Az elavult oktatási szemlélet nem fog értelmiséget kinevelni

.
Sipos Ferenc Norbert (baloldalt) és Nagy Károly (jobboldalt).

A hazai oktatás több sebből vérzik, ez jól mutatja, hogy az új Nemzeti Alaptantervet több éve próbálják összerakni, de egyelőre semmi biztosat nem tudunk róla, pedig 2020 szeptemberétől már ezen irányelv alapján kéne oktatnia a diákokat a pedagógusoknak. Az elmúlt egy évben több közneveléssel kapcsolatos változás történt, de többségében szakmai egyeztetés nélkül vitte át ezeket a javaslatokat a kormányzat. A jelenlegi magyar oktatáspolitikáról a Jobbik Ifjúsági Tagozat részéről Sipos Ferenc Norberttel, míg a Tizen X-től (Momentum) Nagy Károllyal beszélgettünk. 

Gyakori vád a jelenlegi oktatási rendszerrel szemben, hogy elavult és olykor „poroszos szemléletű”. Mennyire állja meg a helyét ez a megállapítás a kormány oktatáspolitikáját nézve?

Sipos Ferenc Norbert: Véleményem szerint is a magyar oktatás poroszos szemléletű. Mi ezzel szemben azt szeretnénk, hogy a magyar oktatás inkább diákközpontú legyen, mert jelenleg sokkal inkább a teljesítményorientáltság dominál, ami nem illik bele a 21. századi oktatás szemléletébe.

Az a fontos, hogy a diákok kiteljesedjenek az oktatás keretein belül.

Az oktatásnak meg kéne adnia a lehetőséget a fiatalok számára, hogy kellő fogadókészség esetén, egy biztos jövő alapjait fektethessék le. Szerintem a lexikális tudás mellett a problémamegoldó készséget is fejleszteni kéne. Az új PISA-felmérés is azt mutatja, hogy a meglévő tudást nem tudják alkalmazni a gyakorlatban a diákok. Ugyanakkor a meglévő kereteken is lazítani kéne. Itt arra gondolok, hogy nem az a fontos történelemből, hogy minden évszámot tudjon az illető, hanem az, hogy az okozati összefüggéseket átlátja-e. A kötelező olvasmányok is reformra szorulnának. A jelenlegi „irodalmi kánon” még mindig Toldi Ferenc által összerakott 150 éves gyűjteményre épült, amit azóta csak bővítettek.

Olyan kötelező olvasmányi rendszert kéne kialakítani, ami alkalmazkodik a 21. századi alapműveltséghez és amellyel könnyebben meg lehet szerettetni a diákokkal az olvasást.

De a szexuális felvilágosítás oktatása is jelentős reformra szorulna, ugyanis jelenleg abból áll az egész, hogy „használj gumit, mert az megóvja a partneredet a terhességtől”. Nagyobb hangsúlyt kéne fektetni arra, hogyha elmennek bulizni vagy egy fesztiválra mire kell odafigyelni. De arra sem ártana felhívni a figyelmet, hogyha elmennek valahova, akkor ne hagyják őrizetlenül az italukat. Magyarországon abból áll a „felvilágosítás”, hogy a terhességnek milyen folyamatai vannak, de arról például nem, hogy a gondatlan nemi életnek milyen következményei lehetnek. A közoktatásnak ez is lenne a feladata, hogy ilyen aktuális problémákra is felhívja a figyelmet.

.
Baloldalt Sipos Ferenc Norbert.

Nagy Károly: A jelenlegi kormány az eszköztárát tekintve is 20. századian viselkedik. A 21. század kihívásaira nem tud megfelelő válaszokat adni. A mai diákok már egy demokráciában nőttek fel, ezért az oktatás a szemléletmódjában is változtatásra szorul.

„Azonban szemmel láthatóan a kormány ezzel nem tud mit kezdeni, mert a megoldási javaslataik az előbbi évszázadot jellemzik.”

