Orbán elsősorban üzletelni megy Washingtonba

Orbán, Pompeo
Orbán Viktor és Mike Pompeo
Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Donald Trump hétfőn látja vendégül a Fehér Házban Orbán Viktort, akit európai kollégái közül 22-en is megelőztek, például a szlovák Peter Pellegrini, vagy a cseh Andrej Babiš, hogy hasonló kaliberű országokat említsünk. A kormányfő nemzetközi pozíciójának így is jót tesz a meghívó, valamint hazai szinten is kifoghatja a szelet azok vitorlájából, akik szerint nyugaton teljesen elszigetelődött a miniszterelnök. Magyar kormányfőt legutóbb 2005-ben fogadtak elnöki szinten a Fehér Házban, akkor Gyurcsány Ferenc járt George W. Bush-nál.

Nem vitathatjuk el a magyar diplomáciától ezt a sikert, de a látogatás hátterében inkább az amerikai üzleti érdekek és a térségre nagyobb hangsúlyt helyező regionális politika áll. Donald Trump a tranzakcionális diplomácia képviselője, tehát külpolitikai vezérelvei az amerikai gazdasági érdek és az üzletelés. Nagyon lebutítva, „ha vásároltok tőlünk, akkor nagyobb eséllyel kaptok meghívót a Fehér Házba”.

Minek köszönhető az invitálás?

„Régóta érett a találkozó, és sokan dolgoztak rajta”

mondta a kormánypárti Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő, magas beosztású magyar diplomata.

A lap forrásai szerint az áttörést két dolog hozta meg:

  • szignózták az amerikaiakkal a kétoldalú védelmi együttműködési megállapodást, a DCA-t (itt írtunk részletesen arról, hogy mi található benne)
  • Magyarország Izrael-barát politikát visz az EU-ban és az ENSZ-ben

Az amerikaiak a találkozó bejelentésekor négy fő témát jelöltek meg:

  • energia
  • kereskedelem
  • kiberbiztonság
  • nemzetbiztonsági kötelezettségek

Üzlet

Azt már Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója fejtegette ugyanebben a cikkben, hogy a találkozón szóba kerülhet a fegyvervásárlás, valamint amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) távlati beszerzése. A Magyar Nemzet más forrásokból úgy értesült, hogy amerikai rakétarendszerrel kapcsolatos megállapodást jelenthetik be.

Ezt támasztja alá az amerikai-magyar kapcsolatokról általában jól értesült Direkt36 is, információik szerint az elmúlt hónapokban egymilliárd dolláros (közel 290 milliárd forintos) fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről folytak tárgyalások.

Orbán, Cornstein
Orbán Viktor és David Cornstein
Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Úgy tudják, hogy ezekről David Cornstein budapesti nagykövet is beszélt egy szűk körű előadáson, amit amerikai republikánus képviselők Magyarországon tartózkodó munkatársainak tartott.

Küszöbön lehet az energiabiztonsági megállapodás is, Magyarország gázt vásárolhat az amerikai ExxonMobil romániai tengeri termelőhelyeiről, valamint a horvátországi krki tengeri terminálból is érkezhet hozzánk cseppfolyósított palagáz, így csökkentve energiafüggőségünket az oroszoktól. Utóbbihoz viszont még komoly infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne.

Az LNG-vásárlást Orbán Viktor eddig visszautasította, arra az egyszerű okra hivatkozva, hogy nem éri meg: drágább, mint az orosz energia. A térségből Lengyelország 24 évre szóló szerződést írt alá amerikai LNG-szállításról, de Varsóban teljesen más az oroszokkal való kapcsolat akusztikája, mint Budapesten.

Washingtonnak viszont az is fontos, hogy Ukrajnán keresztül 2020 után is vásároljunk gázt (ekkor jár le az orosz-ukrán tranzitszerződés), mert gyakorlatilag ezen múlhat, hogy Kijev megtartja-e szerepét az európai gázellátásban és érkezik-e a költségvetésükbe tranzitdíj, ez a geopolitikai érdekek miatt szempont az Egyesült Államoknál. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy ennek szavatolása volt a találkozó egyik feltétele, erről itt írtunk.

