A Fidesz lefagyasztja, az ellenzék feltüzeli az ügyészséget

Polt Péter és Orbán Viktor
Polt Péter és Orbán Viktor és focimeccsen
Beliczay László/MTI

Elios-ügy, trafikbotrány, azeri pénzek és a baltás gyilkos, a moszkvai nagykövetségen működő vízumgyár, Ghaith Pharaon, népszavazást akadályozó kopaszok, Questor-ügy és Tarsoly Csaba, Voldemort nagyúr, Simonka György, Boldog István és előre lezsírozott uniós pályázatok...

A névsor és az ügyek felsorolása messze nem teljes, de két dolog közös bennük. Mindegyik ügyben felmerült, hogy Fidesz-közeli személyek állhatnak a korrupciós ügyletek mögött, és az is, hogy egyik ügyben sem volt túl bőbeszédű az ügyészség amikor részletekről érdeklődött a sajtó vagy az ellenzék a parlamentben. Legalább ennyire szűkszavú volt a vádhatóság, amikor az enyhe vádindítványt, vagy ami gyakoribb volt, a nyomozás megszüntetését magyarázta.

Ha felmerül a Fidesz érintettsége, hetekig tart míg kikérik a mentelmi jogot, de ha ellenzéki politikusnál merül fel gyanú, az ügyészség napok alatt dönt.

Legutóbb szerdán kérdezték az ügyészséget arról, hogy miért jelent meg egy tucat nyomozó a korrupciós ügyben érintett Boldog István fideszes országgyűlési képviselő kétpói házánál. A Központi Nyomozó Főügyészség azonban még azt sem árulta el, hogy valóban ott voltak-e a nyomozók. Ebben az ügyben egyébként már a nyomozás elindítása is nehezen indult, mivel a Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését igazoló dokumentum egy hónapig nem érkezett meg az ügyészségre - amire szintén nem volt magyarázat.

Hasonlóan kevés értékelhető magyarázat hangzott el az ügyészség részéről, amikor még hangfelvétel is bizonyította a korrupciót. 2013-ban Horváth István, Szekszárd akkori fideszes polgármestere egy megbeszélésen arról beszélt a fideszes és KDNP-s helyi képviselőknek, hogy pályáztatás helyett milyen feltételek mentén osztják majd ki a Nemzeti Dohányboltok koncessziós szerződéseit.

A Hadházy Ákos által közzétett felvételen hallható, hogy Horváth István egy listáról sorolja a trafikkoncesszióra pályázók neveit és egyenként végig mennek a névsoron megvitatva, hogy "mennyire fideszes" a pályázó, sőt, Horváth kijelenti, hogy „elkötelezett jobboldalinak kell lennie” annak, aki nyerni akar.

A feljelentés megtörtént, a felvétel azonban nem győzte meg a Polt Péter által felügyelt ügyészséget. Ezzel az indoklással szüntették meg a nyomozást:

"Nem merült fel jogosulatlan adatkezelés és a pályázatok elbírálása zárt rendszerben folyt, külső befolyásolásra utaló bizonyíték nem volt felderíthető."

Az Elios-ügy kapcsán egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként a gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás. A Legfőbb Ügyészség közleményben cáfolta a vádakat. Azt írták a példaként felhozott Elios-ügyre, hogy a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.

A moszkvai magyar nagykövetségen működött "vízumgyár" ügyében szintén meg lehetett figyelni az ügyészség lassú és meglehetősen titkolózó ügymenetét. Kiss Szilárd, aki papíron agrárdiplomataként tevékenykedett Moszkvában 2013-ban,

„tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak”

intézett több ezer schengeni vízumot.

Tevékenységét egy idő után már a magyar külügyminisztérium is vállalhatatlannak tartotta. Hazahívták, de felfelé bukott, mert az akkori vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor keleti gazdasági kapcsolatokért felelős miniszteri megbízottként alkalmazta tovább. Ügyében az ügyészség megszüntette a nyomozást, pedig egy orosz bírósági végzés szerint Kiss Szilárdnak vissza kellett fizetnie 80 ezer euró kenőpénzt egy Dubrovin nevű orosz üzletembernek, mert az ígért vízumokat nem szállította le. Csakhogy, a nyomozás során a magyar rendőrség ezt a végzést nem szerezte be, ahogyan a német külügyet sem keresték meg, holott a németek hivatalosan elsőként szóltak a visszaélésekről.

