„Az úgynevezett közmédiában, valamint a Vajna- és Mészáros-médiumokban napi szinten történnek hírhamisítások, közölnek lejárató anyagokat az érintettek megkérdezése vagy a tények ismerete nélkül, így komoly fenntartásokkal kell kezelni bármit, ami a politikai riválisokkal kapcsolatban elhangzik”
- mondta Kovács János politológus, azelemzoszemevel közéleti blog szerkesztője, az Iránytű Intézet korábbi vezető elemzője az Alfahír megkeresésére.
Tisztulási folyamat zajlik a Jobbikban
A szakértő szerint a jelenlegi helyzetben valóban számítani lehet nagyobb számú kilépőre a Jobbikból, azonban arról nem lehet beszélni, hogy pártszakadás következett volna be, vagy akár kilépési hullámként kellene értékelni a helyzetet.
„A Jobbik vezető testületei egységesek, a parlamenti frakció mindössze egy fővel lett szegényebb, akit aligha követnek mások”
- jelentette ki Kovács János.
Hozzátette: alapszervezeti szinten lehetnek kisebb-nagyobb mozgások, ám közel sem olyan mértékűek, mint amit kormánypárti médiahátszéllel a Mi Magunk vezető arcai sugalmaznak.
Kovács János rámutatott, az elemzők körében evidencia, hogy a Jobbik szavazótábora jóval heterogénebb, jóval inkább hajlik a Vona Gábor nevével fémjelzett, a különböző társadalmi törésvonalakat áthidalni szándékozó, „hídépítő”, „néppárti” politikára, mint a párt tagsága.
„A Jobbik-szimpatizánsok néppártosodottabbak, mint maga a Jobbik. Ha ebből a szempontból tekintünk a most zajló eseményekre, akkor egy tisztulási folyamatról beszélhetünk”
- vélekedett a politológus.
Staudt: a Fidesz érdeke, hogy azt lehessen mondani, a Jobbik szakad
Staudt Gábor szerint a korábban a néppártosodás mellett kiálló Toroczkai László pontosan tudta, hogy alapszabályellenesen járt el, mégis „koncepciós eljárást" emlegetett a kizárással végződő fegyelmi vizsgálata miatt. A Jobbik etikai bizottságának elnöke a Hír TV Reggeli Járat című műsorának volt a vendége.
Mit akarhatnak Toroczkaiék?
Kovács János szerint Toroczkai Lászlóék egy saját, országos mozgalmat kívánnak létrehozni, ami bizonyosan párttá fejlődik majd. A Jobbik genezisét kívánják újra eljátszani, noha kérdéses, hogy az a társadalmi katarzisélmény, amiről Toroczkai a tisztújító kongresszuson beszélt, ezúttal érezhető-e a levegőben. A szakértő úgy fogalmazott: a cél minden bizonnyal a Jobbik szavazótáborának elszipkázása, illetve az elpártolt radikálisok megszólítása. Kérdéses azonban, hogy azok a választópolgárok, akik egy kiélezett kampány után a Vona-vezette Jobbikra szavaztak, miért mozdulnának egy olyan formáció irányába, ami stílusában, üzeneteiben, Jobbikkal szembeni attitűdjében egyre inkább hasonul a Fidesz jobbszárnyához.
„Az eddigi megnyilatkozások alapján Toroczkaiék nem a kormánypártokat tekinti fő ellenfélnek, sokkal inkább a Fidesz által felfestett fantomokkal hadakoznának – vagyis ideológiai értelemben inkább természetes szövetségesei a Fidesznek, mintsem kormányváltást akaró szereplők”
- érvelt Kovács János.
Emlékeztetett rá, hogy Toroczkai köre korábban el is ismerte ezt, amikor azt pedzegették, hogy elegendő 15-20%-os eredményt elérni, ha „az igazság kimondása annyit ér”.
„Ez az öncélú, a választókat cserbenhagyó, megélhetési politizálás mottója is lehetne”
- tette hozzá a politológus.
Kovács János szerint, ha időrendben áttekintjük az elmúlt hónapok történéseit, látni lehet egyfajta megalapozását, felfejlődését a Toroczkai-féle elbeszélésnek. Bár Ásotthalom polgármestere végig a párbeszéd, az egység fontosságáról beszélt, rögtön a választás másnapján hadat üzent Vona Gábornak a Facebook-on (ezzel megosztva a saját közösségét), egy nappal később – ugyanezen a fórumon – már éles hangon kritizálta a párt elnökségének (aminek maga is tagja volt) korábbi működését. Ő volt az első, aki elnökjelöltként bejelentkezett, alternatívaállítás helyett a korábbi időszak vélt hibáit, bűneit ostorozva, majd miután a vádakkal teli nyilvános üzengetésekkel tarkított kampányt követő tisztújításon alulmaradt, platform alapítását jelentette be (ezzel intézményesítve a párton belüli törésvonalat) és megkezdte turnéját a kormánymédiában. Abban a közpénzből fenntartott kormánymédiában, ami évekig nem biztosított megjelenési lehetőséget a legerősebb ellenzéki párt képviselői számára, s ami a Fidesz szócsöveként működik. Az etikai bizottság döntését követően a retorika ismét változott: immár a Habony-féle propagandából jól ismert vádakat kezdte a Toroczkai-Dúró-Novák kör ráolvasni a Jobbikra (balra tolódás, identitásválság, a Jobbik nem pártolta a határkerítést, Simicska befolyásolta a vezetés döntéseit, stb.).