A 21. században alapvető lenne az, hogy az intézményekben széleskörű állampolgári ismereteket lehessen tanulni, ezen felül pedig fontos, hogy kritikus gondolkodási szemléletet is adjon a hazai oktatás. Továbbá érdemes volna bővebben foglalkozni a jelenkor egyik legkomolyabb problémájával, a klímavédelemmel is. Helye lenne az iskolákban a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák ismertetésének is, hiszen egy szemléletmód-fejlesztésre van szükség, mert változtatnunk kell az életmódunkon. Ennek az alapjait az iskolának kéne megadnia.

A közoktatás egyik legfontosabb célja, hogy alapvető és releváns tudást adjon át a diákoknak. Nem gondolom, hogy bármiféle uniformizálás segítené az oktatást, mert ahol egységesítünk, ott az egyén fejlődésének tulajdonképpen gátat szabunk. Más helyzetben van egy borsodi általános iskolás, mint egy II. kerületben tanuló alsó tagozatos. Nem működhetnek mindkét helyen ugyanazok a módszerek, ezt meg kellene értenie a kormánynak is.

Korábban a kormány belengette, hogy 2020-tól már az új Nemzeti Alaptanterv szerint fog zajlani az oktatás. Ezzel szemben még mindig nincsenek információink arról, hogy az új NAT-ot mikor fogják nyilvánosságra hozni. Azonban egy korábbi kidolgozott verzió szerint a kormánynak az a terve, hogy inkább az uniformizálás felé kéne vinni a hazai oktatást, ám egyelőre nem tájékoztatja a szakmai szervezeteket széleskörűen erről. Valóban ez jelentené a hazai oktatás jövőjét?

Nagy Károly: Nemcsak az oktatásban látható az a fajta hozzáállás, amit a kormány tanúsít a hazai szakmai szervezetekkel szemben, hanem ez a NER sajátossága.

„A kormányra jellemző, hogy a saját víziójának megfelelő ötleteket, mindenféle diskurzus nélkül keresztülviszik.”

Egyszerű példa: a mindennapos testnevelés, ami önmagában nagyon jó ötlet lehetett volna, csak sajnos a kormányzat nem egyeztetett a szakmai szervezettel és anélkül bevezették ezt a változtatást, hogy megvizsgálták volna, hogy egyáltalán meg vannak-e a szakmai és infrastrukturális feltételei. Én benne voltam az első olyan évfolyamban, akit ez már érintett (Sipos Ferenc Norbert is bólogat – szerk.) és az történt, hogy a lépcsőkön kellett testnevelés órát tartani, mert nem volt elég tanterem. Ebből is látszik, hogy mennyire nem működik az uniformizálás. Sajnos ma is küzdenek intézmények ezzel a problémával. Innen is látszik, hogy a kormány semmibe veszi a diákok, a tanárok és a szülők véleményét is.

Úgy tűnik, a jelenlegi kormányzatnak nem prioritás, hogy mi lesz a most felnövő generációkkal.

.
Nagy Károly

Sipos Ferenc Norbert: Azzal, hogy központosítják az oktatást, az a céljuk, hogy a tömeget egyfelé tudják terelni. Ezt onnan is lehet látni, hogyha megnézzük a felsőoktatás alakulását, akkor először megszigorították a jelentkezést. 2010 után például a közgazdász és jogász képzéseknél nagyon magas ponthatárokat húztak meg, mert az állam szerint nem volt szükség nagymértékben rájuk. Ez most a tavalyi évben megváltozott és lejjebb vitték a ponthatárokat, mert kiderült, az állam rosszul mérte fel a helyzetet.

A szakképzési törvény átalakításánál is arról van szó, hogy

legyen egy centralizált tömeg, aki jó lesz a multinacionális, de főleg német összeszerelő üzemek számára betanított munkásnak,

akik a régiós szinten is alacsonynak mondható bérért dolgoznak majd. Már 16 éves kortól is ki lehet esni a közoktatásból és el lehet menni dolgozni, nem véletlen, hogy a kormány a tankötelezettség korhatárát csökkentette korábban.

„A kormánynak nem célja, hogy egy minél nagyobb létszámú gondolkozó értelmiség legyen kinevelve, amely kritikus, átlátja a problémát és kevésbé fogékony az álhírekre.”

