"A magyar ember szabadnak született, nem szereti, ha Kádár Jánosok és Orbán Viktorok telepszenek a nyakára"

Május 4-én és 5-én Münchenben, illetve Bécsben folytatódott a XXI. századi pártok vitasorozata, melynek első állomása Londonban volt, még április 8-án. A Jobbik részéről Gyöngyösi Márton, a Momentumtól Cseh Katalin, az LMP-től Németországban Demeter Márta, Ausztriában pedig Vágó Gábor vett részt a kerekasztal-beszélgetéseken. Az ellenzéki erők képviselői az európai parlamenti választások tétjéről, a Fidesz politikájának visszásságairól és saját céljaikról, egymás elképzeléséről is elmondták a véleményüket.

Sosem volt még ekkora a tét

A választás tétjével kapcsolatban Cseh Katalin, Demeter Márta, Vágó Gábor és Gyöngyösi Márton is utalt arra, hogy az Európai Uniót korántsem érzik annyira magukénak az emberek, mint kellene. Az államszövetség válságban lévő, túlzottan bürokratikus intézményrendszere egyikük szerint sincs jelen a polgárok hétköznapjaiban, így ami pozitívum érkezik az EU-ból, azt a többség nem Brüsszelnek tulajdonítja, ellentétben a negatívumokkal, melyek csak tovább mélyítik a meglévő szakadékot.

Az Orbán-kormányok ezzel kapcsolatos felelősségéről szólva Demeter Márta kiemelte, hogy az utóbbi években vészesen csökkent a magyar érdekérvényesítő képesség az európai politika színterén, ám az ellenzéki szereplőknek akár Orbán Viktorral és kormányával szemben is az ország javáért kell dolgozniuk az Európai Parlamentben.

Vágó Gábor azt hangsúlyozta, hogy az EU jelenleg rossz gazdasági szerkezettel működik, ami Magyarországon is csak azt erősíti, hogy a dolgozók elégtelen béreket kapjanak, ezért inkább a kivándorlást válasszák, ami sürgős változtatásra szorul, hiszen ez jobban ösztönzi a távozást, mint a jogállamiság felszámolása. Az LMP listavetője szerint jelenleg a klímaváltozás megfékezése a legfontosabb, az uniós politikát pedig úgy kell átalakítani, hogy a kontinens képes legyen hatékonyan szembenézni a fenyegető globális katasztrófával és annak következményeivel, a pénz helyett pedig az emberek és a környezet egészsége álljon a középpontban.

Cseh Katalin szerint a magyar miniszterelnök által képviselt populizmus egyenesen az EU egységét veszélyezteti, a választói tétlenség pedig azzal fenyeget, hogy "egy hangos kisebbség" fog dönteni a normalitásra vágyó többség helyett. Szerinte csak akkor van esély arra, hogy egy erős, a polgárait mind a külső, mind a belső fenyegetésektől megvédő Európai Uniót hozzunk létre, ha az Európa-párti erők győzedelmeskednek.

Gyöngyösi Márton rámutatott, hogy a tagállamok közti szolidaritás a gyakorlatban nem működik, aminek legnagyobb vesztesei a perifériaállamok, köztük Magyarország, ahol az uniós tagság nem eredményezett a nyugathoz történő felzárkózást. Kiemelte, hogy az EP-ben a képviselőknek a magyar nemzeti érdekek érvényesítése céljából, ügyek mentén, az ideológiákon felülemelkedve kell szövetségeket kötniük annak érdekében, hogy Magyarország számára fontos sorskérdésekben előrelépés történjen.

Ugyanakkor a Jobbik elnökhelyettese szerint elsősorban arról szavazunk május 26-án, hogy megengedjük-e Orbán Viktornak, hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból vagy sem.

Mi legyen a mostani rendszer helyett?

Az unió jövőjével kapcsolatban a Nemzetek Európája és az Európai Egyesült Államok két szélsősége között húzódó skálán a Momentum, az LMP és a Jobbik is a megfelelő egyensúly megtalálására törekedne, úgy, hogy a központi uniós szabályozás azokon a területeken érvényesüljön, ahol a jelenleginél nagyobb szükség van rá, és a tagállamok jogkörei ott szélesedjenek ki, ahol a helyben fontos ügyekre nem használható a központi sorvezető. Ehhez viszont az ellenzéki szereplők szerint egy megújuló, erős, hatékonyabb, identitásában és működésében is egységesebb Európai Unióra van szükség.

Gyöngyösi Márton ezen felül azt hiányolta, hogy a tagállamoknak a csatlakozás után már nem kell megfelelniük az azt megelőző szigorú kritériumoknak, uniós szinten pedig nem elég egyértelmű, hogy mennyi feladata és jogköre van a nemzetállamoknak és a központi intézményrendszernek.

Cseh Katalin a normaszegésekkel szembeni uniós beavatkozás eszközrendszerének kiszélesítését tartotta fontosnak, Demeter Márta pedig az olyan fontos kérdésekben hiányolta az őszinte vitát, mint az egészségügy, a környezetvédelem, a korrupció, a multik túlhatalma és a migráció.

Mindhárom párt szerint szükség lenne az eurózóna kibővítésére és abban is egyetértés volt, hogy ehhez a magyar termelékenységnek előbb el kell érnie az európai szintet és az országnak meg kell felelnie a kritériumoknak, különben hasonló válsághelyzet alakulhat ki, mint Görögországban.

Az uniós bővítési folyamat folytatását is szorgalmazták a vita résztvevői, de ezzel kapcsolatban figyelmeztettek, hogy csak a megfelelően felkészült tagjelölteket szabad fölvenni, és meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a csatlakozási feltételek a belépés után is számonkérhetőek maradjanak (akárcsak a többi állam esetében).

