Április elején jelentkezett új stúdióalbumával a hazai rock/metal színtér egyik legpatinásabb és legsikeresebb zenekara, az Ossian. A reményhozó címet kapott anyag hagyományosan a Hammer Records gondozásában látott napvilágot, és az sem volt meglepő, hogy – az elmúlt évekhez hasonlóan – hatalmas (előzetes) érdeklődés övezte kiadását. Utóbbi eredménye, hogy már megjelenésének napján (!) platinalemezzé nemesedett a többféle (fizikai) formátumban is elérhető kiadvány, amely tartalmát tekintve kiválóan „egyensúlyoz” az utóbbi időszak lírai dalainak balladisztikus hangvétele, és a tempósabb Ossian tételek szigorúbb heavy metalja között, egy (mondhatni) bombameglepetés szerzeményt, valamint, bónuszként – a tavaly már a Youtube-on és a Hammered válogatáson megjelent – Hatvanszor-t is magába foglalva. Ennek kapcsán állítottunk össze egy – személyesebb témákkal sem spóroló, és egy picit a 2018-as jubileumi évet is újra felidéző – kérdéssort Paksi Endre zenekarvezető, énekesnek, ő pedig örömmel állt rendelkezésünkre.
- Legutóbb a múlt őszi Trackes Paksi 60 / Acélszív 30 / Paksi - Rubcsics 20 elnevezésű nagyszabású koncertre készülődve készítettünk veled egy interjút. Milyen emlékeket őriztél meg arról az estéről? Illetve, volt-e esetleg olyan momentuma a rendezvénynek, ami nem volt betervezve, vagy más miatt okozott számodra meglepetést?
- Egyszerűen csodálatos volt az az este. Eleve nagyon sokan jöttek el, és amikor mindenki egyszerre felemelte azt a kis 60-as táblát a Hatvanszor dal elején, hihetetlenül meghatódtam! Tavaly két ilyen kiemelkedő pillanat volt az életemben, ez, illetve, amikor szembesültem a meglepetés tribute albummal. Óriási köszönet ezekért mindenkinek!
- Az ezt követő őszi turné állomásain hogyan éreztétek magatokat, kiváltképp, hogy ez egy önálló fellépéssorozat volt, és milyen volt a fogadtatása?
- Minden a lehető legjobban sikerült. Rengeteg előnye van az ilyen jellegű koncerteknek. A dolgokat sokkal jobban át lehet látni, kézben lehet tartani, gondolok itt például a technikai beállásra, színpadépítésre, a kezdési idők pontos betartására. Az önálló turnén nincsenek sikertől megittasult zenészkollégák, akik nem hajlandóak lejönni a színpadról a megbeszélt időben. (nevet) A nézőszámok pedig mindenhol nagyon jók voltak, a vártnál is magasabbak.
- Ha nem bánod (ismét) becsempésznék egy-két személyesebb témát is a kérdéssorba. Decemberben töltötted be a hatvanat. Készítettél-e valamilyen számvetést, elgondolkodtál-e komolyabban a múlton, egyáltalán milyen hangulatban teltek akkor a napjaid?
- Tavaly május óta egy nagyon radikális életmódváltásba kezdtem és ez rengeteg pozitív energiát adott. Nem érzem a koromat és nem is foglalkozom vele. Számvetést viszont gyakran csinálok, ez már évtizedekkel ezelőtt is jellemző volt rám, próbálok mindig egy jobb irányba haladni a lehetőségeim és a képességeim határán belül.
- Már több mint két évtizede Ricsi az alkotótársad az Ossian-ban. Mielőtt nekiálltok egy új lemezanyagnak ugyanaz mozgat téged/titeket, mint mondjuk a zenekar újraindulásának időszakában, azaz a kilencvenes évek legvégén?
- Vannak zenekarok, vagy zenekarokban tagok – sajnos az Ossian-ban is voltak –, akiknek inkább vágyaik vannak és nem szorgalmuk. Fontosabb a fellépőruha, a tupírozott haj, a szereplés, csillogás, vállon veregetés, az erkölcsi és anyagi siker, mint a gyakorlás, zenélés, alkotás. Volt olyan ex-tag, aki az azóta sokmilliós nézettséget elért dalunkat ki akarta dobatni velünk a kukába annak idején, mert neki nem volt semmilyen ötlete és féltékeny volt. Olyanok is vannak, akik mindenünket leszarozzák, ami az ő távozásuk/kirúgásuk után született, teszik ezt úgy, hogy ők maximum régi fotókat posztolnak ki, ennyi a kreativitásuk. (nevet) Azoknak gyötrelmes sokszor ez az út, akik a sikert szeretik és nem az ezzel járó kitartó munkát. Csinálni kell, és nem kell várni semmit, ha jó úton vagyunk, van rá esély, hogy elérje a befektetett munka a neki járó figyelmet. Nem szabad a nehézségeknél meghátrálni, önmagunkért érdemes folytatni, másodlagos az eredmény, az vagy jön vagy nem.
