Több mint húszezer halott sem elég ahhoz, hogy az elnök komolyan vegye a problémát

Bolsonaro
Jair Messias Bolsonaro/Facebook

Brazília a koronavírus-fertőzötteket tekintve már második helyen áll a világon, a halálos áldozatok száma átlépte a húszezret, de Jair Bolsonaro álláspontját továbbra is úgy tudjuk röviden összefoglalni, hogy szerinte egy autógyárat sem zárnak be azért, mert vannak közlekedési balesetek. Nagy Sándor Gyulát, a Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a latin-amerikai vírushelyzetről, és Brazília jövőképéről. Interjú.

A brazíliai egészségügyi válság, holttestek az ecuadori Quayaquil utcáin, Argentína csődje. Talán ezek azok a témák, amelyek a legtöbb emberhez eljutottak Latin-Amerika kapcsán az utóbbi időszakban. Mennyire súlyos a koronavírus-válság a térségben?

Alapvetően Brazíliában a legsúlyosabb, de több dolgot is figyelembe kell vennünk, például a tesztelést, annak minőségét és mennyiségét a lakosságszámhoz viszonyítva. Kevés a megbízható információ, de talán Brazíliában végzik a legtöbb tesztet, bár egy 200 milliós országról van szó, így nem is meglepő. A lakosságarányt tekintve viszont meg sem közelítik a dél-koreai vagy az európai átlagot. Az azonosított elhunytak és betegek jó eséllyel csak egy részét teszik ki a valós számnak. Amit érdemes majd figyelemmel követni, az a hónapra lebontott halálozási arány alakulása a korábbi évek átlagához viszonyítva, mely reálisabb képet adhat. Most azt láthatjuk, hogy Brazília mellett Peruban is fellángolt a vírus. Latin-Amerikában a közegészségügyi ellátási rendszer az amerikaihoz hasonló, jelentős részben magánbiztosításon alapuló, csakhogy a térségben biztosítások nem igazán vannak, ahogy a többségnek pénze sincs a kórházi ellátásra, megfelelő állami ellátórendszer pedig sok helyen egyszerűen nem létezik, például Magyarország kiemelkedően jó ellátórendszerrel rendelkezik a legjobb latin-amerikai országokhoz képest is.

Hogy érinti az őslakosokat a járvány?

A kolonizáció óta látszik, hogy a bennszülöttek szervezete az idegen vírusokkal szemben kevésbé ellenálló. Ha az Amazonasban élő, a külvilággal minimális kapcsolatot fenntartó indián őslakosok közé bekerül a vírus, könnyen megdobhatja a nem krónikus betegek közötti halálozási számot, amit már láthatunk is. Ott nincs egészségügyi ellátás, talán van egy orvos, de nincs gyógyszer, nincs lélegeztetőgép és nincs kórház. Ezt egyes brazil baloldali szakértők tudatos genocídiumnak is nevezik, Jair Bolsonarót téve meg felelősnek.

Van olyan latin-amerikai ország, ahol az európaihoz hasonló, szigorú intézkedéseket hoztak?

Kubában komoly kijárási tilalmat vezettek be, csak nem lehet betartani. Többórás sorokat kell végig állni a napi élelmiszeradagért, és mire bejutsz, talán még kapsz rizst, házhozszállítás nincs, mivel benzin sincs. Az egészségügyi ellátórendszer aránylag jó, durva számokról nem hallani, de ők is kínai adományból megszerzett  tesztekkel dolgoznak, ami elég magas százalékban hamis eredményt hoz ki. Argentínában is szigorú a kijárási tilalom, korlátozzák a be- és kiutazásokat, bizonyos régiókban diverzifikált szintű elzárás történt. Az ország jelenleg technikai csődben van, ez azt jelenti, hogy egy áprilisban lejáró tartozást nem tudtak kifizetni egy befektetői körnek, az átütemezésről és halasztásról folyamatosan tárgyalnak. Chilében működik még egy aránylag jó megoldás, kistérségi területeken különböző szintű a kijárási tilalom, a déli részeken, ahol kisebb falvak és városok vannak, lazábbak a korlátozások, de az északi, sűrűbben lakott területeken szigorúbbak, a fővárosban, Santiago de Chilében akár kerületként is változhat.

Brazília világszinten második helyen áll a fertőzöttek számát tekintve, jóval 20 ezer feletti halálos áldozattal, Jair Bolsonaro pedig erős bagatellizálással reagált a járványra. Szigorodott azóta az álláspontja, vagy még mindig egyszerű kis influenzának tartja a vírust?

