úgy fogalmazott a címoldalán, hogy sokat vesztett az Unió, az SPD történelmi mélyponton van, miközben az AfD, a harmadik erő.