A propaganda által harsogott bérnövekedésnek az egyharmada lehet a valós szám

Igazság vs. hazugság

Statisztikai trükközésre épülnek a kormány bérjövedelmi diadaljelentései – mutatott rá  Dedák István, az Eszterházy Károly Egyetem tanára a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján tartott előadásában. 

A Magyar Hang beszámolójából kiderül, hogy a szakember szerint 

a propaganda a valós bérnövekedésnél sokkal nagyobb számokról harsogott az elmúlt nyolc évben. 

Dedák elismeri, hogy a magyar emberek valóban jobban keresnek, mint korábban, ám hozzáteszi:

a hivatalos statisztika 31,7 százalékos növekedésével ellentétben a valóság nagyjából 10 százalék körül lehet. 

A hatalmas különbséget az eltérő számítási módszerek adják. A kormány a munkaügyi statisztikát veszi alapul, míg a közgazdászok nagy része – és nem mellesleg az uniós adatbázisok is – az úgynevezett nemzeti számlás kimutatást. 

Fontos differencia, hogy az előbbi csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adataival számol, a kisvállalkozások alkalmazottainak fizetését pedig jóval kevésbé megbízható módon állapítja meg. Az 5-49 fős cégek esetében csupán mintavétellel dolgoznak, az 5 fő alattiakat pedig egyszerűen nem számolják bele.

A KSH 2017-es számai szerint a magyar munkavállalók 54,9 százaléka dolgozik 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozásokban. 

A hivatalos, mesés fizetésnövekedést világgá kürtölő statisztikák tehát a dolgozók kevesebb, mint felének konkrét jövedelmi adatai alapján készülnek. 

A kormány számítási módszere még a becslésekkel együtt is csupán 2,7 millió munkavállalóra terjed ki, míg a nemzeti számlás metódus 4,1 millió emberre. És akkor még nem beszéltünk a fekete-és szürke gazdaságról, amelyről az utóbbi módszer legalább becsléseket tartalmaz, az előbbi tudomást sem vesz róla. 

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Németh Márton

Friss

1
1
Rogán Antal nyomdokaiba lépett a luxusminiszterelnök.