Kedvező kondíciókkal, de adójóváírás nélkül érkezik a nyugdíjkötvény

Nyugdíjkötvényről, zöldkötvényről, klímavédelemről és adócsökkentésről kérdezte Varga Mihály pénzügyminisztert az Mfor.

Jelenleg nem terveznek módosítani a szuperállampapír néven ismert Magyar Állampapír Plusz kondícióin, mivel nem veszélyeztetik az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott többi lakossági papír forgalmát – mondta a Menedzsment Fórumnak adott interjújában Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető összességében pozitívnak ítéli a szuperkötvény hatását, például úgy látja, sok ingatlanpiaci befektetés inkább ide vándorolt át, ami az ingatlanok árcsökkenését hozta. Hozzátette, a belső adósság az állam számára a legbiztonságosabb.

A cél az, hogy öt év alatt 11 ezer milliárd forintra fusson fel a lakosság állampapírban lévő megtakarítása

– emelte ki.

Bank360: A Nemzeti Kötvény likvid termék lesz, amit később könnyen át lehet váltani jobbra

Márciusban ismét emelkedett a pénzromlás üteme, a kormány eközben fix kamatozású értékpapírt kíván piacra dobni. Meddig éri meg Nemzeti Kötvénybe fektetni? Hogyan tudunk kiszállni, ha jobb hozamot remélünk? Június 1-jével Nemzeti Kötvény néven ötéves futamidejű, lépcsős, fix kamatozású állampapírt dob piacra a kormányzat - kizárólag magyar lakossági befektetők számára.

Még idén elindul a régóta hangoztatott nyugdíjkötvény is – mondta a pénzügyér, ezzel a céljuk, hogy a nyugdíjcélú megtakarítók számára olyan vonzó papírt tudjanak kínálni, amely kamatozását, hozamát tekintve akár a MÁP Plusszal is versenyképes lehet. Az új kötvénynél már „az utolsó simítások zajlanak”.

A nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban Varga leszögezte továbbá, magánszemélyi befektetői körnek tervezik, és olyan konstrukcióban gondolkodnak, amelyik

annál kedvezőbb feltételekhez juttatja a vásárlót, minél fiatalabb korban, minél hamarabb vásárol be a papírba.

A tárcavezető kijelentette, a kötvény minimum tízéves lekötést követel meg, nem szerepel benne a többi nyugdíjcélú megtakarításhoz hasonló adójóváírás, az egyeztetések pedig zajlanak azzal kapcsolatban, hogy esetleg 10 év után hozzáférhetővé váljon a megtakarítás, illetve annak egy része.

2-3 százalékos kamatprémium lehet a nyugdíjkötvényen

Interjút adott a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője, melyben újabb részletek derültek ki a hónapokkal ezelőtt beharangozott nyugdíjkötvényről. A szakember úgy véli, ha az a cél, hogy hosszú, akár több évtizedes megtakarításra késztessék az embereket, akkor az ötéves prémium állampapír hozamánál magasabb kamatot kell ígérni.

A miniszterelnöki érvértékelőben bejelentett zöldkötvényeket viszont első körben intézményi befektetőknek kívánják majd értékesíteni – árulta el Varga Mihály. Jelenleg a kínaiak és a japánok érdeklődnek a 3-5 éves futamidejű papírokban,

az ebből befolyó összegből pedig célzottan klímavédelmi beruházásokat fognak finanszírozni.

A pénzügyminiszter az ugyancsak Orbán Viktor által említett „baljós árnyak” közé sorolta a Brexit, az iráni feszültség, az amerikai-kínai kereskedelmi háború mellett az uniós költségvetési vitát, a koronavírus hatására leálló kínai gazdaságot, illetve a kínai turisták elmaradását, továbbá a német gazdaság gyengélkedését.

A kabinet által korábban 4 százalékra előrejelzett idei GDP-növekedést 3,5 százalékra csökkentették, ezzel kapcsolatban Varga úgy vélekedett, a koronavírus hatása a lefelé mutató kockázatokat erősítette, de a világgazdaság hullámzása olyan, hogy

az év egészére nézve az eredeti 4 százalékos GDP-számunk még akár meg is valósulhat.

Az uniós költségvetésről Varga úgy vélekedett, továbbra is szükség van a kohéziós támogatásokra, az agrártámogatásoknak szinten kell maradni, ebben a kérdésben Írország és Olaszország a nyugati támogatóink.

Nem sikerült megállapodni az uniós költségvetésről

Már délelőtti cikkünkben is arról írtunk, hogy a tagállamok csoportjai között húzódó érdekellentétek miatt vélhetően nem sikerül megállapodásra jutni az Európai Unió 2021 utáni hétéves költségvetéséről a rendkívüli brüsszeli EU-csúcson. Ez így is történt. Azt látjuk, hogy ehhez több időre van szükségünk

A kormányzat a gazdasági növekedés helyett idén a nyolcpontos klímavédelmi intézkedésekre helyez nagyobb hangsúlyt, ahogy az a kormányfői évértékelőből is kiderült – mondta a tárcavezető. Ezt lezárták, és ráfordultak az újabb feladatokra. Tagadta, hogy lettek volna olyan nyilatkozatok, melyek kétségbe vonták volna a klímaváltozást, mint Varga fogalmazott: „A kormánytagok részéről soha nem hangoztak el ilyen nyilatkozatok. Az, hogy a kormányhoz köthető szimpatizánsok mit mondanak, rájuk tartozik.” (Ha kormánytagtól nem is, de kormánypárti képviselőtől, illetve kormányközeli médiamunkástól olvashattunk ilyet – a szerk.) Varga kiemelte, korábban is voltak olyan intézkedések, melyek ezt a célt szolgálták, például a környezetbarát autók vásárlásának támogatása.

A gazdaságvédelmi akcióterv részleteiről a pénzügyi tárca vezetője annyit árult el, hogy a szochócsökkentést illetően szeretnék tartani a megállapodást, de az is

egy olyan elem, amiről érdemes legalább egy negyedéves hatásvizsgálat alapján dönteni.

Ha rajtuk múlik, akkor a 2022-ben lejáró hatéves bérmegállapodást követő évben is leülnek tárgyalni.

A kisvállalkozói adó (kiva) csökkentését Varga „elképzelhetőnek” nevezte, a kisvállalkozói átalányadóval (kata) kapcsolatos visszaélések ellenőrzéséről pedig azt mondta, a NAV vizsgálja, mennyiben igazolható vissza a kereskedelmi kamara anyagában is megfogalmazott gyanú.

Az iparűzési adó csökkentésének lehetőségéről szólva (feltöltési kötelezettség eltörlése, értékcsökkenési leírás csökkentené az adólapot, a K+F költségek pedig ötszörösen csökkentenék az adóalapot) Varga hangsúlyozta:

a települések véleményének kikérdezése nélkül nem fogunk döntést hozni.

Hozzátette: a versenyképesség javulása hozhat annyi többletbevételt, amibe belefér az adó átalakítása.

Az egészségügyi beszállítókkal szemben fennálló kórházi tartozásokról Varga azt mondta, egységes ajánlatot tettek, ami a tőkekövetelés 20 százalékának elengedése lenne.

A forintárfolyamról a pénzügyér úgy vélekedett, az a jegybank hatásköre, a devizahiteleket pedig kivezették. Az importált inflációra vonatkozó kérdésre úgy felelt, tavaszra kisebb lesz az üzemanyagok és élelmiszerek áremelkedése, mint az év elején. Tartják a 2,8 százalékos inflációs célt.