Ha már szóba került az új szakképzési törvény. A jelenlegi kormányzat részéről igen gyakori, hogy a közneveléssel kapcsolatos törvénymódosítások esetén egyáltalán nem kéri ki a szakmai szervezetek véleményét. Mi az oka annak, hogy a kormány nem hajlik a szociális párbeszédre?

Sipos Ferenc Norbert: Nem arról van szó, hogy a kormány nem tartja megfelelőnek a szakmai szervezetek tudását, egész egyszerűen nem alakult ki az elmúlt 30 évben egy olyan gyakorlat, hogy „érdemes” meghallgatni a szakszervezetek véleményét. 2010 óta a kormány kialakította maga körül azokat a szervezeteket, a saját tagjaiból, akik véleményezik a kormány javaslatait, de nyilván ezen szervezetek nem fognak ellenkezni, hanem csupán megerősítik a kormány álláspontját. Aztán a propagandába mehet az, hogy a nép egyetért a kormányzat törekvéseikkel. A valódi érdekképviseletekkel azonban ritkán tárgyal a kormány és akkor sem veszi őket teljesen komolyan. Ugye az elmúlt hetekben a Pedagógusok Szakszervezete a november 30-ai tüntetés előtt több alkalommal is leült a kormány képviselőivel egyeztetni, de csak ígéretek hangzottak el a kormány részéről. Majd, amikor a pedagógusok a Kossuth Téren tiltakoztak, akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiadott egy közleményt, hogy a Soros-hálózat érdekeit szolgálja a tüntetés.

Nagy Károly: Úgy vélem, pártok felett álló kérdés az, hogy egy ország jövője hogyan alakul. Ennek a kulcsa pedig az oktatás. Ugye a PISA-felmérés is azt mutatta meg, hogy az a gyermek, aki nehéz sorsú családba születik, kisebb eséllyel lesz képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani az iskolában. Nemzetstratégiai cél kell legyen az, hogy minél több gyermek juthasson a felsőoktatásba vagy releváns szakmát szerezhessen. Mégis azt látni, hogy a rossz anyagi helyzetben élő családok gyermekeinek csupán 10 százaléka tud eljutni egyetemre.

Mint ismert, a kormány korábban azt tervezte, hogy 2020-tól a felsőoktatásba való jelentkezéshez kötelezővé teszi a középfokú nyelvvizsgát. Azonban rengeteg bírálat érte a kormányt a tervezet miatt, amelynek a vége az lett, hogy mégis meghátrált. Mi lehetett az oka ennek, illetve mi a magyar nyelvoktatás legnagyobb hibája?

Nagy Károly: A baj az, hogy jelenleg nincsenek meg a feltételei annak, hogy elvárhassák a diákoktól, hogy a középiskola végéig megszerezhessék a nyelvvizsgát. Ez jól mutatja, hogy milyen fejetlenség uralkodik a kormánynál oktatás terén. Behozták, hónapokig arról beszéltek, hogy milyen jó lesz mostantól, aztán mégis visszavonták, mert belátták, hogy ennek katasztrofális hatásai lettek volna. Hiába mondta mindenki az első pillanatban, hogy ez nem jó és milyen súlyos következményei lehetnek, ha bevezetik. Látjuk, hogy egy olyan családban, ahol minimálbérből élnek a szülők, egyszerűen nincs arra anyagi keret, hogy a gyereket elküldjék magán nyelvtanárhoz. Megint csak mit látunk?

„Azok a családok, azok a gyerekek, akik nehéz anyagi helyzetben élnek, sokkal nehezebb szituációba kerülnének megint.”

Minden egyes oktatási javaslat módosításnál meg kell vizsgálni a társadalmi mobilitást is. Lehet, hogy az első nyelvvizsga ingyenes, de addig el is kell jutni. Ha már az elején meghallgatták volna a szakmai szervezetek véleményét. akkor most nem lenne ekkora káosz. Azzal, hogy ilyen későn szóltak, sok diák felkészülését is megzavarhatták, ugyanis eddig többen is úgy készültek, hogy nyelvvizsgát kell tenniük még az egyetemi jelentkezés zárása előtt. Lehet, hogy emiatt mentek más tagozatra, emiatt vállaltak plusz pénzért magántanárt, ismét óriási problémákat okozott a kormány felelőtlensége.

