Hazugság lehet Robert Capa legendás sztorija a D-napról

A Mediumon jelent meg A. D. Coleman fotótörténész érdekes cikke arról, hogy Robert Capa sztorija a normandiai partraszálláson készített fotóiról nagyon nincs egyben - ezt szemlézte az Index. Capa 1944-ben már a világ leghíresebb fényképész haditudósítójának számított, a spanyol polgárháború fotódokumentációja tette ismertté, bár úgy tűnik, hogy az egyik ott készített fotója - ráadásul pont a leghíresebb, A milicista halála - is kamu lehet, mert valószínűleg a képen szereplő katona nem akkor és nem így halt meg, a fotósokat nem is nagyon engedték a front közelébe.

A magyar származású Capa önéletrajzi kötete 1947-ben jelent meg, amiben beszámolt a D-napról is. A haditudósító az Omaha Beach partszakasz Könnyű Vörös névre keresztelt részén, Coleville-sur-Mer mellett érkezett Franciaországba a szövetséges katonákkal.

„Hét nappal később értesítettek, hogy a »Könnyű Vörösről« készült képeimnél jobbat senki nem csinált a partraszállásról. De a sötétkamrában dolgozó technikus izgalmában túl forróra kapcsolta a szárítót, úgyhogy az emulzió a londoni irodavezető szeme láttára olvadt le a filmről. Így aztán 106 felvételemből mindössze nyolcat tudtak csak megmenteni.”

Capa a Life magazinnak fotózott ekkor, a lap londoni irodájának képszerkesztője, John G. Morris megerősítette a sztorit: négy tekercs érkezett be, azonnal átadta előhívásra a képeket, a sötétkamra vezetője, Braddy Bradshaw rábízta azokat egy 15 éves technikus fiúra, Denis Banksre, akinek sikerült leégetnie a filmeket. A történet szerint becsukta a filmszárító szekrény ajtaját az előhívás után, az elektromos fűtőszál pedig olyan forróságot gerjesztett a zárt térben, hogy az emulzió leolvadt, ezért az első három tekercs tartalma eltűnt, a negyediken pedig az a pár képkocka maradt, ami az utókornak magát a D-napot jelenti.

2014-ben Morris egy interjúban, mintha nem épp egy sok évtizedes legendát zúzna porrá, teljes természetességgel beszélt arról, hogy néhány szakértő szerint az emulzió ilyen módon nem tud leolvadni, tehát valószínűleg Capa nem is csinált több képet a partraszállásról. Két évvel később, az akkor már 100 éves Morris a New York Timesnak is megerősítette: "szerintem a három tekercsen nem volt semmi, hála az égnek, hogy a negyediken igen".

Hogy mit mondanak a szakértők? Nem csak a tekercsek olvadásának meséjét cáfolják, de Capa történetét is arról, hogy milyen volt a partszakasz.

"Lebegő, sodródó holttestek között evickéltem el egy kiégett kétéltű harckocsink csonkja mögé, néhány fénykép erejéig kitartottam mellette, majd összeszedtem minden bátorságomat, hogy egy utolsó iramodással kijussak a partra. [...] Partszakaszunk, a „Könnyű Vörös” a levegőből alighanem úgy festett, mint egy nyitott szardíniásdoboz. Mivel egy szardínia szemszögéből fotóztam, a felvételeim előterében vizes bakancsok és zöld ábrázatok hemzsegtek. A bakancsok meg a pofák fölött képeimet srapnelek füstje töltötte be, a háttérben többnyire kiégett tankok, süllyedő naszádok sorakoztak" - írta a haditudósító.

Pontokban a fotótörténészek legerősebb megállapításai:

  • a szárító szekrény ajtaját be kell csukni, hogy a nedves tekercs ne legyen poros, a sötétkamrában történt katasztrófára pedig nincs semmi bizonyíték, mert a negatívok nem károsodtak, tehát Capa üres tekercseket küldhetett Londonba
  • a Könnyű Vörös pont egy gyenge rész volt a németek védelmi rendszerében, csak gyenge tűz érte el, messze voltak a német állások
  • Capa képein egyáltalán nem látszanak vízben úszó hullák, sem kiégett harckocsi, a sekély vízben katonák viszik partra a bebugyolált tárgyakat
  • nincs bizonyíték arra, hogy Capa az eredeti sztori szerint megmaradt 10 fotónál több képet csinált volna, a haditudósító valószínűleg 15-30 percet lehetett a parton, majd visszarohant a hajóra - elmondása szerint pánikrohamot kapott, ami persze elképzelhető
  • Capa valószínűleg tudhatta, hogy azok a képek válnak legendássá, melyek legelőször jutnak el a közvéleményhez, ezért siethetett, hogy minél előbb útnak indítsa a szerkesztőségbe az anyagot
  • a képaláírások eleve nem tőle származnak, a Life szerkesztői készítették azokat, Capa utólag okézta le őket
  • Capa állításával szemben a szövetséges katonák nem fedezéknek használták a képeken a német akadályokat, hanem pont eltávolították azokat a partraszállló hajók útjából

Robert Capa viszont 1954-ben elhunyt, így valószínűleg a pontos igazság is a sírba szállt vele. Az érdemei a fenti történettől függetlenül vitathatatlanok, a modern kor egyik legnagyobb csatájának helyszínéről tudósított, képeinek történelmi súlya a köré szőtt legendárium nélkül is megkérdőjelezhetetlen. Itt nagy felbontásban vizsgálhatjuk a D-napon készült fotóit.

(Fotó: Google Books)

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Nagy Béla Ádám

Friss

A #moszkvater alapító-főszerkesztője szerint Zelenszkij a posztszovjet térség azon generációjához tartozik, amelyik politikai értelemben semmihez sem ért.