Újabb provokáció a "szövetségestől": Ünnep lehet a trianoni diktátum Romániában

Bencsik János alig leplezett provokációnak tartja keleti szomszédunk lépését.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a bukaresti jobbközép kormányt támogató, jobboldali Népi Mozgalom Pártja (PMP) szavazataival megkapta a román képviselőház közigazgatási bizottságának ajánlását kedden az a törvénytervezet, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában.

Erről Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szakbizottság tagja számolt be közösségi oldalán. Úgy értékelte:

"A tervezet sértő a romániai magyarság számára, és szembemegy minden olyan törekvéssel, amely a többség és a magyar közösség békés együttélését szolgálja, korlátozva a közös jövő tervezését is. Leszögezte: az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a tervezetet mielőbb leszavazza a parlament."

Korodi elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia egy volt külügyminisztere a román-magyar békés együttélés kárára szeretne politikai tőkét kovácsolni magának. A frakcióvezető arra utalt, hogy a jogszabály tervezetét a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor terjesztette a parlament elé.

Amennyiben a törvénytervezetet a képviselőház plénuma is elfogadja, Románia minden évben meg fogja ünnepelni a trianoni békediktátumot. Ez persze nem meglepő egy olyan országban, ahol:

Kolozsváron szobrot állítottak a román tábornoknak, aki '19-ben végigrabolta, verte és gyilkolta a fél országot

Gheorghe Mărdărescu szobrát a magát előszeretettel " multikulturális intézménynek" nevező Babeș-Bolyai Tudományegyetemen állították fel szerdán - írja az erdely.ma. Mărdărescu az I. világháborúban a román hadsereg tábornoka volt, 1919 áprilisától pedig az erdélyi hadsereg parancsnoka. 1919. július 30-ának hajnalán a román hadsereg, a párizsi békekonferencia határozott tiltása ellenére, átlépte az addig állóharcban tartott Tisza folyó vonalát.

A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én, az első világháborút lezáró, Magyarország határait kijelölő békeszerződés évfordulóján kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A jogszabály felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Tovább keménykedik a román állam: ezúttal a magyar zászlók miatt kell bűnhődnie a magyar polgármesternek

Ki kell fizetnie Bokor Tibornak, Kézdivásárhely polgármesterének azt az 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot, amelyet Sebastian Cucu, Kovászna megye prefektusa rótt ki rá a tavaly március 15-ére kitűzött magyar zászlók miatt. A Kovászna Megyei Törvényszék kedden jogerős ítéletben utasította el a 2018. március 14-i bírságolási jegyzőkönyv érvénytelenítésére benyújtott polgármesteri keresetet.

Mint ismert, néhány héttel azelőtt, hogy a képviselőházban célegyenesbe fordult volna a Trianon-évfordulót Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet, Románia jelenlegi külügyminisztere, Bogdan Aurescu, a közelgő Trianon-centenáriumtól féltette a román-magyar kapcsolatokat.
 
"Jövő év június 4-én lesz a trianoni békeszerződés századik évfordulója: reméljük, hogy ez az alkalom nem hoz diplomáciai konfrontációt a kétoldalú kapcsolatokban" - fogalmazta meg aggodalmát parlamenti meghallgatása alkalmával a román diplomácia vezetésére kijelölt, azóta hivatalába beiktatott Bogdan Aurescu.

Stefano Bottoni: a románok úgy érzik, most eljött az ideje, hogy odalépjenek a magyaroknak

Hogyan lehet a halottakon keresztül üzenni az élőknek? Mit kerestek csendőrtisztek és pópák a huligánok között Úzvölgyében?Hogyan lehet a románok számára az RMDSZ és a Fidesz egyszerre ellenség és szövetséges? Hogyan vándorolnak a magyaroknak szánt milliárdok román zsebekbe? Lesz-e végre olyan román párt, amely nem utálja a magyarokat?

Bencsik: Szemfényvesztés az a kommunikáció, miszerint a kormányfő magyar, az államfő szász, ezért Románia kisebbségbarát ország

A két ország közötti különbségeket jól példázza, hogy míg Magyarország nemzetpolitikája pozitív tartalmú, jövőbe mutat, és ilyen emlékévvel is készülünk, ezzel szemben keleti szomszédunk folyamatosan provokatív nemzetpoltitát folytat, és megosztó évfordulókat ünnepeltet - mondta érdeklődésünkre Bencsik János. 

A Jobbik országgyűlési képviselője hangsúlyozta: Trianon századik évfordulójához közeledve fontos emlékeztetni Bukarestet és Brüsszelt, hogy Románia a mai napig nem tartotta be autonómiára tett ígéretét, amelyet 1918-ban a gyulafehérvári pontokban rögzítettek. Ehelyett 30 évvel a Ceausescu-rendszer bukása után ott tartunk, hogy újra bírsággal sújtják a magyar zászló kitűzését.

Bencsik János

"A legújabb, alig leplezett provokáció különösen aggasztó most, Románia uniós elnöksége idején. Egyben jól mutatja, hogy szemfényvesztés az a kommunikáció, miszerint a kormányfő magyar, az államfő szász, ezért Románia kisebbségbarát ország. A mostani fellépés is azt mutatja, hogy a román politika fősodra érzékelten a nemzeti közösségek érzésire, problémáira, sőt, a magyarellenességből száz évvel Trianon után is lehet politikai tőkét kovácsolni."

Hozzátette:

"Elvárjuk a magyar kormány elhatárolódását a jogszabály-tervezettől. A Jobbik minden lehetséges fórumon tiltakozni fog annak elfogadása ellen."

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
1
sss
2019. december 13. | 13:17
1
sss
2019. december 13. | 12:11
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán megjelent videóban számolt be az uniós csúcs csütörtök este kezdődött tárgyalásairól. Szerinte „nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre”.
A magyar kormányfő a Facebook-oldalán megjelent videóban számolt be az uniós csúcs csütörtök este kezdődött tárgyalásairól. Szerinte „nem győztünk, de esélyt teremtettünk magunknak a későbbi győzelemre”.
"A tétlenségért talán még nagyobb árat kell majd fizetnünk."
Kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós tagországok állam-, és kormányfőinek részvételével, a főbb témák között szerepel a klímaváltozás kérdése is.
Lengyel mintára fékeznék az elvándorlást.