Elismerte a kormány, nincs garancia arra, hogy ne tüntessék el a kötvénybiznisz százmilliárdjait

Akik ebben részt vettek, azok egy bűnszervezet létrehozását vállalták.

Tállai András államtitkár Demeter Márta írásbeli kérdésére válaszolt. Az LMP politikusa arra volt kíváncsi volt, hogy

"előállhat-e olyan helyzet, amikor az államnak duplán kell majd kifizetni a letelepedési kötvények ellenértékét?".

Mint ismert, az a harmadik országbeli külföldi, aki a Rogán Antal által kitalált koncepción keresztül szeretne letelepedni a schengeni övezeten belül, az nem közvetlenül a magyar államtól vásárol kötvényt,

azt egy közbeékelt, az Országgyűlés Gazdasági bizottsága(!) által kijelölt, frissen alapult offshore cég jegyzi le – diszkontáron.

A kölcsönt és a kamatait aztán 5 év múlva a magyar állam szintén ezeknek a cégeknek fizeti vissza (ez legalább 300 ezer euró, és mint ismert 17009 darab kötvényt jegyeztek le eddig).

"A Magyar Állam a közvetítő cég felé vállalja, hogy a Letelepedési kötvények névértékét a futamidő végén kifizeti, nem tud ugyanakkor garanciát vállalni arra, hogy egyes konkrét külföldi illetőségű vállalkozások hosszú távon fennmaradjanak és gazdálkodjanak, de ez természetesen nem is feladata"

- ismerte el Tállai András. Válaszában kiemelte, szerinte a magyar előírások elég garanciát szolgáltatnak arra, hogy a kötvény tulajdonosok visszakapják a pénzüket ezektől az offshore hátterű külföldi cégektől.

Szóval, az államtitkár kizártnak tartja, hogy a magyar adófizetők kétszer is ráfaragjanak a százmilliárdos bizniszre.

"Ez egy államilag generált csalás"

- reagált minderre Varga-Damm Andrea. A legerősebb ellenzéki párt képviselőjelöltje lapunknak döbbenetét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Orbán-kormány képviselője elismerte, semmilyen garancia nincs arra, hogy ezek a pénzek visszajutnak a magánszemélyekhez.

Hangsúlyozta, ezek alapján kijelenthető, Tállai András tisztában van ezzel a helyzettel, így a Fidesz szándékosan alakította úgy a jogszabályokat, hogy a haveri cégeknek módja legyen lenyúlni, az offshore hálózatokon eltüntetni ezeket az irdatlan pénzeket.

Ami már csak azért sem lenne olyan nehéz történet, mert azoknak a magánszemélyeknek, akik így akartak bejutni a schengeni övezetbe, ez a 300 ezer euró pont annyit jelent, mint 300 ezer forint. S ha éppenséggel kétes eredetű pénzzel fizettek, akkor még inkább kerülni fogják a hatóságokat.

Mindenki jól járt - kivéve a magyar adófizetőket.

Miért ne rabolhatta volna ki egy titkosszolgálat a letelepedési kötvényeket forgalmazó irodát?

Nagy port kavart az Arton Capital budapesti irodájának áprilisi kirablása, azonban fél év nyomozás után sincs gyanúsított az ügyben. Ami talán azért sem meglepő, mert a tettesek kulccsal, biztonsági kód ismeretében mentek be a letelepedési kötvényekkel kereskedő irodába, és pontosan tudták, hogy találják azt a több százmillió forint értékű eurót, amit aztán magukkal is vittek.

Varga-Damm Andrea véleménye szerint az Arton Capital fővárosi irodájának kirablása is jól jelzi: azok a kormánypárti politikusok, akik részt vettek a letelepedésikötvény-program megalkotásában, azok egy bűnszervezet létrehozását vállalták.

"Márpedig ez a büntetőjogban 20 évig nem évül el, és 20 évig biztosan nem fognak a hatalmon maradni"

- jelentette ki.

A bizniszt vizsgáló árnyékbizottság munkájában részt vevő ügyész emlékeztetett: a bűnszervezet cégeket alakított, jogszabályokat hozott, egy bizottság keretében döntöttek és egyetlen kérdésre sem válaszoltak.