Számítottak a magyar katonák a támadásra, maradnak Irakban

Benkő Tibor honvédelmi miniszter videokonferenciával egybekötött sajtótájékoztatót- és háttérbeszélgetést tartott az Irakban szolgáló magyar katonák helyzetéről a Honvédelmi Minisztériumban.

A tárcavezető szerint az elmúlt időszakban több valótlan hír is megjelent a magyar misszióval kapcsolatban, ezért tisztázta: a szolgálatot teljesítő kétszáz katonának csak egy része vesz részt a NATO vezette misszió tevékenységében, többen az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció tagjaként vannak jelen. Feladataikat a bagdadi kormány kérésére, a magyar Országgyűlés felhatalmazásával végzik. A kiképzési teendőket ugyan felfüggesztette a NATO, de a magyar katonák más területen is aktívak.

Benkő szerint egy békemisszió esetén nem lehet teljes biztonságról beszélni, de a műveleti területre való kiküldés előtt elemzik az információkat, hogy a lehető legnagyobb biztonságot tudják garantálni a fegyvereseink számára. A Magyar Honvédség parancsnoka, valamint helyettese hetente videokonferenciát tartanak minden misszió vezetőjével, ahol meghallgatják a parancsnokok beszámolóit, az új kihívásokat és az esetleges intézkedéseket.

Az iraki kontingens parancsnoka, Farkas Sándor alezredes ismertette,

Fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a katonák bunkerbe vonultak és repeszálló mellényt, sisakot viseltek, csak engedélyezett mozgásokat hajthattak végre. A parancsnok leszögezte, hogy jelenleg rendben vannak, felkészültek arra, hogy bármire reagálni tudjanak.

A Magyarországon tartózkodó, aggódó hozzátartozók számára családsegítő szolgálatot hoztak létre megnyugtatásukra. A parancsnokon kívül négy katona is bekapcsolódott a beszélgetésbe, egyikük elmondása szerint biztonságban érzik magukat.

Nincs döntés

Benkő beszélt az iraki parlament kéréséről is, amiről érdemes kihangsúlyozni, hogy döntés továbbra sem született. A jelenlévő képviselők azzal a javaslattal fordultak a bagdadi kormány felé, hogy szüntessék meg a külföldi katonák iraki tartózkodásának jogalapját, de ilyen jellegű határozat továbbra sincs érvényben.

A honvédelmi miniszter azt is egyértelművé tette, hogy például Irak és Szíria nem arról híres, hogy ott béke van, ezért előfordulhat még támadás, de az a feladatuk, hogy ezekre felkészüljenek.

Irán Kászim Szulejmáni amerikaiak által történt likvidálása után ballisztikus rakétákat lőtt ki két iraki támaszpontra, az egyik az Ain al-Aszad, a másik az észak-iraki erbíli bázis volt, de az iráni állami tévé propagandájával szemben nincsenek halálos áldozatai a csapásnak.