Kormánytagokat is elvisz majd a rendőrség rémhírterjesztésért?

Magyar kormány

A rendőrség az utóbbi napokban két embert is előállított rémhírterjesztés miatt. Kedden egy 64 éves férfit vittek el az otthonából, mert a hatóság szerint a Facebookon tett közzé valótlan tényállításokat, szerdán pedig Gyulán, a helyi Kossuth Kör vezetőjét, Csóka-Szűcs Jánost állították elő, ugyancsak egy Facebook-bejegyzés miatt.

A szerencsi férfi azt állította, hogy az ország vezetése szándékosan időzítette a koronavírus tetőzésének idejére a kijárási korlátozások megszüntetését, Csóka-Szűcs János pedig azt írta, hogy Gyulán kiürítettek 1170 ágyat.

A szerencsi férfi esetében az ügyészség már ki is mondta, hogy nem történt bűncselekmény, majd a rendőrség is megszüntette a nyomozást. Így tesznek vélhetően a gyulai Kossuth Kör vezetőjének esetében is. A két esetről itt olvashat bővebben:

Kormánykritikus facebookozók előállítása: „A rendőrség tudomásul veszi az ügyészség álláspontját"

A címben idézett rövid mondat a lényege annak a rendőrségi honlapon megjelent közleménynek, mely reagál a keddi és szerdai botrányos előállításokra. Mint arról korábban beszámoltunk, kedden is és szerdán is kiszállt egy-egy férfihoz, akik kormánykritikus véleményt fogalmaztak meg a Facebookon, a hatóság őket rémhírterjesztés gyanújával vitte be és hallgatta ki, informatikai eszközeiket pedig lefoglalta.

A két esetből is látszik, hogy igazi gumijogszabállyal van dolgunk, ráadásul - bár többször is érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál és a rendőrségnél - továbbra sem tudni, hogy mi is minősül rémhírnek, és mi nem.

Marad tehát támpontnak a Btk-t kiegészítő rendelkezés igen általánosra sikerült leírása:

"Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az  emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő"

Ez alapján viszont bizony komoly gondban lehetne néhány kormánytag, vagy akár Müller Cecília, országos tiszti főorvos is.

"Nyugodtan fertőzhetjük egymást össze-vissza"

"Azt is látjuk és tudjuk mondani, hogy valójában mi, akik itt a teremben jelen vagyunk, még ha a hölgyek kortalanok is, nyugodtan össze-vissza fertőzhetjük egymást, abból legfeljebb egy kellemetlen influenza tünetei következnek, ha valaki nem beteg egyébként" 

- mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még március 19-én.

Természetesen március közepén már nagyjából mindenki tudta, hogy a betegség lefolyása nagyon sok fiatalnál korántsem olyan laza, mint amit Gulyás szavai sejtetni engednek, így kijelentése minimum a felelőtlenség kategóriájába esik. Különösen annak fényében, hogy épp a kormányzat - tegyük hozzá, teljes joggal - ezt követően egy sor szigorú korlátozást vezetett be, ezzel is csökkentve a társadalmi érintkezés mértékét és a járvány sebességét. A miniszter szavai viszont - maradva a jogszabály szövegénél - alkalmas lehetett arra, hogy a védekezés eredményét akadályozza, hiszen a betegséget bagatellizálta. 

"Káros is lehet a maszkviselés"

A későbbiek fényében minimum különös Müller Cecília március végén tett kijelentése a maszkviselés kapcsán. Az operatív törzs tájékoztatóján azt mondta: csak az egészségügyi dolgozóknak kell feltétlenül maszkot viselniük, emellett a sebészi maszk megfelelő védelmet nyújt, ha nem végeznek invazív beavatkozást. Hozzátette: minden más esetben elég, ha a beteg viseli a maszkot, mert cseppfertőzéssel terjed a vírus. 

Az országos tiszti főorvos akkor azon a véleményen volt, hogy még káros is lehet egy olyan szájmaszk viselése, a védettség hamis illúzióját kelti. 

Kijelentésére nem sokkal később Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara is reagált: 

"Tehát a koronavírusossal fertőzött betegeknél nem az az ajánlás hogy "biztos, ami biztos, hordják", hanem azért kötelező hordani, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Egyébként pedig egyfajta védelmet, biztonságérzést ad és kifejezi hogy vigyázok magamra, és te is vigyázz magadra. Ezért biztos, hogy minden egyéb védőeszköz legfeljebb túlbiztosítás, de nem ártalmas"

Ne csak a koronavírussal fertőzöttek hordjanak védőmaszkot, hanem lehetőleg mindenki

Nem fogalmazott egyértelműen a tisztifőorvos a szájmaszkok használatáról. Vannak tünetmentes koronavírusosok is, akik fertőzhetnek, de Müller Cecília az operatív törzs sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy csak a betegeknek kell maszkot hordaniuk. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ilyenkor mindenkinek célszerű a védőmaszk használata.

