Jobbikos éjszakai baglyok, szótlan államfő és fideszes betelepítések

Megjelent a parlament 2017-es munkáját összegző dokumentum.

2017-ben 18 ülésszak alkalmával 68 napot ülésezett a parlament, ahol a képviselők összesen 496 óra 16 percet vitáztak.

Orbán Viktor napirenden kívül 1 óra 41 percben kért szót magának, 41 alkalommal intéztek hozzá kérdést, ebből 40-szer válaszolt, igaz volt, hogy csak annyit „Boldog Karácsonyt!”

Orbán lefagyott, csak egy kínos viccelődést volt képes ejteni, majd leült

Orbán Viktor miniszterelnökről számtalan cikkben megírta már a sajtó, hogy kiváló kapcsolatot ápolt Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol is körözött, többek között terrorizmussal kapcsolatos ügyek miatt. Nem is szívesen beszél róla a kormányfő, sőt: leginkább egyáltalán nem.

Áder János nem vitte túlzásba a parlament munkájába való betekintést. Egyszer sem szólalt fel a Házban és egyszer sem küldött vissza előterjesztést. Emlékezetes Áder János szerepe a plakátháborúban, mikor hiába kérték az ellenzéki pártok az államfőt, hogy aláírás nélkül küldje vissza a plakáttörvényt az Alkotmánybíróságra előzetes normakontrollra, mert szerintük az nem felel meg semmilyen jogszabályi kritériumnak, a köztársasági elnök mégis aláírta azt. Ezért a Jobbik megfosztási eljárást indított az államfő ellen.

Áder aláírta a plakáttörvényt

Hiába kérték többen, így például a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik is az államfőt, hogy aláírás nélkül küldje a plakáttörvényt az Alkotmánybíróságra (Ab) előzetes normakontrollra, mert szerintük az nem felel meg semmilyen jogszabályi kritériumnak, áder János a parlament honlapjának adatai szerint aláírta a törvényt.

Ádertől nem búcsúztunk, de Dr. Rubovszky György KNDP-s képviselőtől igen, az ő helyét Gaal Gergely foglalta el a kereszténydemokraták padsorában. Több személyi változás nem történt, az MSZP mégis vesztett, az LMP frakciója pedig nyert egy főt Demeter Márta személyében.

Felszólalások tekintetében a legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik volt a legaktívabb, a párt képviselői napirenden kívül 149 alkalommal szólaltak fel, összesen 12 óra 36 percben. Őket követte a Fidesz 81 felszólalással, majd a másik két ellenzéki frakció, az MSZP(67) és az LMP (66).

Szóbeli és azonnali kérdések feltételében, valamint interpellálásban az LMP-s képviselők végeztek az élmezőnyben, tőlük Schmuck Erzsébet és Ikotity István is a Top 3-as listán szerepel mindegyik kategóriában.

A Jobbik képviselőiről pedig kiderült, hogy inkább éjszakai baglyok, mint sem reggeli pacsirták, hiszen míg a Top 12-es napirend előtti felszólalók között csak Z. Kárpát Dániel és Volner János szerepel, addig a napirend utáni felszólalásoknál 12 helyből 8-at a párt képviselői vittek el.

2017-ben 56 új törvényt és 152 törvénymódosítót fogadott el az országgyűlés.

Az adatokból azonban jól látszik, hogy Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról, ami alkotmányban zárta volna ki a betelepítés minden formáját, ötször szerettek volna vitázni az ellenzéki képviselők, de a kormánypártok miatt azt egyszer sem vették tárgysorozatba. Most már tudjuk, hogy azért mert közben Rogán és Orbán migránsai is folyamatosan érkeztek hazánkba.

Hoppá! Kiderült, hogy a Fidesz, miért szavazta le állandóan az Alaptörvény-módosítást

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) végleges adataiból kiderült, hogy 6585 bevándorlónak jegyeztek le letelepedési kötvényt a közvetítővállalkozások (összesen mintegy húszezer migráns jutott be pénzért hazánkba). Ezzel az egy kivételével adóparadicsomokban bejegyzett cégek - amelyeket a Rogán Antal vezette, fideszes többségű parlamenti gazdasági bizottság választott ki -, 155 milliárdos bevételt könyvelhettek el.

Ha további adatokra kíváncsi, itt szemezgethet.