„Megszületik-e 2020-ban a kontinentális EU?” címmel írt érdekes vendégpublicisztikát a Deutsche Welle honlapján a Budapesten élő Boris Kálnoky, aki több német lap tudósítójaként is dolgozik.
A német újságíró szerint a Brexittel megváltoznak az erőviszonyok Európában: nem csak a francia-német tengely számít már, hanem Németországnak Kelet-Közép-Európa felé kell fordulnia, hogy megőrizze a befolyását az Európai Unióban.
A britek kilépésével 2020-ban az EU kisebb, az uniós politika pedig még keményebb lesz, illetve a Brexit hatással lesz az erőviszonyokra. Kálnoky úgy véli, hogy a német-francia tengely lassan eltávolodik a mindent eldöntő erőcentrumból, és Európa visszatér a történelmi struktúrákhoz.
Ebbe beletartozik egy kelet-közép-európai blokk kiépülése - ahol valaha a Habsburgok uralkodtak -, vagyis a visegrádiak, valamint a térség más országai, akik egyre szorosabban kötődnek hozzájuk.
„Németországnak fel kell tennie magának a kérdést, hogy hol a helye Európában”
- szögezte le a december 27-én megjelent publicisztikájában Kálnoky. Hozzátette: az unió jövőbeni formája ettől a döntéstől függ.
Kálnoky szerint a német politikusok gyakran tesznek úgy, mintha nem ők lennének a kontinens hatalmi központjának irányítói, de más országok ezzel pontosan tisztában vannak, és ez az egyik oka annak, amiért a britek búcsúznak:
„érzik a német dominanciát, és nem akarják magukat egy ilyen struktúrához kötni.”
A német újságíró felidézte, hogy 2019-ben egyre gyakrabban volt feszültség Párizs és Berlin között
Kálnoky ugyanakkor kitért rá: már De Gaulle, Mitterrand és más francia elnökök is alkalmazták azt a receptet, hogy Németországot olyan struktúrákba kell kötni, amelyekben nem tudják a maguk útját járni - ebben a struktúrában pedig Párizs számára minél több kulcspozíciót kell megszerezni. Emmanuel Macron felhívása az európai hadsereg létrehozására egy ilyen lépés: a tervei szerint ugyanis Franciaország, - az egyetlen nyugati tagállam amelynek atomfegyvere van, és egyértelmű hajlandóságot mutat arra, hogy az EU-n kívül katonailag beavatkozzon, - dominálná ezt a hadsereget.
Kálnoky arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország eközben egy régi-új realitással szembesül keleten: a kelet-közép-európai országok – ahogyan régen a Habsburgok uralma alatt is – szövetségre léptek.
A német újságíró szerint az elmúlt évek meghatározó fejleménye nem a migrációval, jogállamisággal és uniós integrációval kapcsolatos verbális ütésváltás volt Berlinnel, hanem a kelet-közép-európaiak azon törekvése, hogy Németország stratégiai partnernek ismerje el őket. Továbbá, hogy visszatérjenek a realista, pragmatikus befolyási- és érdekpolitizáláshoz, a folyamatos erkölcsi prédikációk helyett. Kálnoky ezt azzal egészítette még ki, hogy
A német újságíró, akinek rálátása van a német és a magyar belpolitikára is, azt írta: ez a törekvés 2014-15 óta zajlik a színfalak mögött, és úgy tűnik, Németország elkezdte valóban megfontolni ezt a lehetőséget. Bár Heiko Maas külügyminiszter továbbra is erkölcsi prédikációkat tart, de a háttérben egy józanabb, „új keleti politikára” (neue Ostpolitik) törekszik.
Kálnoky arra is emlékeztetett: a liberális FDP az ősszel már javasolta a Bundestagban, hogy építsenek ki intézményesített, stratégiai együttműködést ezekkel a kelet-közép-európai országokkal. Ugyan formálisan nincs esélyük, hiszen ellenzékben vannak, egy sor kormánypárti politikus ismeri el ennek a szükségességét.
„Németországnak Kelet-Közép-Európa felé kell fordulnia a Brexit után, hogy ellensúlyt képezzen Franciaországgal szemben, magához kösse a visegrádi országokat, és egyúttal távol tartsa őket az olasz és francia jobboldali mozgalmaktól”
- fogalmazott Kálnoky.
Szerinte azonban a legnagyobb akadályt éppen a német politikusok tették ennek útjába: a jogállamisági és hetes cikkely szerinti eljárásokkal Lengyelország és Magyarország ellen.
„Hogyan végződnek ezek az eljárások?” - tette fel a kérdést az újságíró, majd úgy folytatta:
senki se tudja, senki se meri feloldozni a „bűnösöket”, hiszen félnek ezzel saját magukat támadásoknak kitenni, elítélni azonban mégsem lehet a lengyeleket és a magyarokat, mert ahhoz egyhangú döntés kellene az Európai Tanácsban.
Kálnoky szerint a megoldás az új jogállamisági mechanizmus lehet, amit az új Európai Bizottság javasol, és minden országra vonatkozna. Ez lehetővé tenné, hogy a fennálló eljárásokat egy új mechanizmusba vezessék át, akkor pedig jóval óvatosabban kell majd eljárni.
„2020 lehet egy kontinentális EU születésének éve, amelynek politikája jobban emlékeztet majd a pragmatikus politizálására, mint a bibliai hegyi beszédre”
- zárta publicisztikáját a német újságíró.