Sipos Ferenc Norbert: Ugye a Jobbik már a kezdetektől fogva nem támogatta a kötelező nyelvvizsga bevezetését, ezért mi már 2018 decemberétől aláírásokat gyűjtöttünk annak visszavonására, éppen ezért örülünk, hogy a kormány végre hallgatott az észérvekre. A hazai nyelvoktatás már az alapoktól hibás, ugyanis

a magyar nyelvtankönyvek még mindig a Comenius-féle latin és ógörög nyelvtankönyvek mintájára épülnek.

Vagy pedig más nyugati országokból behozott nyelvkönyvekből próbálnak meg idegen nyelveket tanítani. Cambridge-ben készítettek egy felmérést, hogy a németeknek és a franciáknak mennyi idő kell ahhoz, hogy elsajátítsák az angol nyelvet és ezt a mintát vették át Magyarországra is. Ezzel az a baj, hogy tudjuk nagyon jól, egy német vagy egy francia anyanyelvűnek könnyebb megtanulnia angolul, mert ugyanolyan logikájú és ugyanolyan felépítésű a nyelvtana. Ez a magyarnál azonban nincs így. Nálunk az lenne a legfontosabb, hogy olyan nyelvkönyveket állítsunk elő, amely a magyar anyanyelvűek készségeit fejleszti. A mai magyar nyelvoktatás viszont arról szól, hogy megtanulhatjuk a kivétel kivételét, csak közben lehet, hogy az adott diák nem tud leülni beszélgetni egy átlag angol emberrel.

Több ezer fős pedagógushiányról beszélhetünk jelenleg Magyarországon, ami már csak azért is komoly probléma, mert a jelenlegi pedagógustársadalom átlagéletkora megközelíti az 50 évet. A következő 10 évben a most szakmában dolgozó tanárok több mint 20 százaléka fog nyugdíjba menni, miközben az újonnan érkező pályakezdők aránya egyre alacsonyabb, mivel óriási pályaelhagyás van az alacsony fizetések miatt. Mivel lehetne megoldani ezt a problémát?

Sipos Ferenc Norbert: Ezt már régóta lehetett látni, éppen ezért lett volna lehetősége a kormánynak arra, hogy erre a helyzetre felkészüljön. Láthatjuk, hogy a tanároknak milyen állapotú iskolákban kell tanítaniuk. A bérek egyáltalán nem vonzóak:

egy kezdő pedagógus nettó 124 ezer forintért dolgozik.

Már ott tartunk, hogy árufeltöltőként sokkal jobban lehet keresni, mint 6 évnyi mesterdiplomával és nyelvvizsgákkal. Egyszerűen abszurd helyzet, hogy valaki ilyen magasan képezve, ilyen alacsony alamizsnáért dolgozzon. A nyelvtanárok helyzete más, mivel a magas szintű nyelvtudásuk miatt, könnyen találnak állást jóval magasabb keresetért maguknak a versenyszférában, ezért lehetséges, hogy rengeteg nyelvtanár hiányzik az oktatásból. Az a javaslata a Jobbik Ifjúsági Tagozatának, hogy

a nyelvtanárok fizetésük mellé kapjanak nyelvpótlékot is, amelyet a munkáltatók is megszoktak általában fizetni.

Nagy Károly: Mikor fog elmenni tanárnak egy fiatal? Akkor, ha a tanári pályát vonzóvá teszik. Vagyis a megélhetése, a lakhatása, vagy a családalapítási tervei nem ütköznek problémába az alacsony jövedelem miatt. Ráadásul azt látjuk, hogy sajnos a szakma, már a kellő megbecsülést sem kapja meg. A jelenlegi kormány nem becsüli meg a pedagógusokat és ez hat a társadalomra is. Régen a tanár egy olyan személy volt, akire mindenki felnézett. Manapság a tanárok tekintélye elveszett.

Itt volt a győri eset, ahol egy diák megkéselte a tanárát egy rosszabb osztályzat miatt. Amíg ez a helyzet nem oldódik meg, addig a tanárhiány tovább fog emelkedni.

Előbb-utóbb válsághelyzet fog kialakulni, sőt igazából már most is arról beszélhetünk.

