Elsodorja-e az időközi országgyűlési választást a koronavírus második hulláma?

Parlament
Képviselők a napirendről szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 13-án.
MTI/Szigetváry Zsolt

Hétfőn emlékezett meg a Parlament a tragikus körülmények között pénteken elhunyt Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselőről, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókerületében nyert egyéni mandátumot 2018-ban.

A politikus elvesztése miatt, a választási eljárásról szóló törvény értelmében,

időközi választást kell kitűzni július 10-től számolva 120 napon belül a tiszaújvárosi térségben,

ami azt jelenti, hogy legkésőbb november 8-ig választania kell az ott élőknek. Csakhogy pont erre az időszakra várja az Orbán-kormány a koronavírus-járvány második magyarországi szakaszát is. Emlékezetes, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arra figyelmeztetett június elején, hogy a járvány második hullámának legvalószínűbb időpontja november, igaz, "addig is ki kell húzni valahogy".

A vonatkozó törvény szerint egyébként a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen - ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nagyjából egy hónapja van a dátum kijelölésére a Nemzeti Választási Bizottságnak. A kampányidőszak pedig a szavazás napját megelőző 50. naptól kezdődik.

De mi lesz akkor, ha a jelenleg érvényben lévő járványügyi készültség már nem lesz elegendő, és vissza kell állítani veszélyhelyzetet?

Nos, a koronavírus-járvány örve alatt bevezetett, és alig egy hónapja felfüggesztett felhatalmazási törvény kimondta,

a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, és a már kitűzött választások is elmaradnak,

amiket aztán a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. Tehát, ha a következő 120 nap valamelyikén újra elrendelik a veszélyhelyzetet, és Orbán Viktor ismét ugyanazokkal a rendeletekkel kíván kormányozni, mint tavasszal, akkor a Borsod megyei időközi is valamikor később kerül megrendezésre.

Ez egyébként azért is kényelmetlen kérdés, mert jelenleg nincs meg a kétharmad (115 fideszes, 17 KDNP-s képviselő ül a Házban), a 133-hoz szükség van a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre támogatására, sőt, Orbán Viktornak is jelen kell lennie minden sarkalatos szavazásnál, ha nem tud esetleg a kormányoldal meggyőzni egy-egy független képviselőt...

De az ellenzék számára is új feladattal szolgálhat ez a nyár.

A 2018-as áprilisi választásokat Koncz Ferenc 49,3 százalékkal nyerte meg, és 25.662 szavazatot gyűjtött.

  • A második helyen a jobbikos Bíró László végzett (31,64 százalék, 16.469 szavazat),
  • őt követte 7.757 szavazattal Pap Zsolt (MSZP-Párbeszéd, 14.9 százalék),
  • valamint Tarnai Gábor (LMP, 1.182 szavazat, 2,27 százalék).
A jelenlegi ellenzéki logika szerint tehát ebben a választókörzetben eredményre vezethet a NER-rel szembeni egy az egy elleni felállás.

A kérdés az, hogy tudják-e működtetni a korábban felvázolt taktikát az ellenzéki pártok, illetve mikor tudnak megegyezni a jelölt(ek)ben, valamint hogy talál-e a Fidesz is olyan szereplőt, akit el tud indítani (2020 elején Dunaújvárosban ez emlékezetes módon nem sikerült a kormánypártoknak).

Persze, még az is lehet, hogy az ellenzéki reményeket (is) elsodorja a koronavírus második hulláma.