Védelmi beszerzések

Az oknyomozó portál forrásai szerint a nagykövet két különböző, egymilliárd dollár értékű fegyvervásárlást is említett:

  • a kormány szerződést köthet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martinnal

  • valamint a rakétagyártó Raytheon nevű céggel is

Szijjártó Péter már korábban bejelentette, hogy közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverrendszert vásárolunk, a Direkt36 szerint az amerikai-norvég közös gyártású (Raytheon-Kongsberg) NASAMS lehet a befutó, de a megállapodást egyelőre nem véglegesítették, aminek egyik oka a magyar kormány diplomáciai háborúja lehet Norvégiával.

A Kongsberg a norvég állam többségi tulajdonában áll, Budapestnek viszont komoly konfliktusa van Oslóval, ugyanis a Norvég Alap 70 milliárd forintnyi támogatást juttatna Magyarországra, a pénz 10 százalékát általuk választott független intézményen keresztül osztanák szét a civil szervezetek között. A magyar kormány narratívájában viszont a civilek ellenségképként vannak jelen, tehát itt még van mit elsimítani.

NASAMS
NASAMS

Moszkva rendkívül érzékeny az ilyen amerikai védelmi rendszerek kelet-európai telepítésére, viszont ezt a problémát is sikerülhet áthidalni. Putyinék általában a Patriot-ütegekre harapnak, ami ma már inkább rakétavédelmi-rendszerként azonosítható. Az észak-lengyelországi Moragba is telepítettek, de a Kreml ebből akkora balhét csapott, hogy nagyjából száz kilométerrel hátrébb vonták az ütegeket. Ha viszont nem ilyet vásárolunk - de egy másik típust, például a NASAMS-t igen - akkor úgy szerezhetünk pluszpontot az amerikaiaknál, hogy nem csapjuk keresztbe az orosz stratégiai érdekeket.

A Lockheed Martin-üzlet valószínűleg még nincs túlságosan előrehaladott állapotban, fő termékeik a vadászgépek, de a magyar légierőnek 2026-ig lízingszerződése van a 14 darab Gripenre.

Ezután viszont reálisan szóba jöhetnek a továbbfejlesztett F-16-osok, vagy a valóságtól szerintünk kicsit elrugaszkodottan az ötödik generációs F-35-ösök. Szlovákia például az F-16 tuningolt változatából, az F-16V-ből vásárolt 14 darabot, ezek értelemszerűen jóval kedvezőbb áron beszerezhetők, mint az ötödik generációs csúcsgépek.

Gripen
Gripenek
Wikipedia

A magyar haderőnek nincs feltétlenül szüksége olyan csúcskategóriás gépre, mint az F-35, legalábbis jelenlegi tevékenysége alapján. A Gripenek nem hajtanak végre támadó hadműveleteket, légtérvédelmi feladatokat látnak el, csak erre a célra túl drága és túl fejlett lenne az F-35.

A Direkt36 egyik védelempolitikai szakértői forrása foglalta össze a legjobban a potenciális F-35 beszerzést:

"az adófizetők szempontjából tragikus döntés lenne. Ez tipikusan a lepukkant panelház előtt álló 6-os BMW esete."

Az szintén kérdéses, hogy egy Pekinggel és Moszkvával is jó viszonyt ápoló kormánynak mennyire szívesen adnak el az amerikaiak ötödik generációs gépeket.

Kényes témák

Ahogy az várható volt, például a Washington Post már hangot, pontosabban betűt is adott ellenérzéseinek, Rob Berschinski és Hal Brands publicisztikájában a következőt olvashatjuk:

"A látogatás nemcsak azért hatalmas hiba, mert egy olyan vezetőt támogat, aki sikeresen felszámolt egy demokráciát, hanem mert egy olyan menetrendet hagy jóvá, amely alapvetően veszélyezteti a transzatlanti biztonságpolitikát."

