Kim Dzsongun húga hozza el újra a koreai háborút?

Kim Jodzsong
Twitter

2018-ban még úgy tűnt, hogy alapvető változások indultak Észak-Korea nemzetközi elszigeteltségét illetően. Nyitott a retesz, 2018. júniusában, Szingapúrban tárgyalt Donald Trump és Kim Dzsongun, amiről akkor az évszázad találkozójaként számoltunk be.

Az esemény inkább pr-szagú volt, konkrét eredmények nélkül, de a személyes kommunikáció önmagában is történelmi lépésnek számított. Szintén 2018-ban történt, amikor Kim Dzsongun és Mun Dzsein kézenfogva lépték át a demarkációs vonalat, a 65 év után kötendő békeszerződés és a teljes atommentesítés is szóba került.

A phjongcshangi téli olimpián közös északi- és déli női jégkorong válogatott indult, együtt vonultak be, észak-koreai delegáció érkezett az országba. A megbékélés tehát sínen volt, bár a szimbolikus lépések mellett kevés kézzelfogható és jelentős következmény történt, de például Észak-Korea leállította az interkontinentális ballisztikus rakétateszteket, valamint felszámolták egy nukleáris kísérleti telepüket.

A 2019-es, Hanoiban tartott Trump-Dzsongun csúcs, ahol már nem volt elég a pr és a látványos kézfogás, kudarccal végződött. Phenjan azt kérte, hogy függesszék fel az Észak-Korea ellen hatályban lévő szankciókat, Washington az atomarzenál felszámolását támasztotta elvárásként. A hivatalos kommüniké szerint asztalcsapkodás nem volt, de Trump közölte, hogy „néha fel kell állni, ez pedig most ez a pillanat volt”.

Eszkaláció

2020-ra pedig nemhogy befagytak a tárgyalások, hanem eszkalálódik a helyzet: Dzsongun húga, Kim Jodzsong június elején katonai akcióval fenyegette meg Dél-Koreát, amiért szerinte nem lép a dél-koreai aktivisták szórólapkampánya ellen. Észak-koreai disszidensek és más aktivisták az elmúlt hetekben apró hőlégballonok segítségével szórólapokat juttattak át Dél-Koreából a határon, amelyekben erőteljesen bírálták a phenjani rezsimet és a katasztrofális emberi jogi helyzetet. Északon kritikaként hozták fel azt is, hogy szerintük Dél-Korea semmit nem tesz a 2018-as megállapodásban foglaltak végrehajtásáért.

Gyakorlati lépések is történtek:

  • Észak-Korea felrobbantotta a határon fekvő Korea-közi összekötő irodát
  • Phenjan katonákat vezényelt néhány elhagyatott őrhelyre a demilitarizált övezetben
  • bejelentették, hogy 12 millió röplapot szórnak szét Dél-Korea felett
  • Észak-Korea visszaállítja a propagandát sugárzó hangszórókat a határon

Kim Jodzsong?

Kim Dzsongun húga 2020 áprilisában már a nemzetközi sajtó címlapjaira került, amikor az észak-koreai vezető eltűnése közben hosszas találgatások kezdődtek a potenciális utódról. Egyértelműnek tűnik, hogy a mostani események mögött Kim Jodzsong áll: ő fenyegette meg Dél-Koreát és a KCNA közlése szerint ő adott parancsot a keszongi iroda felrobbantására.

Kim Jodzsong valamikor a ’80-as évek végén született, 30-32 éves, már az a tény is, hogy nem tudni a pontos életkorát megmutatja, hogy mennyire zártan működik az észak-koreai rendszer. Állítólag 1996 és 2000 között, ahogy bátyja, Svájcban tanult, később a Kim Ir Szen Egyetemre járhattak, Jodzsong informatikán végzett.

Kim Jodzsong bátyja oldalán az egyik Korea-közi csúcstalálkozón.
Wikipedia

2010 szeptemberében, egy pártkongesszuson mutatkozott először nagy nyilvánosság előtt, 2011-ben egyre nőtt iránta az érdeklődés, amikor Dzsongun mellett állt Kim Dzsongil temetésén. 2014-ben a Központi Bizottság magas rangú illetékesének nevezték, nem sokkal ezt követően a Propaganda- és Agitációs Osztály igazgatóhelyettese lett, az egyik feladata valószínűleg bátyja imázsának építése.

