Csendes december 5-e fenyeget

Ha erre költött volna az Orbán-kormány 22 milliárdot, most nem lenne baj.

Minden idők legunalmasabb Orbán-videójában a miniszterelnök halk szuszogásával aláfestve egy laptop képernyőjén követhetjük nyomon, amint aláírja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést (Minority Safepack), majd közli velünk, hogy "ez fontos dolog", ezért tegyünk mi is így. Most tekintsünk el attól mennyire ordít a kapkodás az egyébként vérprofi csapattal dolgozó kormányfő összecsapott videóüzenetéből. Orbán Viktornak ugyanis ezúttal tökéletesen igaza van. 

Ha létezik a B-kategóriás, VHS-en terjesztett verekedős és horrorfilmek bizarr egyvelegévé süllyesztett hazai közéletben olyan ügy, amiért érdemes még összefognunk, azok a trianoni határ túloldalára került testvéreink száz éve megtagadott és elhazudott alapjogai, amelyekkel siker esetén most az EU is kénytelen lenne foglalkozni. Mégis könnyen lehet, hogy sikerül elhasalnunk ezen a faék egyszerűségű nemzetvizsgán is. 

"Össznemzeti ügyről van szó" - Vona Gábor aláírta a Minority Safepack-et

A Jobbik elnöke szerint, mivel az európai polgári kezdeményezés "Trianonban elszakított magyar testvéreink védelmét" is célozza, "össznemzeti ügyről van szó".Így arra kéri a politikai pártok vezetőit, közük Orbán Viktort, hogy támogassák ők is, valamint biztassák erre szintén tagjaikat, szimpatizánsaikat. "Április 3-ig az EU tagállamaiból egymillió aláírásra van szükség, az idő tehát sürget, segíts Te is, írd alá, oszd meg!"

A május óta folyó gyűjtés során ugyanis mindössze 600 ezer támogató szignót sikerült összeszedni - márpedig a sikerhez egymillió kellene április harmadikáig. 

A nemzetünk szabadságáért a fideszes párhuzamos valóságban halált megvető bátorsággal küzdő kormány azonban mindeddig 

néhány 10 millió forintott költött erre a célra. 

Közben a "Harc a Soros terv ellen" című sci-fi ponyvára sikerült elpattintani szerény becslések szerint is 

22 milliárd forintot. 

Ha ennek csak a tizedét fordították volna a Minority Safepack melletti kampányra, vagy legalább egy lényegesen komolyabb összeggel megdobták volna azokat a szervezeteket - a Rákóczi Szövetségtől a HÖOK-ig - akik

a magyar kormány Alaptörvényben vállalt kötelességét teljesítve a magyar kormány helyett igyekeznek népszerűsíteni a kezdeményezést, 

jó eséllyel már rég hátradőlve nézhetnénk, ahogyan Brüsszel térfelén pattog a labda. 

Így viszont nem kizárt, hogy nemzeti traumáink már így is szép, kövér zsákjába sikerült majd bepakolnunk egy új, csendes december 5-ét. Vagy még rosszabbat. Tizennégy esztendővel ezelőtt ugyanis másfél millióan szavaztak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának visszaadása mellett. Jelen állás szerint előfordulhat, hogy áprilisban majd úgy kell elszakított véreink szemébe néznünk, hogy 

egymillió ember se akadt, aki melléjük állt volna. 

Orbán Viktor az ellenzék lejáratása, a nyugdíjasok hergelése helyett az aláírásgyűjtés érdekében is indíthatott volna telefonos kampányt, azonban ez - úgy tűnik - nem merült fel a kampánytanácsadói fejében.

De legalább migránsmentes övezet leszünk (kivéve persze a titokban beeresztett 2-3 ezret, de kicsire, ugye egy magyar úr nem ad). Orbánék pedig büszkén hirdethetik majd, hogy megóvtuk Magyarország etnikai homogenitását. Az meg kit érdekel majd, hogy közben fű alatt hozzásegítjük a szomszédos utódállamokat, hogy ők meg megteremtsék a maguk etnikai homogenitását - magyarok nélkül.