Szerda délelőtt konstruktívnak ítélt megbeszélés zajlott le a Jobbik és az LMP között, melyen Ander Balázs Jobbik-alelnök és Csárdi Antal LMP-s frakcióvezető-helyettes tárgyaltak – értesült az Alfahír.
Lapunk úgy tudja, az ellenzéki pártok képviselői a Munka törvénykönyvének módosításáról egyeztettek, de az ülés nem csupán a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény-módosításról szólt, hanem többek között a korkedvezményes nyugdíjrendszer átgondolt visszaállításáról, a Férfiak 40+ nevű kezdeményezésről, a szakszervezetek megerősítéséről, a munkafelügyeleti rendszerről, a sztrájktörvényről és a béruniós kezdeményezésről is.
Még aktuálisabbá vált a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása
Mit kapunk, ha összeadjuk a jelenlegi nyugdíjkorhatár és a rabszolgatörvény hatásait? Egy agyonhajszolt, a végkimerülésig dolgoztatott elöregedő társadalmat. Ehhez jön még az elégtelen magyar bérhelyzet, ami az elvándorlás legnyomósabb oka. Semmiképpen sem egy kecsegtető jövőt vetít felénk hazánk állapota, az áhított osztrák életminőség, amit meg az Orbán-kormány vizionál, nemhogy közeledne, sokkal inkább távolodni látszik.
Információink szerint az egyeztetés végig konstruktív jellegű volt, és bár nyilvánvalóan kompromusszimok szükségesek ahhoz, hogy a pártok mindenben közös álláspontra jussanak, az alapvető irányokban többnyire egyetértettek a felek.
Tudomásunk szerint a megbeszélésre meghívást kaptak más pártok és szakszervezetek is, ám végül csak a Jobbik és az LMP ült tárgyalóasztalhoz.
Az Alfahírnek Ander Balázs az ülés után úgy nyilatkozott, hogy
„Nagyon sok mindenben egyetértettünk, még ha nyilvánvalóan vannak is különbségek, de ezekben ésszerű kompromisszumokat lehet kötni. Az ilyen találkozókon világosan kiderül, hogy ki az, aki a munkavállalói elégedetlenségi hullám tüzét a saját pecsenyéjének sütögetésére akarja használni, és kik azok, akik ezen túl is előremutató gondolatokkal rendelkeznek.”
A politikus úgy vélte, hogy ami Magyarországon a munkavállalókkal történik az elfogadhatatlan, és nekik „felelős politikai szereplőkként pedig utólag számon kérhető ígéreteket kell tenniük” a magyar dolgozók felé. Egy-egy ilyen találkozón az ezekről való egyeztetések, közelítések zajlanak.
„Továbbra is számítunk a szakszervezetek meglátásaira, aktivizálódására. Ne mi legyünk azok, akik fideszes módon megmondjuk nekik, hogy mi a jó, hanem várjuk a konkrét észrevételeket, hiszen ők azok, akik ezt igazán átlátják. A szakszervezetekre független szereplőkként tekintünk”
– mondta, bírálva, hogy a rendszerváltás időszaka óta Magyarországon „egy neoliberális gazdasági- és társadalompolitika érvényesült, ez juttatta olyan roncs társadalmi létbe az országot, aminek eredményeképp már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós tagállamok között.”
„Nekünk nem csak az Orbán-rendszerrel, hanem ezzel a népnyomorító, szélsőliberális felfogással is szakítanunk kell. A mostani javaslatok azt szolgálják, hogy visszataláljunk egy család-, munkás- és emberbarát szellemiséghez” – fogalmazott Ander Balázs, aki egy fotót is közzétett a találkozóról:
Az ellenzéki pártok az utcai demonstrációk során egységesen tudtak fellépni a rabszolgatörvény napirendre kerülése óta, ugyanakkor az idei választásokon már nem működnek együtt minden fronton. Kedden a Jobbik az EP-választás kapcsán közölte, hogy
„együttműködni konkrét ügyek vagy jó célok mentén lehetséges, s ehhez a legerősebb ellenzéki párt tartja magát a jövőben is. Egy széleskörű ellenzéki EP-lista bohózattá válna, hamar széthullana és csak zavart keltene. Egyedül a Fidesz érdekeit és propagandáját szolgálná”
– írták, és a kormánypártok által felvásárolt sajtóban pontosan ennek megágyazását szolgáló cikkek jelennek meg arról, hogy Soros György hogyan állítja „hadrendbe” az ellenzéket, amelynek az eddigi, évi tízmilliárdokból készülő kormánypropagandát folytatva természetesen az lenne a célja, hogy bevándorlók jöjjenek az országba.
(Címlapkép: Ander Balázs/Facebook)