Ezért szakad le az ország, ha a kormány tényleg szétveri a Magyar Tudományos Akadémiát

Egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező műszaki kutató szemléltette az Alfahír megkeresésére, hogy miért baj, az amit a kormány az MTA-val csinál. Az már régóta látszik, hogy a kormányzati fontossági sorrendben csak sokadik helyen kullog a tudomány, a sport és a rokonoknak osztott közbeszerzésektől jelentősen lemaradva. De a mostani folyamatok a gazdaságot is visszafoghatják.

A neve elhallgatását kérő fizikus elmagyarázta, hogy hiába tűnhet sok embernek távolinak az, ami a tudósokkal történik, minden magyar életére hatással lesz, ha a kormány szétveri az MTA-t.

- Ha egy egyszerű választópolgárnak kellene elmondani azt, hogy miért baj az, hogy kivéreztetik az MTA-t, azt hogy lehetne világosan megfogalmazni?

- Azt szoktam mondani, hogy a legfontosabb erőforrásunk a tudás. Ez a tudás nem feltétlenül azt jelenti, amit holnap azonnal alkalmazni tudok, hanem az a tudás, ami rugalmassá teszi az embert. Ami rugalmassá teszi az embert, például a munkavállalói piacon. A kutatásnak, amit az MTA-ban is végeznek, az a lényege, hogy az emberek elméjét művelje, és időnként ebből a kutatásból extraprofit jön ki. Röviden azt mondanám, hogy az alapkutatásnak nem az a definíciója, hogy nem alkalmazható, de előre nem tudjuk, hogy melyek lesznek az alkalmazható kutatások. Ez vonatkozik a műszaki és a természettudományos részre.

- Mi a helyzet a társadalomtudományokkal?

- Ha most nézem az ilyen társadalom, és humántudományos részeket, akkor inkább azt mondanám, hogy amikor a szolgáltatásból terem a legtöbb GDP, akkor művelt termékre van szükségünk. 1989-ben Olaszországban eláztunk rettentően egy kempingben, és egy német házaspár behívott kávézni a lakókocsijukba. Elmesélték, hogy a fiuk klasszika-filológiából doktorált, és egy német kisvárosban a Mercedes-képviseletet vezeti. Én ezen akkor nagyon meglepődtem, de közben megértettem, hogy a Mercedes képviseletvezetőjének nem olyan ember kellett, aki el tudja magyarázni az ügyfélnek, hogy hogy áramlik az injektorban az üzemanyag. Egyrészt, mert ez nem érdekli az ügyfeleket, másrészt, erre is voltak külön szakemberek. Neki ott kellett mozogni a kisvárosban a polgármesterrel, a helyi elittel, beszélgetni kellett, és igazából rávenni őket, hogy vegyenek Mercedest. És ehhez egy művelt, értelmes emberre volt szükség.

Na most, ha az MTA-t nagyon durván támadjuk, akkor ezeket a művelt embereket veszíthetjük el, akik néha elsődlegesen, néha másodlagosan, végülis nagyon komoly mértékben hozzáraknak ahhoz, hogy ez az ország haladni tudjon.

A versenyképességhez kellenek versenyképes vállalkozások, a versenyképes vállalkozásokhoz pedig kell versenyképes munkaerő. Azt már ritkábban halljuk, hogy versenyképes munkaerő versenyképes felsőoktatásból jön ki, és nincs versenyképes felsőoktatás versenyképes tudomány nélkül.

- Hogyan lehetne rendezni a kormány részéről a tudomány szempontjából is megnyugtatóan a jelenlegi helyzetet?

- Igazából az MTA, amivel gazdálkodik, az egy stadionnyi pénz. Szóval én úgy gondolom, hogy inkább pacifizálni kellene, és rászánni azt az egy stadionnyi pénzt a tudományra, a környezetvédelemre, a kultúrára meg a felsőoktatásra. Ezek valójában egy ország költségvetésében aprópénznek számítanak, de egy ilyen intézkedéssel barátivá lehetne tenni azt a réteget, aki véleményalkotás szempontjából nagyon fontos.

- Villámgyorsan teremt pluszforrás a kormányzat, ha vadászati világkiállításról, vagy sportról van szó. Mi állhat annak háttérben, hogy az MTA esetében nem tudnak ilyen egyszerűen megoldást találni?

A Magyar Tudományos Akadémia egy nagyon független fórum, csak a parlamentnek számol be, nem függ semmilyen minisztériumtól. Ez a függetlenség időnként azt jelenti, hogy mondanak ezt, mondanak azt, mondanak amazt – az értelmiségiek már csak ilyenek.

Tehát van, aki liberális, van aki szélsőségesebb, van, aki konzervatívabb. El kell fogadni, hogy az emberek különbözőek, nem menetelhetünk egyformán, egyforma egyenruhában, mint az észak-koreaiak.

