Amerikai politológiaprofesszor: „Elégtelent kapott a magyar demokrácia”

Nagyon kínos az Európai Unió számára, hogy a Freedom House 2019-es jelentése szerint -, amely 195 országban mérte fel a demokratikus rendszer állapotát – Magyarország „szabad” besorolása „részben szabadra” romlott egy év alatt – írja a magyar apától származó politológiaprofesszor, R. Daniel Kelemen a The Washington Postban megjelent „Elégtelent kapott a magyar demokrácia” című véleménycikkében.

Freedom House: „csak részben szabad" Magyarország

A nemzetközi jogvédő szervezetet a 2019-es világjelentésében a 195 vizsgált országból 86-ot minősített szabadnak, 59-et pedig részben szabadnak, 50 ország került a nem szabad kategóriába.A Freedom House szerint az általános szabadságjogok, a politikai szabadságjogok, illetve a civil társadalmat érintő minősítések területén romlott a magyar helyzet.

Az amerikai professzor emlékeztet rá, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak demokratikusnak kell lenniük, a tagállamokat szerződések kötelezik a demokrácia és a szabadság fenntartására, továbbá a demokrácia elősegítése az EU deklarált külpolitikai célja. Magyarország most azonban az első olyan tagállama az Uniónak, amely csak részben minősül szabadnak.

R. Daniel Kelemen kitér rá, hogy több vélemény szerint Magyarország egy „választási autokráciának” vagy egy „kompetitív autoriter rezsimnek” felel meg (a rezsimvitáról ITT olvashat bővebben - szerk.). Mint az ilyen rendszerekben, Magyarországon is tartanak választásokat, megszámolják a szavazatokat, a rezsim ellenségeit ugyan nem vetik börtönbe, de az uralkodó párt manipulálja a választásokat, zaklatja az ellenfeleit, elnyomja a sajtót, illetve visszaél az állami forrásokkal, és így biztosítja a győzelmét.

Az amerikai professzor ennek ellenére úgy látja: az Európai Unió valószínűleg nem fog komoly lépéseket tenni Magyarország ellen. Pedig R. Daniel Kelemen arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország demokráciája már régóta bajban van. A Freedom House jelentése szerint Magyarország pontszámai öt egymást követő évben csökkentek, mielőtt Orbán Viktor kormányának a közelmúltbeli intézkedései miatt a „részben szabad” kategóriába került.

Ugyanakkor nem a Freedom House jelentése volt az egyetlen riasztás, ami problémát jelzett. R. Daniel Kelemen megemlíti, hogy tavaly az Európai Parlament jelentést (a Sargentini-jelentést) fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről.

„A régió számos vezető elemzője kijelentette, hogy Magyarország már nem egy demokrácia, hanem egy hibrid vagy kompetitív autoriter rezsim”

- írja cikkében az amerikai professzor. Szerinte azonban azért nem lépnek fel az Orbán-rezsim ellen az Európai Unióban, mert a Fidesz tagja az Unió legerősebb pártcsaládjának, az Európai Néppártnak, amely most az európai parlamenti választásra koncentrál, illetve az Európai Bizottság elnöki pozíciójára.

„A Néppártnak szüksége van Orbánra, cserébe a Néppárt megvédi a rezsimjét az uniós szankcióktól”

- véli R. Daniel Kelemen.

„Megdöbbentőnek tűnhet, hogy az Európai Unió lehetővé teszi tagállamainak sorában egy autoriter rezsim felemelkedését. A politikatudomány azonban arra int minket, ne lepődjünk meg ezen” - folytatja cikkében az amerikai professzor. Majd hozzáteszi: a szubnacionális (nemzetállami szint, illetve az alatt - a régiókra, különböző önkormányzatokra is gyakran használják) tekintélyuralmi rendszereket tanulmányozók kimutatták, hogy a demokratikus uniók (államcsoportok) gyakran lehetővé teszik autoriter (tekintélyelvű) kormányzatok létezését állami (tagállami) szinten évtizedeken keresztül.

Az EU esetében a pártpolitika kulcsszerepet játszik. A nemzeti pártok helyi autokratákat védenek, akik szavazatokat biztosítanak számukra, valamint helyeket (mandátumokat) a nemzeti törvényhozásban.

Az amerikai professzor szerint, úgy tűnik, az EU csapdába esett abban az állapotban, amit „tekintélyelvű egyensúlynak” nevez. Az EU pártpolitikája olyan irányba fejlődött, hogy erős ösztönzők arra késztetik az európai pártokat (pártcsaládokat): vegyék védelmükbe a saját blokkjukhoz tartozó nemzeti (tagállami) autokratákat [pl. az Európai Néppárt a Fideszt].

„Az európai szintű pártpolitika nem elég fejlett ahhoz, hogy az autokraták szövetségesei valódi politikai árat fizessenek ezért a támogatásért, vagy hogy az európai szintű ellenfeleik beavatkozhassanak, illetve visszaszoríthassák őket”

- állapítja meg R. Daniel Kelemen

Az EU-tagság meggátolja abban a hibrid rezsimeket (mint Orbán rendszere), hogy teljes körű tekintélyelvű rendszert hozzanak létre – mint amilyet Erdogan Törökországban vagy Putyin Oroszországban kiépített – teszi hozzá. Ez a professzor szerint egészen addig lehet így, amíg erős pártszövetségeseik vannak, és ódzkodnak a nyíltan erőszakos, nyilvánvalóan diktatórikus módszerektől, vagyis az a végközvetkeztetése, hogy

„az EU tolerálni fogja a tekintélyelvű tagállami kormányzatokat, és nagylelkűen támogatja őket a pénzügyi alapokból.”

(Fotó: Béli Balázs/Alfahír)

sss
2019. Augusztus 20. | 16:51
Conte
sss
2019. Augusztus 20. | 11:36
Gripen
sss
2019. Augusztus 20. | 16:51
Conte
sss
2019. Augusztus 20. | 11:36
Gripen
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

Tavaly májusban tűnt el belőle a víz.
Akik konfrontatív hangnemre vártak a német kancellár és a magyar miniszterelnök találkozója kapcsán, azoknak csalatkozniuk kellett. Előbbi még muníciót is adott utóbbinak. Elemzés.