Közel 800 milliárd ment el focira és úgy tűnik még Orbán Viktor sem elégedett

Közel 800 milliárd ment el focira és úgy tűnik még Orbán Viktor sem elégedett

Az Mfor szerint 791 milliárd forintnyi állami pénz áramlott eddig a hazai labdarúgásba. A kormányzat szerint ezek a pénzek főként a tömegsportra és az utánpótlásra mentek, annak érdekében, hogy minél több tehetség kerüljön ki, ennek ellenére azonban nem jönnek sem a gigászi tehetségek, sem az eredmények. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök egy új sportakadémiai rendszer létrehozását sürgeti.

A TAO 2011-es bevezetése óta teljesen átalakult a sportfinanszírozási rendszer hazánkban. A klubokhoz a korábbi évekkel ellentétben, tetemes támogatási összeg került. A kormány elsődleges szempontja azonban mégis az volt, hogy felduzzassza a klubok költségvetését, ennek köszönhetően a labdarúgás kivételes helyzetbe került. Nem akadt egyetlen politikai rendszer vagy kormány sem, amely ennyire széleskörűen támogatta volna a sportágat. Azonban ahogy a nagykönyvben meg van írva, a legtöbb egyesület nem az eredeti céloknak megfelelően használta fel a forrásokat.

A TAO-t eredetileg azért hozták létre, hogy jelentős utánpótlás-fejlesztés menjen végbe a hazai sportban, ezen felül pedig még tárgyi beruházásokra lehetett (volna) felhasználni ezeket a pénzeket. Az idei évben egészítették ki azzal még, hogy már a létesítmények fenntartására is fel lehet használni ezt a támogatást.

.

2014-ben a Kúria mondta ki, hogy a TAO-pénzek közpénznek minősülnek, így elérhetővé kéne tenni, hogy melyik egyesület mire költi ezeket a forrásokat. A Felcsút (Puskás Akadémia) esetében már több mint 2 éve pereskednek azért, hogy hozzák nyilvánosságra milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezményekként érkezett összeg egy részéből. Az alapítvány a minisztériumra mutogatott az ügyben, az EMMI azonban nem adja ki az adatokat továbbra sem.

Mint ismert, a Puskás Akadémia mindig kiemelt mértékű támogatást tud szerezni, ha a TAO-pénzekről van szó. Idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb ilyen jellegű támogatás a labdarúgó egyesületek közül. A Puskás Akadémia számára ebben az évben 1,12 milliárd forintos Tao-támogatást hagytak jóvá. Nem egyedi eset, hogy a felcsúti akadémia kapta a legtöbb támogatást, ugyanis a miniszterelnöknek kedves község csapata 2011 óta közel 25 milliárd forintnyi(!) összeget kapott. 

Kormány: Az erősebb utánpótlás miatt kell sok pénz focira

A 148. Kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva a kancelláriaminiszter, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy 

"ezek a pénzek nem az élsportra mennek, hanem természetesen a tömegsportra is és azon belül az utánpótlásra is." 

Gulyás Gergely kijelentése után, az Mfor utána nézett, hogy a labdarúgásra szánt pénzek mekkora része mehetett el nagyjából utánpótlás-fejlesztésre. Az megállapítható, hogy a TAO-n kívül más helyekről is érkezett pénz "utánpótlás-fejlesztésre", amelyet könnyebb számszerűsíteni.

A portál szerint a TAO-támogatások esetében nehezebb a helyzet, hiszen az MLSZ csak összesítve teszi közzé a támogatások adatait, azt pedig nem bontja le támogatási célokra. Néhány évvel ezelőtt azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 2011 és 2015 közötti évadok programjait sportágakra és támogatási célokra lebontva is közzétette, így ebből az időszakból könnyen összesíthető az utánpótlás-nevelésre igényelt támogatások nagysága. Az megállapítható, hogy nagyjából az összesen megítélt TAO 40 százaléka ment erre a célra, ezért a 2015 utáni évadokra ezzel az arányszámmal becsülték az összeget. Évente egyébként 10-18 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk, ami megoszlik a sportszervezetek és akadémiák között.