Bolsonaro alapvetően kitart amellett, hogy sajnálja, ha valaki meghal, de a gazdaságnak működnie kell tovább. Központi jelleggel nincsenek korlátozások, ő maga sem mutat példát, tömegtüntetéseket tart, emberek közé megy, kezet fog mindenkivel. Brazíliában jelenleg összecsúszik a vírus okozta közegészségügyi helyzet egy komoly politikai problémával. Bolsonarónak azért van szüksége a tüntetésekre, mert veszélyben van a pozíciója. A legfelsőbb bíróság hatalommal való visszaélés ügyében gyűjt ellene bizonyítékokat, amelyek egy alkotmányos vádemeléshez is elegendők lehetnek, mely akár elnöki mandátumának is véget vethet.

Az interjú megjelenésének pillanatában a Worldometers adatai szerint 376 ezer embernél azonosították a koronavírus-fertőzést Brazíliában, 23522 a halálos áldozatok száma, 153 ezer embert nyilvánítottak gyógyultnak.

A járványkezelésben látható ellentétek következtében egy hónap után lemondott az új egészségügyi miniszter, Nelson Teich, de távozott az igazságügyi tárcavezető, Sérgio Moro is, a szövetségi rendőrfőnök leváltása miatt. Okozhatnak ezek az ügyek kormányválságot?

Az egészségügyi miniszterek különösebben nem érdeklik Bolsonarót. Szerinte ez a járvány nem durvább, mint egy influenza, aki túléli, az túléli, aki nem, az nem. Ha ezzel nem ért egyet a miniszter, mennie kell, csak ugye nincs az a közepes értelmi szinttel megáldott orvos, aki ne mondaná azt, hogy itt valamit tenni kell. Az igazságügyi miniszter kezdetektől fogva a kormány tagja volt, sőt, valószínűleg már előtte is szövetségre lépett Bolsonaróval. Olyan emberről van szó, aki keményen végezte korrupcióellenes munkáját, például ő állította össze a vádakat a börtönbüntetésre ítélt kettővel ezelőtti elnök, Luiz Inácio Lula da Silva perében. Néhányan politikai elfogultsággal vádolták Bolsonaro irányába, de mégis abban a pillanatban lemondott, ahogy Bolsonaro leváltotta tisztségéből azt a rendőrfőnököt, aki nyomozást rendelt el a családtagjai ellen, és a család egy barátját akarta a helyére ültetni. Moro azt mondta, hogy ehhez nem asszisztál, úgyhogy az ügyben elrendelt rendőrségi kihallgatását követően besétált a legfelsőbb bíróságra és bizonyítékokat adott át.

Figyelembe véve a hatalommal való visszaélés lehetséges vádját, a járványhelyzetet és a brazil ellenzék állapotát, megbukhat Bolsonaro?

Rengeteg a bizonytalan tényező, szcenáriókat tudok mondani, de ezek esélyei egy héten belül is változhatnak. Az egyik, hogy Bolsonaro marad az elnök, folytatódnak a csatározások, de kihúzza a mandátuma végéig, ami még 2,5 év. Eljöhet az a pillanat is, amikor már nem rá szavaznak, ha így vezeti tovább az országot, ha sokan meghalnak, ha családok tömegei fogják érezni, hogy Bolsonaro politikájának az ő életükre negatív hatása van, például a munkanélküliséggel és a gazdasági problémákkal. Hozzáteszem, ez jelen pillanatban szinte a világ bármely országára igaz, a hatalmon lévőknek gondot okozhatnak a következő választások. Az is potenciális szcenárió, hogy megtörténik az alkotmányos vádemelés, amit sikerrel végigvisznek, de a kormány nem omlik össze. Bolsonaro helyét alelnöke venné át, aki egy szintén katonai múltú nyugalmazott tábornok, így gyakorlatilag egy alomból jönnek, kérdés, hogy ő mennyivel lenne jobb, mint Bolsonaro. A vádemelés útján történő eltávolítása akár mártírt is csinálhat belőle, aminek segítségével megnyerheti a következő választást. Ha teljes gazdasági összeomlás jön, akkor valószínűleg vége a politikai karrierjének.

Az ellenzék helyzete nem egyszerű, a brazil parlamentben 27 párt van, egyiküknek sincs többsége, 17 százalékkal a Munkáspárt a legerősebb, őket követik Bolsonaróék. A paletta rendkívül fragmentált, Bolsonaro leváltásához pedig közel kétharmados többségre van szükség az alsó- és felsőházban is. Ha ez meg is történik, hosszú folyamat lesz, a Dilma Rousseff elleni eljárás fél évet vett igénybe. A másik, hogy Bolsonarónak ma is nagy a népszerűsége, és az előző vesztes munkáspárti jelöltön kívül nem látni karakteres kihívót.