Érdemben nem reagált a kormány arra, hogy milyen alapon fogja támogatni a sportakadémiákat

Érdemben nem reagált a kormány arra, hogy milyen alapon fogja támogatni a sportakadémiákat

Tavaly novemberben döntött úgy Orbán Viktor, hogy olyan sportakadémiai rendszer kidolgozását szeretné kitűzni, amely elősegíti a minőségi élutánpótlás-nevelést megalapozó tehetséggondozást és sportszakmai felkészítést. A tervezet értelmében első körben a kézilabda, a kosárlabda és persze a labdarúgás került terítékre. 

Az bizonyos, hogy a jelenlegi helyzettel Orbán Viktor sem elégedett, ugyanis a november 21-ei Magyar Közlöny szerint sportakadémiai rendszer kidolgozását tűzte zászlajára a miniszterelnök. A decemberi kormányrendeletből pedig már azt is megtudhattuk, hogy kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, míg a labdarúgásban legfeljebb 10 akadémia válhat kiemeltté. 

Természetesen az elsődleges szempont, a miniszterelnök kedvenc sportágának számító labdarúgás "megreformálása" volt, ugyanis hiába a sportágba áramló százmilliárdok, az eredmények még mindig jelentősen elmaradnak. A mértékadó Transfermarkt portál szerint

a 21 éven aluli játékosok aránya az NB1-ben 5 százalék alatt van, míg a légiósok aránya 36 százalék.

Ezek után kétségessé válik, hogy mégis miért volt szükség életre hívni a TAO-rendszert, (amelyet többek között a hazai utánpótlás fejlesztése érdekében vezettek be - szerk.), ha az egyesületek mindeközben egyáltalán nem "termelnek" ki tehetséges fiatalokat. Mint ismert, az Mfor számításai szerint a labdarúgásra szánt 791 milliárd forintnyi összeg (TAO + központi költségvetés) csupán töredéke ment utánpótlás-fejlesztésre. 

Az összesített támogatások mintegy 21 százaléka, vagyis

162 milliárd forint mehetett el arra, hogy a hazai utánpótlást fejlesszék. 

Felemelt akadémiák

A kormány a sportakadémia rendszer keretein belül úgy döntött, hogy "felemel" 10 labdarúgó-akadémiát és kiemelt támogatással segíti az ott zajló munkát. 

  • Diósgyőr Futball Kft.,
  • DLA Utánpótlás Nevelő Kft., (Debrecen)
  • ETO Futball Kft., (Győr)
  • A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
  • FTC Labdarúgó Zrt.,
  • Honvéd Futball Club Kft.,
  • Illés Sport Alapítvány, (Szombathely)
  • MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
  • Várda Sport Egyesület, (Kisvárda)
  • Vasas Akadémia Kft.

A kiemelésből olyan fontosabb utánpótlás-nevelő műhelyek maradtak ki, mint Újpest, Nyíregyháza, Kaposvár vagy Pécs. Miközben bekerült az a Kisvárda, amelyet az egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós révén, eddig is kiemelt figyelem övezett a kormánynak köszönhetően. 

A szabolcsi klub beválogatása már csak azért is érdekes, mert az egyesület keretében elvétve látni csak magyar játékosokat.  Csupán egyetlen 21 éven aluli magyar játékos (Kovácsréti Márk) lépett pályára az NB1-ben, miközben jelenleg 16 külföldi található a játékoskeretben. De a klub U19-es csapatában is 13 külföldi (!) található. (Itt hangsúlyoznánk, hogy az ukrán játékosok többsége nem kárpátaljai és a pályán is ukránul beszélnek - szerk.) 

A Jobbik országgyűlési képviselője, Steinmetz Ádám írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz és Kásler Miklós miniszterhez annak reményében, hogy arról érdeklődjön, mégis milyen szempontok alapján választotta ki a kormányzat, hogy melyik akadémia kaphat kiemelt státuszt. 

A miniszterelnök és az Emmi tárcavezetője helyett azonban Rétvári Bence államtitkár "reagált", aki két mondatban elintézte a sportszakmai kérdést.

Steinmetz Ádám lapunk megkeresésére úgy reagált: nonszensz, hogy a sportra stratégiai ágazatként tekintő Fidesz-kormány, ilyen minden szakmaiságot és komolyságot nélkülöző választ adjon. Hozzátette, hogy neki országgyűlési képviselőként - a törvényalkotás mellett - többek között az is feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalom, a kormány munkáját, és ennek során kérdéseket tegyen fel.

"Gyakorlatilag egyetlen egy kérdésre nem ad választ ez a rendelet. Számomra ez az államtitkári válasz elfogadhatatlan"

- tette hozzá.

Véleménye szerint a társadalom egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy nem szabad több pénzt a TAO-s sportágakra fordítani. Egy ponton túl ugyanis kontraproduktív annak mennyisége. És szerinte a fociban ezen a ponton már régen túl vagyunk. Megjegyezte a felcsúti akadémia helyzetét, amely 2011 és 2018 között

22,4 milliárd forint adományt és 23 milliárd forint közpénzt kapott TAO-támogatás formájában.

Steinmetz Ádám írásbeli kérdésében előadta, hogy a kisvárdai Várda Sport Egyesület, amelyik még a saját első osztályú csapata számára sem képes játékost nevelni. De nemcsak a felnőtt csapatban, hanem lassan már az utánpótlásban is több külföldit játszatnak, mint tehetséges magyart. 

"Teszik ezt úgy, hogy a Várda 2015 és 2018 között 2166 millió forintot kapott TAO-támogatás formájában, elsősorban az utánpótlás fejlesztésére. Kérdés, hogy akkor mégis mi alapján lett kiemelt a várdai akadémia?" 

Emlékeztetett a politikus, hogy korábban rákérdezett az Országgyűlésben, hogy hány külföldi állampolgárságú gyermek után igényelnek TAO-pénzt, akkor azonban Rétvári Bence annyit válaszolt, hogy erről jelenleg nincs információjuk. 

.

A jobbikos politikus szerint a Rétvári Bence által hivatkozott kormányrendeletben egyáltalán nem kapunk választ arra, hogy a jégkorong, a vízilabda és a röplabda sportágakban miért nem került kidolgozásra a sportakadémiai rendszer. Másrészt érdekelné, hogy lesz-e egységes kritériumok alapján történő teljesítményértékelés az államilag elismert sportakadémiákban?

"Arra sem kapunk választ, hogy ezektől az akadémiáktól mégis milyen eredményességbéli javulást várna el Orbán Viktor a jövőre nézve."

Steinmetz Ádám leszögezte, hogy nem hagyja annyiban és további kérdéseket tesz fel az ügyben egészen addig, amíg érdemi választ nem kap rá.