A becslések alapján megállapítható, hogy a labdarúgásra szánt 791 milliárd forintnyi összeg (TAO + központi költségvetés) csupán töredéke ment utánpótlás-fejlesztésre. 

Az összesített támogatások mintegy 21 százaléka, vagyis

162 milliárd forint mehetett el arra, hogy a hazai utánpótlást fejlesszék. 
.

Orbán Viktor sem elégedett

Az biztos, hogy a jelenlegi helyzettel a miniszterelnök sem elégedett, ugyanis a november 21-ei Magyar Közlöny szerint sportakadémiai rendszer kidolgozását tűzte zászlajára a kormányzat. A kabinet szerint olyan rendszerre van szükség, amely

elősegíti a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást, sportszakmai felkészítést, versenyeztetést.

A tervezet szerint első körben a kézi- és kosárlabda, illetve a foci ügyében, majd a kiválasztott sportszervezetekkel szerződést is kell kötnie Kásler Miklós miniszternek. 

a kezdeményezés nem új keletű. A központi büdzsében az Emmi fejezete alatt minden egyes évben szerepel egy Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása, továbbá az MLSZ feladatainak támogatása költségvetési sor, melyen a kiadási tétel az utóbbi években így alakult:

  • 2015: 2 milliárd,
  • 2016: 7 milliárd,
  • 2017: 7 milliárd,
  • 2018: 5 milliárd,
  • 2019: 7 milliárd.

Ehhez a potom 28 milliárdhoz képest (melyből nem tudjuk, végül mennyi ment az MLSZ-hez és mennyi az akadémiai rendszer megvalósítására) a magyar sportakadémiai rendszer finoman szólva sem egységes. Az alapítványi formában működő utánpótlás-nevelési központok ugyanis működhetnek

  • magánalapítványokként,
  • cég által létrehozott alapítványokként, illetve
  • sportszervezet vagy szövetség által létrehozott alapítványokként

is. Akik azután részesülhetnek központi költségvetési forrásokból, az ominózus TAO-pénzekből, illetve természetesen az alapítók meg az adományozók által biztosított összegből is.

Helyrerakja vagy még kuszábbá teszi Orbán a sportakadémiai rendszert?

Sportakadémiai rendszer kidolgozását tűzte zászlajára a kormányzat - jelent meg a Magyar Közlönyben csütörtök este. A határozat szerint Kásler Miklós miniszternek hó végéig rendeletet kell alkotni a részletszabályokról első körben a kézi- és kosárlabda, illetve a foci ügyében, majd a kiválasztott sportszervezetekkel szerződést is kell kötnie.

Az eredmények egyelőre elmaradnak

Azonban hiába a labdarúgásba áramló százmilliárdok, az eredmények még mindig jelentősen elmaradnak. Akárhogy is nézzük a hazai labdarúgás nem jutott előrébb, dicséretes a 2016-os Európa-bajnoki menetelés, ezt leszámítva azonban a válogatott inkább epizódszereplőként tengett a világ labdarúgásában. (Az Andorra elleni vereséget inkább nem is minősíteném.) Utánpótlás szinten sem állunk jobban, elég érdekes adat, hogy egyre kevesebb 21 éven aluli  játékos szerepel az NB1-ben, miközben a külföldiek aránya egyre magasabb.

A jelenlegi NB1-ben a mértékadó Transfermarkt portál szerint 35 százalék a légiósok aránya.

Az utóbbi években leginkább támogatott klubok (Puskás Akadémia, Ferencváros, Mol Fehérvár FC) kezdőcsapatában a hétvégén összesen 12 magyar játékos kezdett (a szóba jöhető 33-ból) ezek közül pedig egyetlen egy(!) játékos volt, aki nem volt idősebb 23 évnél, de 21 éven aluli játékos csak egy játszott, az is csak csereként állt be mindössze 15 perc erejéig. 