Ahogy arról mi is beszámoltunk, republikánus és demokrata szenátorok nyílt levélben szólították fel Trumpot, hogy a találkozón tegye szóvá a magyar demokrácia leépítését is.

A Direkt36 szerint Cornstein magyarországi tapasztalatairól is beszélt, amiben elismerte ugyan, hogy a kormányfő „a markában tartja a kormányzatot, a parlamentet és a bírákat is”, de „nagyszerű pasas”, sőt, „nem is miniszterelnök, hanem államférfi.” Trump általában nem a demokráciaféltéshez köti a diplomáciáját, tehát nem gondoljuk, hogy ezen a területen komolyan kérdőre vonná Orbánt.

Hasonlóan látjuk a kereskedelmi ügyeket is, ugyan Washington épp kereskedelmi háborúban áll Pekinggel, miközben Szijjártó Péter erősebb kínai gazdasági együttműködésről tárgyalt. A magyar piacon gyakorlatilag nincs amerikai-kínai versenyfutás, de megjegyezheti Trump, hogy kevesebbet kellene üzletelni Kínával.

Pompeo, Orbán
Mike Pompeo és Orbán Viktor
Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A CEU-ügyről kijelenthető, hogy már lekerült a napirendről, főleg a müncheni egyetemmel kötött megállapodás után. A nagykövet a The Atlantic-nek nyilatkozott, ahol arra a kérdésre, hogy a CEU csuklóztatása rossz hatással lehet-e a kétoldalú kapcsolatokra, kijelentette, hogy „nem igazán”. Cornstein már 2018 decemberében elengedte az egyetem ügyét, ebben nem várható fordulat.

Az oroszokkal való viszony kényesebb terület, az energiapolitikát említettük, de az ex-KGST-s Nemzetközi Beruházási Bank magyar fővárosba történő költözése és mindenféle mentességgel való ellátása biztos, hogy eredményez szigorú tekinteteket Washingtonban.

Ukrajna NATO-integrációjának ügyében valószínűleg nem fog Orbán engedni, amíg nem változik a nyelvtörvény.

Kína lehet a probléma

A Huawei viszont egész komoly feszültséget generálhat a felek között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor is kijelentette, hogy a kínai cég biztonsági fenyegetést jelent, és megnehezíti az együttműködést azzal az országgal, ahol jelen lehetnek. Trump általában nem szokott ilyen diplomatikusan fogalmazni, a CIA márpedig a Huawei-t a kínai titkosszolgálattal köti össze,

de Szijjártó a kínai techóriással való együttműködést nemzetgazdasági és stratégiai érdeknek nevezte.

Az amerikaiak szemében a Huawei visszaszorítása fontos kiber- és nemzetbiztonsági kérdés, ezt a két területet pedig eleve megjelölték a csúcs témái között. Az persze már más kérdés, hogy a hivatalos kommünikéből aligha tudjuk meg, pontosan milyen szintű vita volt a felek között erről.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
1
sss
2019. október 14. | 16:24
Ő az a polgármester, aki szabályosan elmenekült kollégánk elől.
Ő az a polgármester, aki szabályosan elmenekült kollégánk elől.
A volt miniszter értékelt: nem túl meglepő módon, nincs megelégedve az eredménnyel.
Bárhogy is próbálja kommunikálni az eredményeket a Fidesz, sikerült a NER-en sebet ejteni: a Fidesz korántsem folytathat tovább következmények nélküli, akadálymentesített politizálást. Vélemény.
A tegnapi önkormányzati választás átrajzolta a politikai erőviszonyokat, stratégiai irányt mutatott az ellenzéknek a kormányváltás célja felé, megtörte a Fidesz 2006 óta tartó győzelemsorozatát az országos választásokon, és rámutatott az Orbán-rendszer gyenge pontjára. Az ellenzék terepet, felelősséget, eszközöket kapott az építkezésre és a kormányváltó alternatíva kimunkálására.