!(youtube-video://Pk5ZuIeX9rY)- Változott-e a munkamódszeretek? És itt most nem kizárólag az esetleges technikai újítások igénybevételére gondolok.
- Egyre szigorúbban rostáljuk át az ötleteinket, de ezt ne úgy képzeld, hogy ez valami nehéz munka számunkra, pont, hogy nagyon élvezzük. Néha egyetlen hangon vagy harmónián vitázunk, és utána vigyorgunk azon, hogy ez rajtunk kívül talán senkit sem érdekel. (nevet) A dalszerzés is olyan, mint a hangszeres játék, fejleszteni, csiszolni kell. Zenéket hallgatunk, elemezzük őket, ez egy nagyszerű időtöltés. Soha nem lehet megunni, hogy milyen remek érzés, amikor egy kósza ötletből, egy papírra vetett pár sorból egyszer csak dal lesz, ami másoknak is sokat jelenthet majd.
- Nem csak az Ossian tribute album apropóján kérdezem: téged, vagy a zenekar tagjait nem szoktak lemezes/klipes vendégszereplésre felkérni?
- Régebben szoktak, de mivel mi ezt általában udvariasan elhárítjuk, manapság már egyre ritkábban. Gyakran kértek fel, hogy írjak szövegeket más előadóknak. Erre azt szoktam válaszolni, hogy ha valami olyan ötletem van, amit én jónak találok, az kizárólag az Ossian-é, B-terveket, fiókból előkapart maradékokat pedig etikátlan volna átadni másoknak. Azt is meg szoktam ilyenkor említeni – és ez sem utolsó szempont a felkérő számára –, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az illető „megkapná” a szövegeimet szeretőket, de az ellenségeimet biztosan. (nevet)
!(youtube-video://IsPxtpzk_70)- Az köztudott, hogy hatalmas CD gyűjteményed van, de érdekelne, hogy vásárlás előtt, vagy mondjuk olyan helyzetben, ahol nincs lehetőség fizikai hanghordozó hallgatására, látogatod-e az online felületeket, élsz-e a streamelés lehetőségével, hallgatsz-e adatállományként zenét?
- Ma már egyértelműen használom ezeket, hiszen új zenék megismerésére ezek kiváló lehetőségek. Elkerülhetem, hogy „zsákbamacskát” vegyek, így most már csak az olyan albumokat vásárolom meg, amelyek igazán tetszenek. No, meg persze a régi kedvenceim akárhányadik újrakiadását. (nevet) Éppen a napokban szereztem be a T.Rex Electric Warrior 2019-es remasterét. Zeneileg semmi újat nem tartalmaz, de egy csodálatos új booklet készült hozzá, úgyhogy kötelező volt számomra.
- A makettezéssel mennyire foglalkozol mostanában? Egy időben elég sűrűn publikáltad a terepasztalod aktuális állapotát, az új diorámák elkészültét, nemrég pedig azt, hogy egy ilyen jellegű kiállításon/börzén is részt vettél.
- A beindult koncertezés és a háttérmunkák miatt kicsit lassabban, de folyamatosan készül egy új dioráma, Caen egy romos utcarészlete és egy nehézpáncélos konvoj, a tankokon utazó páncélgránátosokkal.
- Visszakanyarodva az új albumhoz… A legutóbbi lemezeknél is talán még személyesebb hangvételű A reményhozó. Külső szemlélőként, hallgatóként nekem az jön le, hogy továbbra is (vagy egyre inkább) az igazi szabadság jegyében születnek a dalok, kizárólag „csak” magáért az alkotás öröméért, és az értő füleknek okozott kellemes pillanatokért, percekért írsz új nótákat, személy szerint semmiféle megfelelési kényszert nem érzek egyetlen egyben sem.
- Tökéletesen jól látod és nagy örömömre egyre többen vannak, akik értik és értékelik ezt. A hangom és Ricsi gitározása miatt van egy könnyen felismerhető stílusunk, amibe nagyon sok zenei elem belefér. De ez már a kezdetektől fogva így volt, már az első albumon is békében megfért a Metal, a Hard Rock és a Rock n' Roll.