A Szent Koronára tett eskü szövege világos
A Jobbik parlamenti frakciójából kizárt, majd a pártból kilépő Dúró Dóra alkudozás tárgyává tette a mandátumát, pedig a Szent Koronára tett esküjének szövegét pont ő és Novák Előd szorgalmazta korábban.
„Az eskü célja, értelme éppen az, hogy bár jogilag semmi sem kötelezi az országgyűlési képviselőt a mandátumáról való lemondásra, mégis egy olyan fogadalmat tesz, ami alapján lelkiismerete szerint köteles ezt megtenni, ha a megbízatására az országos elnökség döntése alapján méltatlanná válik”
- ismertette Kovács János.
A politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen Dúró Dóra férje, Novák Előd volt az, aki a leghangosabban pártolta a képviselői visszahívhatóság intézményének bevezetését, s korábban ő maga is lemondott mandátumáról – esküjével összhangban.
„Az eskü szövege világos, nincs benne egyrészt-másrészt. Komoly arcvesztéssel jár, különösen egy nemzeti érzelmű, keresztény közösségben, ha valaki tudatosan esküszegővé válik, egyúttal azok a szereplők is veszítenek hitelességükből, akik egy ilyen döntésre biztatnak, vagy azt próbálják legitimálni”
- szögezte le a politológus.
A Fidesz szempontjából üdvös Toroczkaiék támogatása
„A Fidesz célja az, hogy a szakadárokat megemelje, és ezzel szétbomlassza a Jobbikot”
- jelentette ki Kovács János. A baloldal romokban hever, már csak feleakkora támogatottsággal rendelkezik, mint a legerősebb ellenzéki párt. A szakértő szerint ebben a helyzetben a Fidesznek lépnie kellett, nehogy olyan folyamatok induljanak meg, amelyek nyomán kétpólusúvá válhat a magyar pártrendszer, ami a kormánypártok verhetőségének alapfeltétele jelenleg.
„A Fidesz szempontjából egyelőre üdvös Toroczkaiék támogatása, a médiafelületek rendelkezésre bocsátása mellett a későbbiekben akár közösségszervezéssel, emberi erőforrással, ajánlásgyűjtéssel, stb. Mindez addig tart majd, amíg a Jobbik nem rendezi megnyugtatóan a saját sorait, nem zár össze a külső támadásokkal szemben, továbbá amíg a kormánypártok hasznosnak látják a Mi Magunk támogatását.”
Kovács János ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, mivel a Jobbik egykori „radikális keménymagjához” tartozó szavazók jelentős része 2018-ban már a Fideszt támogatta annak migrációs és Soros-ellenes kampánya miatt, így Toroczkai mozgalmának túlzott megerősödése már a Fidesz-táborból csíphetne le inkább szavazókat.
„A Mi Magunk felett dupla üvegplafon lesz: egyrészt a rétegpárti státusz, másrészt az őket öntöző kéz hamar gyomlálásba kezdhet”
- állapított meg a politológus.
A Jobbik erősítse meg saját identitáselemeit
Kovács János az Alfahír kérdésére azt is elmondta, ha javaslatokat kellene megfogalmaznia a Jobbik számára, azt tanácsolná, hogy ne próbáljanak a Mi Magunkkal az ő pályájukon versenyezni, mert az borítékolható kudarcot, teljes hátraarcot jelent.
„Nem szabad témákat sem átengedni egy olyan formáció számára, amiben a kezdeti lelkesedésen kívül nem sok erőforrás, még kevesebb szakértelem áll rendelkezésre. A Jobbik erősítse meg saját identitáselemeit, adjon vonzó jövőképet a választók számára, folytassa a néppárti politikát, vagyis kínáljon a különböző társadalmi csoportok változatos igényinek megfelelő programot, koncentráljon azokra a problémákra, amelyek húsbavágóan érintenek mindenkit, aki Magyarországon él.”
A politológus hangsúlyozta: meg kell hallgatni a választókat, és el kell tudni magyarázni az embereknek, hogy mit képvisel a Jobbik, amihez szükség van az aktivista-hálózat, a mozgalmi jelleg erősítésére is.