A család barátai

2016-ban derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forintot osztott ki különböző alapítványokba, hogy a gyanú szerint így leplezze a haveroknak, rokonoknak juttatott közpénzt. Matolcsy György jegybankelnök a saját szeretőjét helyezte fontos pozícióba, és egy általa felügyelt bank vezetőjének luxuslakásában lakott egy ideig. Ez sem volt elég a nyomozás megindításához, sokak szerint azért, mert a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna éveken át havi ötmillió forintért volt a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, míg Polt Péter lánya az MNB jogi osztályán tevékenykedett.

Lehetne még sorolni azokat az ügyeket ahol az ügyészség nem erőltette meg magát, amikor Fidesz-közeli botrányok után kellett volna nyomozni, vagy éppen időben tájékoztatni. Mengyi Roland (Voldemort nagyúr) ügyében, vagy éppen Simonka György estében is csak kevés hivatalos információ hangzott el az ügyészség részéről, és a sajtóban előbb jelentek meg valódi információk, mint a vádhatóság tájékoztatásában. A Quaestor-ügyben például a Kúria is megállapította, hogy az ügyészség legalább két hetet késett Tarsoly Csaba letartóztatásával.

Ha arra van szükség, begyorsul a vádhatóság

Igazságtalan lenne azonban lustasággal vádolni Polt Péter ügyészségét. Amikor ugyanis valamelyik ellenzéki politikus neve merül fel akár csak a legcsekélyebb ügyben is, arról azonnal a teljes nyilvánosságot felhasználva számolnak be.

Így történt például Kálló Gergely esetében is. A Jobbik országgyűlési képviselője idén áprilisban lett tagja a parlamentnek, és két héttel később az ügyészség már a mentelmi jogának felfüggesztését kérte, amiért a képviselő a 2019-es EP-választás kampányában megrongált néhány kormánypárti plakátot.

Majdnem egyenrangú a fideszes korrupcióval: Polt plakátfirkálásért kérné ki a jobbikos Kálló mentelmi jogát, aki kéri is annak felfüggesztését

Kálló Gergely jobbikos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész az ellenzéki politikus ellen rongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt - írja a magyar állami hírügynökség.

Kálló Gergely némi iróniával meg is jegyezte, "örömteli fejlemény, hogy ilyen vészterhes időkben, ilyen vészterhes protokoll idején, a Legfőbb Ügyészség ilyen gyorsan dolgozik. Simonka György és Boldog István fideszes képviselők felfüggesztésére hónapokat kellett várni, a sajátomra viszont elég volt csak három hét." - mondta a parlamentben Jobbik képviselője.

2019-ben a Legfőbb Ügyészség a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg, hogy költségvetési csalás gyanújával indítson nyomozást a Momentum és a Párbeszéd ellen. Az Állami Számvevőszék ugyanis feljelentést tett, amiért szerintük a két ellenzéki párt nem tudott elszámolni a 2018-as választási kampányban elköltött pénzekkel. Az ügyészség, az ÁSZ és a NAV ezután egymással versengve tájékoztatták a teljes kormánysajtót az ügy egyébként igencsak lassan csordogáló fejleményeiről.

Orbán Viktor és Polt Péter
MTI/Koszticsák Szilárd

A gyors döntések viszont nem mindig állnak távol az ügyészségtől. Amikor ellenzéki képviselők az MTVA-székházban próbálták képviselői jogaikat érvényesíteni, fegyveres biztonsági őrök teperték le őket. Az ügyészség gyorsan megállapította, hogy nem a biztonságiak hibáztak, hanem az érintett ellenzéki politikusok, akik ellen közérdekű üzem megzavarása miatt indított nyomozást a Legfőbb Ügyészség.

Ezek után talán érthető, hogy már közhelyként emlegetik egyes ellenzéki politikusok vagy a kritikus sajtó Polt Péter legfőbb ügyész fideszes kötődését, és az ebből vélelmezhető elfogultságot.

Ezt minden alkalommal tagadják az érintettek, pedig éppen a Questor-ügy nyomán mondta ki a Kúria, hogy „Polt Péter korábbi pártkötődése közismert tény”.