Az Európai Unió vezetői az Európai Tanács rendkívüli ülésén megtették első, közös lépéseiket a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetés ügyében. Ezek a lépések viszont bizonytalanok és több esetben nem feltétlenül ugyanabba az irányba mutatnak.
Már a csúcs előtt világos volt, hogy a kohéziós források, az agrárpolitika és a jogállamisági feltételrendszer területe vitás pont a tagállamok között, miközben Nagy-Britannia távozásával nettó befizetőt veszít a szövetség. Az Európai Bizottságnak is megvannak a maga elképzelései, Ursula von der Leyen a klímaváltozásra (Green Deal), a digitalizációra és a migrációra is többet költene.
Ráadásul az Európai Parlament domináns frakciói már kilátásba helyezték a vétót is:
Négy EP-frakció is a jogállamisághoz kötné az uniós pénzek kifizetését
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő Facebookon osztott meg egy levelet, melyet az Európai Parlament néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakciójának vezetői jegyeznek. A címzett az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, az apropó, hogy jövő héten rendkívüli tanácsülést tartanak a többéves pénzügyi keretről.
Emellett Angela Merkel és a takarékos négyek leszögezték, hogy tartsák fenn azt a kompenzációs mechanizmust, ami a nettó befizetőket segíti. Charles Michel ET-elnök azt javasolta, hogy ezt idővel csökkentsék.
A kétoldalú megbeszélések éjszakába nyúltak, Michel valószínűleg ma reggel prezentálhatja az új javaslatot, amibe integrálhatták a tagállami kívánalmakat. Érdekes, hogy Angela Merkel a hírek szerint viszonylag korán, este 10 óra magasságában, fáradtságra hivatkozva visszavonult szállodai szobájába.
Takarékos négyek
Ezek az államok az uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, Ausztriáról, Hollandiáról, Svédországról és Dániáról van szó, ragaszkodnak hozzá, hogy 2027-ig is állandó legyen a büdzsé, a befizetés mértéke maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka.
A kohézió barátai
Ez egy másik csoport a tagállamok között, 16 taggal, köztük Magyarországgal. Hangsúlyos elképzelésük, hogy ne csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika forrásai sem.
Látható tehát, hogy érdekellentétek mentén töredezett a szövetség, és arról az elképzelésről még nem is beszéltünk, hogy egyes tagállamok – és Charles Michel szerint is – jogállamisági feltételekhez kell kötni az uniós pénzek kifizetését:
A költségvetési tervezet szerint jogállami feltételekhez fogják kötni az EU-s pénzek kifizetését, de van egy kiskapu Orbánnak
A 2021 utáni hétéves uniós költségvetés kiszivárgott javaslata szerint feltételekhez, egyebek mellett a jogállamiság tiszteletben tartásához kötnék az uniós támogatások kifizetését - írta az MTI a Reutersre hivatkozva. Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek február 20-ra Brüsszelbe összehívott csúcstalálkozójának középpontjában a szövetség 2021 és 2027 közötti hétéves költségvetése áll.
(Politico)