2017-ben a Politbüró póttagja, ez az egyik legfelsőbb testület az államvezetésben, azóta már, rövid kegyvesztést leszámítva, állandó tag. Jelenlegi pozíciója szerint a Munkáspárt Központi Bizottságának első osztályvezető-helyettese.

Szakértői találgatások szerint Jodzsong azután veszítette el pozícióját, hogy kudarcba fulladtak az amerikai-észak-koreai tárgyalások, de Dzsongun megbocsátott húgának.

Járt Dél-Koreában

Kim Jodzsong két éve került a világ figyelmének középpontjába, amikor északi delegáció érkezett a phjongcshangi téli olimpiára, ezzel ő volt a Kim-család első vér szerinti tagja, aki az 1953-ban lezárult háború óta Dél-Koreába látogatott. Jodzsong többek között Mike Pence amerikai alelnök és Abe Sinzó japán miniszterelnök társaságában vett részt a megnyitón, de meghívták a dél-koreai Kék Házba is, ami az ország elnöki rezidenciájaként funkcionál.

Lehet-e ő az örökös?

Észak-Koreában a kommunista rendszerekre nem jellemző módon dinasztikus a hatalomöröklés, így jó eséllyel Dzsongun után is egy Kim fogja irányítani az országot. Kim Dzsongunnak állítólag van három fia, de ők még túl fiatalok a politikai szerepvállaláshoz, más opció a dinasztia továbbviteléhez pedig nem igazán marad, csak Jodzsong.

A téli olimpia megnyitóján.
Wikipedia

Él ugyan egy idősebb testvérük, Kim Dzsongcshol, de a hírek szerint már korábban is túl puhánynak tartották az ország vezetéséhez, Kim Dzsongnamot 2017-ben megmérgezték Malajziában.

Lehetséges opció még a 65 éves Kim Pjongil, Kim Ir Szen fia, akit 40 év diplomatamunka után 2019-ben hazahívtak, egyébként 1988-ban Magyarország volt a nagyköveti állomáshelye, de az észak-koreai mércével szabadszellemű életvitele nem biztos, hogy alkalmassá teszi a rezsim vezetésére.

„Utódként az a probléma vele, hogy nő, és még mindig túl fiatal”

- ezt Jú Dongrjúl Észak-Korea-szakértő mondta Jodzsongról a New York Timesnak.

Ellenben az a tény, hogy a Kim-család tagja, még az északi patriarchális rendszerben is potenciális utóddá teszi őt.

Háború lesz?

Több forgatókönyv is lehetséges, az egyik, hogy Jodzsong már a későbbi öröklés szempontjából mostani parancsaival és kommunikációjával igyekszik megszilárdítani helyét és pozicionálni önmagát, bátyja engedélyével.

Az is elképzelhető, hogy politikai stratégiáról van szó Phenjan részéről, a konfliktusgenerálás új dinamikát ad a két éve enyhülésnek indult kapcsolatnak, talán ezzel akarnak erőpozícióba kerülni egy későbbi tárgyaláshoz. Ha pedig ezt a vonalat tovább visszük, és nem a hatalomfolytonosság szempontjából vizsgáljuk az eseményeket, azért is lehet Jodzsong most az eszkaláció főszereplője, hogy Dzsongun már békepárti, ilyen értelemben pozitív aktorként tűnjön fel, ha vele indulna az újabb konszolidáció.

Miha Hribernik szakértő a CNBC-n idézte fel, hogy nem precedens nélküli a potenciális utód felépítése már a hatalomátadás előtt: 2010-ben Kim Dzsongun vezette a Yeonpyeong-sziget elleni tüzérségi támadást, amivel erősítették súlyát a hadseregben, 2011-ben pedig hivatalba is lépett.

Jung Pak, a Brookings Institution kutatója úgy véli, ha például a keszongi iroda felrobbantása annak a jele, megmutassák Jodzsong katonai képességeit, amelyek eddig hiányoztak az életrajzából, akkor további provokatív lépések és mesterséges válságok jöhetnek, amelyek katonai összecsapásokkal is járhatnak.