- És az elmúlt időszakban zeneileg is egyre „merészebb” szerzeményekkel jelentkeztek. Szokták mondani, hogy 19-re húz lapot… Valami ilyesmi történt a – letisztult képi világú videóként is megjelent – Gyönyörű bolond dal megírásakor és publikálásával is?
- Ha kitekintesz a nagyvilágba, manapság számtalan nagyon sikeres, stílusilag behatárolhatatlan banda működik, elég csak a Muse-t megemlítenem, ahol a rock hatások remekül ötvöződnek más műfaji elemekkel. Én a Zenét egy csodálatos, sokszínű Egésznek gondolom, és rengeteg dolgot szeretek benne. Mi örömmel akarunk muzsikálni, nem görcsösen megfelelni mások elvárásainak.
!(youtube-video://n0L7GoKLQhU)- Jelen esetben az „acélszívűek” is megnyugodhattak, a lemez több tétele is a tempósabb, harapósabb Ossian dalok számát gyarapítja, így dinamikailag is elég kiegyensúlyozott az anyag. Mennyire tudatos ez a komponálás során? Kérdezem ezt azért, mert Az igazi szabadság albumnál a balladisztikus hangvételű dalok domináltak.
- Most ez jött belőlünk. „Megrendelésre” nem tudunk és nem is akarunk alkotni. Kicsit úgy érzem, amikor valaki veri az asztalt és bizonyos dolgokat követel tőlünk, mintha vendéglátósnak gondolna minket, tudod, ez a „húzd el a nótámat!” stílus. (nevet) Aki egy kicsit is reálisan gondolkozik, az megérti, hogy a mai letöltögetős világban, ezer forintos CD árak mellett mi nem üzleti szempontok szerint alkotunk, hanem, mert ezt szeretjük.
- Az új lemez – a szokásos CD-s megjelenés mellett – kazettán és LP-n, valamint a tavaly szeptemberi jubileumi koncert anyagával egy exkluzív (és masszív) box-szett részeként is kijött. Utóbbi nem az első koncertanyag az Ossian történetében. Ilyen esetben te „felügyeled” az utómunkákat, vagy ez már ne a te reszortod?
- Ezt is természetesen az utolsó lépésekig figyelemmel kísérjük. Szerencsére a koncert remekül sikerült és csak nagyon minimális utómunkát igényelt.
!(youtube-video://HDaU-RttQVc)- A reményhozó a megjelenés napján platinalemez lett, a Mahasz Top 40-ben pedig 20 (!) Ossian album szerepelt egyidejűleg. Az utóbbi évek sikerszériáját figyelembe véve is ez egy döbbenetes eredmény!
- Köszönöm szépen, mi is borzasztóan örültünk neki! Ami szomorú, hogy szokás szerint a média-körök megint úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna és a lassan milliós nézettségű Gyönyörű bolond-ot sem hajlandóak játszani, de ez már csak ilyen dolog, ez nem a zenénkről szól, tudjuk jól...
- Már javában zajlik 2019 első félévének turnéköre. Az új lemez számaiból mennyi került be a programba, és ez változik/változhat-e ahogy telnek a hetek, hónapok? Valamint, az őszi-tél eleji, tehát még idei koncertezést újra önálló fellépéseknek (vagyis nem sokcsapatos „csomagban”) tervezted?
- Egyelőre három új dalt játszunk, de ez az idő haladtával változni fog. A koncertet lezáró outro szerepét pedig a Gyönyörű bolond vette át a Csendesen dalunktól. Már a turnényitó koncert után – az öltözőben ülve – szívszorítóan csodás érzés volt hallani, ahogy a közönség nem mozdul odakint és végig énekli a dalt! A második kérdésedre pedig a válaszom az, hogy nekünk annyira bejött a tavalyi önálló kör, hogy a Barba Negra Trackes koncert után idén is így megyünk ősszel-télen!
- És ha már Barba… Ezen a szeptemberi bulin a lengyel Crystal Viper lesz a különleges vendégetek, akik a tavalyi Ossian tribute albumon az Ítéletnap dallal szerepeltek. Ismerted már őket korábban is? És gondolom, nem sokat kellet őket kapacitálni erre a fellépésre.
- Nem ismertem őket, de nagyon meghatott a feldolgozásuk, hogy az énekes hölgy fonetikusan megtanulta és kiválóan elénekelte a dalt! Valóban elsőre és boldogan vállalták a felkérést és mi is örülünk, hogy jönnek!