Az 53. heti nyugdíjjal nem kapnak többet az idősek, mint ami amúgy is járna nekik

Orbán Viktor, nyugdíj, nyugdíjas

Miután Palkovics László gyakorlatilag megerősítette azt, hogy a kormány álhíreivel szemben nem lesz 13. havi nyugdíj, hanem idősebb honfitársaink négy éven át évente egyszer egy-egy heti plusz juttatáshoz jutnak, megvizsgáltuk, mekkora összegről is van szó.

Korábban azt gondoltuk, Orbán Viktor – Medgyessy Péterhez hasonlóan – fokozatosan vezeti be a 13. havi nyugdíjat, azaz 2021-ben egyheti, 2022-ben kétheti, 2023-ban háromheti, 2024-ben pedig már teljes havi összeget utalna. Ezzel szemben Palkovics László kedden azt mondta, összesen 280 milliárd forintot szánnak rá. Ez pedig a nagyságrendileg évi 3200 milliárd forintos nyugdíjkasszát figyelembe véve négyszer egyheti összeg.

Mint arról korábban szakportálok számításai alapján mi is beszámoltunk, hazánkban az átlagnyugdíj összege 135 ezer forint, míg a mediánnyugdíj 117 500 forintra rúg. (Ez utóbbi az az összeg, aminél pontosan annyian kapnak kevesebbet, mint amennyien ennél többet, azaz gyakorlatilag a középső elem.)

Az egyhavi plusz juttatás négy részletben történő kifizetése azt jelenti, hogy

éves szinten 2, azaz kettő százalék

a többletbevételük. Ez egy átlagnyugdíjból élő esetében 33 750 forint, míg mediánnyugdíj esetében 29 375 forint érkezik a jövő év és az azt követő három év februárjában.

Csakhogy!

Mint arra korábban lapunk elsőként világított rá, a nyugdíjprémium alapját képező novemberi becslés mind 2018-ra, mind 2019-re bőven alatta maradt a tényleges gazdasági növekedésnek. A nyugdíjprémiumot 2018 végén 4,4, míg 2019 végén 4,6 százalékos becsült gazdasági bővülés alapján fizették ki, csakhogy a GDP valós növekedése 5,0, illetve 4,9 százalék lett. Ami azt jelenti, hogy

két éve hiába várják, hogy a különbség alapján járó 20 ezer (2018-ra 12 ezer, 2019-re 8 ezer) forintot kifizessék nekik,

holott erre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Mfor szakújságírójának kérdésére ígéretet tett.

Tizenkétezer forinttal tartoznak Orbánék a nyugdíjasoknak

4,4 százalékos becsült gazdasági növekedés alapján utalta a kormány a 2018. novemberi nyugdíjprémiumot, a tényleges bővülés mértéke azonban 5 százalék volt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ígérete ellenére a különbözettel mai napig tartoznak az időseknek. Tavaly októberben a kormány úgy becsülte, a 2018-as gazdasági növekedés 4,4 százalék lesz.

Két nap alatt kétszer jártak pórul a nyugdíjasok, ezrekbe fáj nekik

A rossz inflációs és GDP-előrejelzés miatt több ezer forinttól esnek el az idősek. A miniszteri ígéretet tavaly sem tartották be. Csaknem 8 ezer forinttal kap kevesebbet egy átlagos magyar nyugdíjas annál, mint amire jogosult lenne a magyar gazdaság számai alapján.

A kormányzat a honlapján található dokumentum tanúsága szerint lassuló ütemben növekvő, de még mindig magas, 4,0 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2020-ra is. Ami azt jelenti, hogy

az idősek idén is számíthattak (volna) a nyugdíjprémiumra.

Ennek összege – 80 ezer forintot elérő nyugdíjak esetén – várhatóan 20 ezer forint és a 3,5 százalék feletti 0,5 szorzója, 10 ezer forint lenne.

Tegnap már a kincstári optimizmus csúcspontját képviselő Matolcsy György jegybankelnök is azt mondta, idén legfeljebb 2-3 százalék lehet a növekedés, de gazdasági szakértők a stagnálást, esetleg a visszaesést sem tartják elképzelhetetlennek. Vagyis

az idei nyugdíjprémiumnak – Orbán Viktor turizmusra használt kifejezését átvéve – „kampó”.

Rakjuk tehát össze!

A fenti három tétel, azaz

az elmaradt 2018-as és 2019-es különbözet, valamint az idénre várt, de a járvány okozta visszaesés miatt elmaradó nyugdíjprémium összege együtt 30 ezer forint,

ami gyakorlatilag megegyezik a mediánnyugdíj, illetve az átlagnyugdíj egyheti összegével.

Ne feledjük, a nyugdíjkorrekció intézménye továbbra is köti a kormányzat kezét! Ha az infláció tényleges mértéke meghaladja a korábban becsült és a nyugdíjemelés során alkalmazott mértéket, akkor a kormánynak kutya kötelessége ezzel a különbözettel már novemberben megemelni az időskori juttatásokat.