Amikor egy diákmunkából élő 17 éves majdnem annyit keres, mint egy kezdő pedagógus, akkor hogyan nézzen a tanárára?  Megoldás volna az, hogy a pedagógusok terheit csökkentsék, egy jelentős mértékű béremeléssel. A legtöbb pedagógus a heti 40 óránál többet dolgozik, ami egyáltalán nem egészséges, mert előbb-utóbb ki fognak égni. Meg kell teremteni a feltételeket arra is, hogy a tanárok is jobban érezzék magukat.

A legfrissebb PISA-felmérés szerint a 2015-ös zuhanáshoz képest, némileg javult a magyar diákok teljesítménye, ugyanakkor a jelentés arra is rávilágít, hogy társadalmi mobilitás terén egyre rosszabbul teljesít a hazai edukáció. A felmérés rávilágít arra is, hogy a diákok 22,5 százaléka nem érti azt, amit olvas.

Nagy Károly: A 2015-ös eredményekhez képest tényleg látható egy javulás, de egyáltalán nem számottevő. A tendencia sajnos abszolút negatív. A legfontosabb az, hogy a hátrányos és szegényebb helyzetben élő gyermekek alig 10 százaléka képes eljutni a felsőoktatásba. Ez is azt mutatja, hogy a jelenlegi oktatási rendszer nem képes elősegíteni a társadalmi mobilitást. Holott az oktatásnak az volna az egyik legfontosabb feladata, hogy minden fiatal számára megteremtse a társadalmi csoportjából való kiszakadást.

A PISA-eredmények egyre inkább azt mutatják, hogy tragikusan teljesít Magyarország. A magam részéről én azt tudom mondani, nem biztos, hogy a PISA-eredmények alapján kell teljes mértékben megítélni az oktatás helyzetét, azonban az előző felmérésekhez való viszonyítást és a többi országhoz való összehasonlítást feltétlenül érdemes elvégezni. Ez alapján pedig kijelenthető, hogy régiós szinten is elég komoly bajok vannak.

Sipos Ferenc Norbert: Itt leginkább a szövegértéssel kapcsolatos eredményeket emelném ki. Ugye megint visszakanyarodunk arra, amit már az elején is mondtam, hogy át kéne alakítani a kötelező olvasmányok listáját. A szövegértési kompetenciát azzal lehetne fejleszteni, hogy a diákok minél több szöveget feldolgozzanak és minél többet olvassanak. Ha folyamatosan olyan műveket adunk a fiataloknak, amelyek nem az „ő nyelvükön íródtak”, akkor kevésbé fog megszeretni olvasni. Ha nem tudjuk a fiatalokkal megszerettetni az olvasást, akkor nem fognak maguktól szövegeket olvasni, így pedig a szövegértést sem fogják kellően elsajátítani. Középiskolában az irodalom oktatása azzal kezdődik, hogy Odüsszeiát és ógörög szövegeket olvastatnak a diákokkal, olyan műfordításban, amely 80 vagy 100 évvel ezelőtt íródott. Ezeknek a műveknek elkészült már a 21. századi műfordítása is, én tudom, hiszen én is rengeteg műfordítást készítek, de ezeket nem helyezik be a NAT-ba, hanem a már jól bevált, de az akkori nyelven lefordított szövegeket kell értelmezniük a diákoknak.

Nem véletlen, hogy kevésbé fogja őket ez érdekelni. Egyszerűen ez is azt mutatja, hogy nem készíti fel a diákokat a magyar közoktatás arra, hogy 21. századi problémákra reflektáljanak. Ez olyan, mintha valaki a második világháborúban kőbaltákkal próbált volna nekimenni a tankoknak.

Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!

Friss

1
sss
2020. február 27. | 08:23
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
1
sss
2020. február 26. | 19:27
Sőt, ha tudná, ki indította el valójában a koronavírus-járványt!
"Nem az évszámok a fontosak a kommunizmus esetében sem, hanem az indokok, a motivációk, a logikai rendszer" - a Jobbik IT ismét megemlékezett a kommunista diktatúrák áldozatairól. De milyen üzenete van ennek a jövő generációja számára. Interjú.
Sőt, ha tudná, ki indította el valójában a koronavírus-járványt!