Az, hogy ezt a csörtét az ország tudományos világa megsínyli, nem fog látszani. Nem fog bekerülni az újságokba, erről fog beszélni majd pár ember. Most, hogy a tudás a legnagyobb érték azt a gyárakkal ellentétben pikk-pakk el lehet költöztetni. Összecsomagol egy kofferba és el is ment. Ugye azt lehet látni, hogy alig lehet ápolónőt találni Magyarországon, mert, ha van valakinek ilyen végzettsége, és középszinten beszél mondjuk németül, akkor Ausztriában azonnal talál állást. Na most ez ugyanígy igaz a tudósok zömére is, egy fizikusra, egy vegyészre például mindenképp. És ugye ennek az ágazatnak a GDP-termelő képességét hosszú távon tönkre tennék, ezt pedig megsínylené az ország gazdasága is.
 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Kvárik Anita
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 15:16
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
1
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
1
sss
2019. április 20. | 09:36
Már 5700-an jelezték a részvételt, Havannában senki, de Londonban 483 magyar is készül az EP-re.
1
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.
1

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

1
sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 20. | 15:46
Helyi rendelettel legalizálnák a füvet Budapesten. Csakhogy ilyet nem lehet.
sss
2019. április 20. | 09:59
Orbán Viktor az ünnepek után keletnek veszi az irányt.
sss
2019. április 19. | 21:33
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy a Fidesz nem az Európai Néppártban folytatja tovább.

Ezt a kérdést tette fel Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott húsvéti nagyinterjúban, majd meg is válaszolta: a kulturális hagyományok és az építészet okán lehet Európát kereszténynek nevezni, de fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Leszögezte, hogy a keresztény kultúrának a hit alapján kell állnia. Azt is kijelentette: csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

A kérdést magamnak is feltettem már számtalanszor, hiszen manapság a politikusok sokat beszélnek, vitatkoznak a keresztény értékekről és a keresztény Európa védelméről.

Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni?

Az én válaszom: vallás és hit szempontjából nem. Vagyis lehetne, de a helyzet az, hogy míg a kereszténység évszázadokon keresztül Európa immunrendszere volt, addig ma ez korántsem így van. Megjegyzem, ez Európa tragédiája. Ha viszont úgy nézzük, hogy Európa egy keresztény hagyományokon és kultúrán alapuló kontinens, akkor igen. És meg is állja a helyét. De azért ez inkább olyan, mintha egy nagy múzeumban élnénk, és nem olyan, mintha mind egy nagy templomban lennénk, mint egy egységes felekezet hívői.
 

sss
2019. április 19. | 17:50
Közben pénteken a párizsi Louvre-ba szállították a Notre-Dame utolsó festményeit is.

Pilátus udvarán

Már fejsze csattog hajnal óta,
tompán zuhog a kalapács.
Ma valakit még megsiratnak,
Krisztus vagy Barabás…

Sorsdöntő óra súlyosul rám.
Zsúfolt Pilátus-udvaron
mind a ketten előttem állnak.
Melyiket akarom?

Barabás… úgy áll, mint az élet.
Daccal hátrafeszül a nyak.
Merészen villanó szemében
tüzek parázslanak.

Mozdul acélos izmú karja.
Feszíti, törne már elő
gátat szakító áradatban
a lázadó erő.

Pogány hatalom… pogány szépség
és pogány élni akarás.
Igen a testnek és a földnek!
Krisztus vagy Barabás?

Farizeusok bujtogatnak:
„Te Barabással vagy rokon.
Tenlázadásod lásd meg ott a
merész vonásokon!

Te megtagadnád ezt a földet?
Te megtagadnád magadat?
Krisztust feszíttesd a keresztre,
Barabást ne tagadd!

Ők nem élhetnek mind a ketten.
S melyik idegenebb neked?
Annak a szemnek tiszta fényét
el se viselheted.

Bélpoklos, rút tisztátalannak
érzed magad, ha rádtekint!
Feszítsd meg őt, feszítsd keresztre,
hogy úr lehess megint!”

A fejsze is utolsót csattant,
nem zuhog már a kalapács.
Kész a kereszt és vár és kérdez:
Krisztus vagy Barabás?

Pogány erő és pogány szépség…
Tagadjak mindent… magamat?
„Barabást feszítsd meg, Pilátus,
Krisztus legyen szabad!”

Azóta is nap mint nap jő a
sorsdöntő súlyos perc felém,
s új választásra hív: Ki éljen?
Ki éljen, Ő vagy én?

Én… földi, poklos és fekélyes…
Ő olyan égi, tiszta, más.
És mégis Ő, a Krisztus éljen,
sohase Barabás.

Elébe hullok s tisztasága
ítél, megfeszít, eltemet.
Aztán keze – újjáteremtőn
érinti lelkemet.

Túrmezei Erzsébet

sss
2019. április 19. | 17:02
A helyi idő szerint 7 órakor kezdődő vitát az orosz tévétársaságok is közvetíteni fogják.