A Stop Soros fantázianevű salátatörvényről, illetve az alkotmányozási folyamatról utolsó alkalommal vitázott hétfő este a magyar parlament. Jellemző az egészre, hogy az utolsó vitára mindössze 1 államtitkárt, és 4 képviselőt tudott felmutatni a kormányoldal.
Megállítjuk Soros Györgyöt?! Megkérdeztünk mindent, ami jelenleg tudható a Stop Sorosról
Hiába váltotta be az ígéretét a Jobbik, és állt konstruktívan a Stop Soroshoz, illetve az Alaptörvény hetedik módosításához, a kormánypártok ebben nem voltak partnerei. A Fidesz-KDNP szinte minden ellenzéki javaslatot lesöpört az asztalról. Mi lesz így a Stop Sorossal? Megkérdeztük.
Azt már megmutattuk korábban, hogy a várva várt, és folyamatosan propagált két törvénymódosító-csomag mennyire távol került az eredeti céljaitól. A hetedik alaptörvény-módosítás például még az utolsó pillanatokban is változott, miközben kedd délelőtt az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága már lezárta a vitát a kormány javaslatáról, másnap estére érkezett két újítás, így csütörtökön a Törvényalkotási bizottság már a keresztény kultúra alaptörvény szintű védelméről, valamint a köztereken történő életvitelszerű tartózkodás alaptörvényszintű tiltásáról is egyeztetett.
Tudta? A Stop Sorosnak köze nincs a Stop Soroshoz
A februárban benyújtott Stop Soros nemzetbiztonsági érdekekből tartotta volna távol a bevándorlásszervezőket a határtól, a külföldi adományaikat pedig határvédelmi feladatokra fordítandó illetékkel sújtotta volna, ezek az új Stop Sorosban egyáltalán nem szerepelnek. Összeszedtük a régi és az új indítvány közti különbségeket.
A Stop Soros alapvetően a Soros György elleni választási kampányba illeszkedett, így nem volt teljesen meglepő, hogy a nyár elejére alább hagyott a Fidesz lendülete, és vagy az Európai Néppárt fenyegetése miatt, vagy valami egyéb szándékból, de Kocsis Máté és Rogán Antal ígérete ellenére a Stop Soros nem szigorodott, hanem éppenséggel enyhült.
Így például eltűnt a "Soros által támogatott civilszervezetek" átvilágítása, regisztrációja, illetékkötelezettsége, vagy tevékenységük korlátozása.
Viszont "a jogellenes bevándorlás elleni intézkedések" megmaradtak. A büntetőtörvénykönyvben ezután önálló tétel lesz a "a jogellenes bevándorlás elősegítése”, valamint a „szervezése" is szankcionálható lesz, azzal a kitétellel, hogy
„a büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető -, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja".
Jellemző a törvényalkotók kapkodására, hogy a Jobbik mutatott rá olyan anomáliákra, hogy a magyar jogrendszerben a "bevándorlás" mint jogi kategória nem létezik, a pontosítás és az alkalmazhatóság érdekében "jogellenes tartózkodásra" kell azt módosítani.
A "Stop Soros" elvesztette Soros jellegét
Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztői nyitóbeszédével vette kezdetét a vita, ezután következnek a vezérszónoki felszólalások, amiután az alaptörvény-módosítás vitáját elnapolják, egészen az ülésnap végéig.Mint ismert, a Fidesz eddig 7 alkalommal mondott nemet a betelepítés minden formáját elutasító alaptörvény-módosításra.A képviselők ezt követően folytatják le az egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat, azaz a "Stop Soros" vitáját.
Szintén pontosításra szorul a „határbiztosítási távoltartás" intézménye is, ugyanis a szöveg szerint az is távoltartható a határ 8 kilométeres sávjától, aki amúgy ott lakik.
És ha már Jobbik. A fideszes propagandacsapda elsősorban a legerősebb ellenzéki pártra van kihegyezve. A párt képviselői több alkalommal is elmondták, értik a szándékot, értik a célt, de ez az eszköz nem elégséges a bevándorlás megakadályozására. Ugyanakkor a párt számára fontos a magyar emberek biztonságának védelme, így mérlegelik a javaslatok pozitívumait, negatívumait, és annak alapján döntenek, hogy melyikből lesz több. Azt ugyanakkor többször kiemelték, hogy vannak támogatható elemei a törvénycsomagoknak, ilyennek nevezték a rendészeti intézkedéseket.
A nap kérdése: felül tudja-e írni a magyar alaptörvény a genfi egyezményt?
Az Orbán-kormány és a Fidesz a "Stop Soros"-t mintha kevésbé vette volna komolyan. A kabinetet Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, míg a Fideszt pedig Kósa Lajos képviselte. Orbán Viktor ígéretének megfelelően megérkeztek a nyár slágerei. Az alaptörvény-módosítás szövegét ITT olvashatja, a Stop Soros szövegét pedig ITT.
Alkotmányozási folyamat, négy fideszes jelenlétében
A hétfői utolsó vita mindenesetre nem villanyozta fel a kormánypárti politikusokat, az egész alkotmányozási folyamat 4 fideszes jelenlétében zajlott, köztük a beterjesztő miniszterek államtitkáraival. Jellemző, hogy a békéscsabai Herczeg Tamásnak kellett volna a fideszes véleményt képviselnie, azonban egyszer sem szólalt fel, mert a központi kommunikációs paneleket már azt megelőzően felolvasta a TAB képviselőjeként, így már nem maradt mit elmondania.
A DK-s Arató Gergely azt emelte ki, hogy egy nyolcadik alaptörvény-módosítást csempésztek bele a hetedik alaptörvény-módosításba. Szerinte például házszabály-sértő volt, ahogy az utolsó pillanatokban is változtattak a beterjesztett szövegen. Korábban a politikus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a DK elutasítja mindkét javaslatot.
A jobbikos Varga-Damm Andrea szerint az elmúlt 8 év alkotmányozása lábbal tiprása ennek a tudománynak. Arról beszélt, hogy a Stop Soros csak egy propaganda, egy kommunikációs trükk. Az országgyűlési képviselő szerint nem az alaptörvény-módosítása állítja meg a bevándorlást,
ahhoz erős hadseregre, rendőrségre, és tudatos kormányzati munkára van szükség.
Arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi szerződések tiszteletét szintén magában foglalja az alaptörvény, a menekültek elutasításával viszont ellentmondanak a Genfi egyezménynek.
Varga-Damm Andrea a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán elmondta, hogy továbbra sem tudni, hogy milyen ügyek fognak alájuk tartozni.
Az LMP kiáll amellett, hogy a bevándorlás elleni küzdelem nemzeti hatáskör, az illegális migráció ellen fel kell lépni, de a Stop Soros ezzel köszönő viszonyban nincs – hangsúlyozta Demeter Márta. Szerinte a kormányzat a javaslatcsomagot csupán kommunikációs célra használja, „ettől nem fog nőni Magyarország biztonsága.” Az LMP-s politikus kiemelte, hogy a magyar államnak most is megvan minden eszköze, hogy fellépjen az illegális migráció ellen.
A végső döntés szerdán lesz.
(Címlap- és borítókép: így nézett ki a kormányoldal a vita alatt)