Mint ismert, április végétől már szinte mindenhol kötelező volt a maszkviselés. Ennek fényében Müller egy hónappal korábbi maszkokkal kapcsolatos kijelentését értelmezhetnénk úgy - ahogyan a törvényben is áll - hogy az a "védekezés eredményességét akadályozza"?

Hiba lenne. Természetesen sem Gulyás Gergely sem Müller Cecília nem követett el rémhírterjesztést, vagy akadályozták volna a védekezést, egyszerűen csak tévedtek és rossz döntést hoztak egy adott helyzetben, amit későbbiekben korrigálni kellett.

"Álbiztonságot adó tesztelés"

Április 10-én Karácsony Gergely hozta nyilvánosságra azt a levelezést, amiben Sára Botond fővárosi kormánymegbízott nevében Vass Csaba helyettes fővárosi és megyei tiszti főorvos azt írta, hogy "szakmailag nem indokolt egy beteg tesztelése, ha másik intézménybe küldik őket".

Az ügy előzménye az volt, hogy korábban több kórház is jelezte, csak negatív teszttel rendelkező beteget vesznek át másik kórházból vagy intézményből. Sáráék szerint viszont ez szakmailag megalapozatlan. Mint írják:

"A negatív teszt csupán azt jelenti, hogy a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható a vírus. Ez az eljárás álbiztonságot adhat, ill. fölösleges laboratóriumi vizsgálatokat, költségeket generál. Kérem, hogy a betegek átvételét/átadását ne nehezítsék meg az amúgy is járványos időszakban"

A Karácsony által nyilvánosságra hozott levelezésből az is kiderült, hogy a főváros már hetek óta kérte az kormány illetékeseit - így Sára Botondot is - hogy ne  küldhessenek vissza a kórházak idős embereket az idősotthonokba negatív teszt nélkül.

Sáráék levele március 26-án született, két héttel később pedig Müller Cecília kiemelt és kötelező ellenőrzést rendelt el az idősotthonokban, április 30-án pedig Gulyás Gergely jelentette be, hogy kötelező tesztelni a kórházakból távozó és a beérkező betegeket, illetve az idősotthonok valamennyi dolgozóját.

Vagyis Sáráék "álbiztonságról", "fölösleges laboratóriumi vizsgálatairól" és "költségekről" szóló levele - finoman fogalmazva - enyhén szólva is meghaladottá vált. 

"Elegendő a védőfelszerelés"

"Jelenleg is van elég védőfelszerelés – maszk, kesztyű, védőruha – az egészségügyi intézményekben"

- mondta Pintér Sándor belügyminiszter február 7-én.

Szavait később számos kórházi szakember, intézményvezető és mentődolgozó cáfolta, szinte nem múlt el úgy nap márciusban, hogy ne hallottunk volna védőfelszerelés-hiányról. Március végén aztán maga a kormányzati propaganda adott frappáns választ az "elegendő védőfelszerelésről" szóló kijelentésre azzal, hogy az állami sajtóban szinte minden egyes szállítmányt kiemelten kezelve mindenki megtudhatta, épp hány millió maszk, védőruha vagy lélegeztetőgép érkezik a "fürkészek és a portyázók" jóvoltából.

Az már egy másik történet, hogy pontosan milyen minőségű védőfelszereléseket is szereztek be...

Stummer: Olcsó és alkalmatlan maszkok jutottak a magyar kórházaknak

Emlékeznek még arra, amikor március 24-én Orbán Viktor büszkén és dagadó keblekkel tenyerelt rá egy Kínából érkező szállítmányra? Biztosan, ugyanis az átmeneti lebénulás utána ismét felpörgő kormányzati hírgyártósorok mindent megtettek, hogy jó időre a retinánkba égjen a pillanat.

A fenti esetekből is látszik, mennyire veszélyes lehet egy nehezen vagy éppen sokféleképpen értelmezhető jogszabály, mindez egy olyan időszakban, amikor a közösségi médiát elárasztják a valódi álhírek és hagymázas összeesküvés-elméletek, amelyek már valódi veszélyt jelentenek a védekezés során.

Injekciók és összeesküvés-elméletek helyett

Az utóbbi hónapokban a koronavírus mellett a különböző összeesküvés-elméletek, hagymázas injekciók, álhírek és tébolyult gyógymódok is elszaporodtak, párhuzamosan több tízezer virológus és háttérhatalom-szakértő felbukkanásával. Ahogyan az lenni szokott, az erre szakosodott kattintásvadász és álhíroldalak szintén aktivizálták magukat, követőik pedig még a korábbinál is gyorsabban terjesztik az ostobaság kórját.