A tavalyi évben a Mol Fehérvár FC most pedig a Ferencváros is eljutott az Európa-Liga csoportköréig, és egyáltalán nem vall(ott) kudarcot, ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a 2 együttesben jelenleg 25 légiós található, miközben 21 éven aluli játékosból csupán 5 darab van.

.

Örömtelinek mondható, hogy ezen két együttes egyre jobb anyagi körülményekkel rendelkezik, azonban saját nevelésű fiatalokról, - akik az elmúlt években kerültek ki a klubok akadémiáiról - nem nagyon beszélhetünk. 

Egyenlők között is egyenlőbbek

A Jobbik országgyűlési képviselője, Steinmetz Ádám szerint a TAO-val már a kezdetektől fogva komoly problémák voltak. Hozzáteszi, hogy maga az elv, hogy támogassák az utóbbi évtizedekben elhanyagolt sportot dicséretes, azonban látni, hogy sokkal átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé, felülvizsgálhatóvá kellene tenni a rendszert. A politikus szerint sajnos nem megfelelően vannak felhasználva ezek a támogatások ugyanis például olyan labdarúgó egyesületek kapnak milliárdokat, ahol bajnoki mérkőzéseken párszáz fős szurkolótábor lézeng a lelátókon.

Látjuk, hogy hány embert szórakoztat a közpénzből felépített - egyébként csodálatos - stadionokban nyújtott produkció.  Miközben országszerte rengeteg iskolában nincs biztosítva a megfelelő infrastrukturális háttér a mindennapos testnevelés megtartására.

- nyilatkozta korábban lapunknak Steinmetz. 

A korábbi olimpiai bajnok sportoló szerint a kormányzat korábban a TAO-támogatásokat nem közpénzként kezelte, hanem egyes fideszes álláspontok szerint magáncégek felajánlásaként tekintettek rá.

"Valójában a jogszabály csak egy lehetséges utat ajánl fel a cégek számára, hogy vagy befizetik a központi költségvetésbe, vagy pedig sportszervezeteknek adják oda a társasági adójukat."

- foglalta össze a politikus.  

Steinmetz Ádám: A TAO a magyar sport lélegeztetőgépe

Vitán felül áll, hogy ez a kormány szereti a sportot, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy 2010 óta több száz milliárd forintnyi támogatás érkezett. Steinmetz Ádám arról beszélt az Alfahírnek, hogy milyen módon hasznosult ez a rengeteg forrás a hazai sportban.

Steinmetz Ádám kiemelte, hogy a mai napig vannak olyan sportszervezetek, amelyek a Kúria döntése ellenére sem hajlandóak nyilvánossá tenni, hogy mire költötték a TAO-támogatásokat. 

Az Orbán Viktorék által tervezett sportakadémiai rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy feltehetően az állhat a javaslat mögött, hogy a miniszterelnök nincsen maradéktalanul megelégedve az akadémiák rendszerével. 

"Megpróbálnak egy tisztább és átláthatóbb rendszert felépíteni."  

Steinmetz hozzátette, hogy ennek az elképzelésnek örül, azonban nem tudja, hogy ez a rendszer hogyan épül fel és milyen szakmai egyeztetés előzi majd meg. 

Nem véletlen az aggodalom, a kormány futballpolitikáját tekintve az utóbbi időkben látható volt, hogy egyes egyesületek jóval nagyobb támogatásokat söpörhettek be. A jelenlegi finanszírozás alapján kijelenthető, hogy a kormányközeli emberek által tulajdonolt akadémiák jóval több támogatást kapnak, ezáltal viszont nincs elvárás abban a tekintetben, hogy ezek az utánpótlásbázisok eredményt produkáljanak. 

Félő, hogy a sportakadémia rendszer felállítása csak arra lesz jó, hogy tovább nyílik az olló, a "kivételezettek" és a többi egyesület között.