Mi tette vonzóvá a lakástakarék-konstrukciót?
Egyértelműen a 30 százalékos állami támogatás és a rugalmas lakáscélú felhasználhatóság. Az évente befizetett megtakarítás után maximum 72 ezer forintos állami támogatást kapott a megtakarító. Ez az összeg elsőre nem hangzik túl soknak, viszont, ha a lakástakarékkal elérhető hozamot vesszük figyelembe, 4 éves futamidő alatt 12 százalékot is kamatozhatott az itt elhelyezett megtakarításunk, ez finoman fogalmazva is rendkívül kedvező volt például az államkötvényekhez vagy bankbetétekhez képest, közel zéró kockázat mellett.
Pontosan mire lehet felhasználni?
A lakás-takarékpénztári megtakarítás kizárólag lakáscélokra használható fel, ezen belül azonban igen rugalmasan: új vagy használt lakás vásárlásra, építkezésre, lakáshitel-előtörlesztésre, felújításra vagy bővítésre is fordíthatjuk. Leginkább a megtakarítás mellé felvehető jelzáloghitellel kombinálva gyűjthettünk össze akkora összeget, amellyel már nagyobb ingatlancélok is elérhető közelségbe kerülhettek. Négy év alatt 3,2 millió forintot gyűjthettünk lakáshitellel, ez a mai ingatlanpiaci folyamatok mellett csekély összegnek tűnik, de 10 éves megtakarítással már több mint 7 millió forintot használhattunk fel. Ha figyelembe vesszük, hogy egy család akár 4 szerződést is köthet és egy közös célra használhatja fel, az összeg még magasabb lehet és akár rövidebb futamidő mellett is jelentősen nagyobb megtakarítást használhatnak fel.
Hány érintettről lehet tudni?
Az elmúlt években folyamatosan emelkedett a megtakarítók száma, nagyjából másfél millió lakástakarék-szerződés van a piacon. A Fundamenta Lakáskassza körülbelül hárommillió emberre becsüli, akiknek kihatott az életére.
Állami támogatás nélkül is tovább működhetnek a lakástakarékok?
A törvénymódosítás csak az állami támogatás megszűnésére vonatkozik, a lakástakarékok enélkül is működhetnek tovább. A 30 százalékos támogatás viszont az az elem volt, amely miatt megérte itt fialtatni a pénzt. A megtakarítók jelentős része gondolhatja úgy a törvénymódosítás hatálybalépése után, hogy enélkül nincs értelme itt tartani a megtakarítást, hiszen önmagában a betéti kamat nagyon alacsony. A konstrukció így elveszíti elemi előnyét. Persze a lakás-takarékpénztáraknak a jövőben is lesznek feladatai, hiszen a meglévő ügyfélállománynak még jár állami támogatás és ők hitelt is vehetnek fel a szolgáltatóktól az elkövetkezendő 10 évben. Egyelőre a Bank360 nem számít arra, hogy bármelyik takarék megszünteti a működését, de a törvénymódosítás kihívást jelent különösen a Fundamenta számára, akinek előbb-utóbb megoldást kell találni a jövőbeni hitelkihelyezéseinek a finanszírozására. Az biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a lakástakarékok számára elsődleges feladat lesz a költségeik optimalizálása, ami elsődlegesen a humán erőforrásokat fogja érinteni.
Lehet valamit használni helyette?
Lakáscélú megtakarításra lakástakarékhoz fogható konstrukció jelenleg nem érhető el. A CSOK nem fedi le azokat a funkciókat, amiket a lakástakarék betöltött, hiszen lakásvásárlásra, otthonteremtésre alkották, míg az LTP-t hitel előtörlesztésére, felújításra, korszerűsítésre is lehet használni. A Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK), ismertebb nevén a lakáslottó állhat a legközelebb a lakástakarékhoz, hiszen itt is 30 százalékos állami támogatás jár rendszeres megtakarítás után, igaz, teljesen más a lakáslottó működési elve, így nem hisszük, hogy pótlékot jelent a lakástakarék helyett.
Mekkora változást jelenthet a bankok életében ez a törvénymódosítás?
Azok a bankok, amelyek nem foglalkoztak lakástakarékkal és ezért hátrányban voltak, nyertesei a döntésnek. A két LTP-vel foglalkozó pénzintézet, az OTP Bank és az Erste Bank pedig erős alapokon álló bankok. A nagy kérdés az, hogy mi lesz a hozzájuk tartozó értékesítési hálózatokban dolgozó munkatársak sorsa.
Az ingatlanpiacot mennyire érintheti a döntés?
A lakástakarék az elmúlt időszakban a lakásvásárlás egyik kiegészítő eszköze lett, hiszen a jelenlegi ingatlanárak mellett eltörpül a megtakarítható összeg nagysága. Éppen ezért nem gondoljuk, hogy a törvénymódosítás miatti változások jelentősen befolyásolnák az ingatlanpiaci mozgásokat. A lakosságnak továbbra is a jelzáloghitel a legfőbb eszköze ingatlanvásárláskor, ezen a téren inkább a CSOK, a kedvezményes lakásáfa és a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek a meghatározó eszközök.
Már ki is hirdették a lakástámogatásokat megvonó törvényt
Ma két Magyar Közlöny is megjelent. A 160. szám - nem tudni, miért - az Alaptörvényt tartalmazza egységes szerkezetben, a 161. számban pedig este 19 óra 10 perckor kihirdették a lakás-takarékpénztárakon keresztül igényelhető lakáscélú megtakarítások támogatásának eltörléséről szóló fideszes törvényt, mely a 2018. évi LXIII. számot kapta.
(fotó: Wikipedia)