Közös uniós hadseregre is szükség van az ellenzéki alakulatok szerint, mivel az EU csak fegyveres erővel szerezhet érvényt a külpolitikai törekvéseinek.

El kell felejteni a káromkodáskultuszt

"A faszom kivan azzal, hogy csak káromkodással lehet címlapra kerülni"

- fogalmazott vaskos iróniával Vágó Gábor, amikor a hazai közbeszéd borzasztó állapota került szóba. Az LMP-s listavezető hozzátette: szerinte a színvonaltalanság legalja, hogy lassan csak az MSZP és a Demokratikus Koalíció által gyakorolt káromkodáskultusszal lehet elérni és felrázni a szavazókat. Szerinte ennek a primitív gyakorlatnak nincs helye sem az európai, sem a magyar közéletben.

Cseh Katalin szerint sem vezet sok jóra, ha az ellenzéki pártok akár egymást, akár a Fideszt szapulják, mivel ezzel csak az emberek frusztrációira építő, azokat kihasználó politikai gyakorlatot folytatják, amiért a hagyományos politikai elit felelős.

Gyöngyösi Márton elismerte, hogy a Jobbik korábbi kommunikációja is az emberek politikai elittel és annak bűneivel szembeni frusztrációiból táplálkozott és a stílusa nem járult hozzá a közéleti minőség javulásához, ám hozzátette:

"Orbán Viktor ugyanazt a konfliktusos politikát folytatja, amivel mi korábban éltünk, ám ő kétharmados felhatalmazással, kormányzati pozícióban teszi ezt, ami hatalmas felelősséggel jár."

Gyöngyösi szerint a Jobbik épp a kormányfő megosztó politikája miatt lépett végül a néppárti útra és kezdett árokásás helyett hídépítésbe a közélet területén. Hozzátette: a magyar közéletből jelenleg a normális vitakultúra és a társadalmi szolidaritás is hiányzik, hiszen a Fidesz például úgy számolhatja föl a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy még az értelmiség egy része is csak a vállát rángatja rá, de a szakszervezetek sem képesek beállni a bérrabszolgaságot felszámoló béruniós kezdeményezés mögé. Ennek megváltoztatása csak alulról történő közösségépítéssel képzelhető el a Jobbik elnökhelyettese szerint.

A felek szerint az is nagyon fontos, hogy az uniós vitákat képesek legyenek a jövőben a hétköznapi emberek számára lefordítani, testközelbe hozni, amihez szintén komoly kihívásokat kell megugrani, ám enélkül Európa nem lesz működőképes és demokratikus.

Maguktól nem fognak hazatérni a kivándorló tömegek

Az egyre fokozódó ütemű kivándorlás kapcsán az ellenzéki pártok mind nagyon fontos szerepet tulajdonítottak az alacsony magyar béreknek és a hazai munkaerőpiac kilátástalanságának.

Vágó Gábor arról beszélt, hogy a helyzet változásához arra is szükség van, hogy a nyugaton élő hatszázezres magyarságból ne csak tízezren menjenek el szavazni. Az okokról szólva hozzátette: Orbán Viktor már csak azért sem akar erős, a nagyvállalatokkal szembemenő Európát, mert akkor egyrészt nem tudna a nyugati multikkal barterezni, másrészt nem lobogtathatná a világpiacon az egyetlen versenyelőnyét, a kiszolgáltatott és alulfizetett magyar dolgozókat. Szerinte és Demeter Márta szerint is a helyzet rendezéséhez az innovációt és a kutatás-fejlesztést kell megtenni a magyar gazdaság húzóágazatává, mert egyrészt az unió erre fog jelentős támogatásokat adni a következő költségvetési ciklusban, másrészt így otthon tartható lenne a magyar szellemi tőke.

Cseh Katalin szerint amíg a normális emberi élet és a jóléti társadalom három pillérét - egészségügy, oktatás, tisztességes megélhetés - nem tudhatják biztonságban, addig a magyar emberek inkább látják alternatívaként a külföldre költözést. Hozzátette: a kormánynak abban is óriási felelőssége van, hogy ezek az emberek és családok ne veszítsék el a magyar gyökereiket és anyanyelvi közegben kommunikálhassanak, gyermekeik bürokráciamentesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot, ismerjék el a külföldi tanulmányaikat és szervezetten látogathassanak Magyarországra. Fontosnak nevezte, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak levélben és ne kelljen anyagi és időbeli áldozatot hozniuk ezért.

Gyöngyösi Márton nagyon fontos szempontként említette, hogy a gazdasági szempontok mellett az emberek sokszor a "fullasztó" politikai közeg miatt is veszik a sátorfájukat. Szerinte ugyan a világban vannak olyan paternalista társadalmak, ahol az emberek szívesen veszik, ha felülről mondják meg nekik, mit kell és szabad gondolniuk, hogy cselekedjenek és hogyan éljenek, de a miénk nem ilyen:

"A magyar ember szabadnak született, nem szereti, ha Kádár Jánosok és Orbán Viktorok telepszenek a nyakára."

Hozzátette: azok akik elmentek, nem fognak maguktól visszatérni, perspektívát és a normális Magyarország építéséhez vezető, megkérdőjelezhetetlen konszenzust kell számukra nyújtani.

"A magyarok nem attól térnek majd haza, és nem attól születik majd több magyar gyermek, ha újabb hiteleket vágnak az emberekhez, hanem ha Magyarországon érdemes és jó lesz élni"

- fogalmazott a Jobbik EP-listavezetője.

!(youtube-video://ORSxmQTrqC8)