Második Reformkor? - Az államtitkár szerint az álhírek elleni harc közös érdekünk

fake news

A 2022-es választások közeledtével (sőt, az október 11-ei borsodi időközi előtt) az ország szempontjából is kiemelten fontossá válik az álhírek, illetve a fake news elleni küzdelem. 

Krekó a fake news elleni harcról: fontos a kínálati oldal szabályozása, mert amit jobban tolnak, abban többen fognak hinni

Létezik-e objektív valóság? Higgyünk minden hírnek, vagy kételkedjünk minden hírben? Hogyan változott meg a kapuőrök szerepe? Hogyan léphetnek fel a társadalom szereplő az álhírek ellen? És mennyire lehet proaktív Vona Gábor és a Második Reformkor Alapítvány kezdeményezése, mely pénzmegvonással büntetné azokat a szerkesztőségeket, akikről bíróság mondta ki, hogy fake newst terjesztenek?

A választások tisztaságát befolyásoló hazugságáradat ellen a Vona Gábor-féle Második Reformkor Alapítvány dolgozott ki egy konkrét törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban a jobbikos Szilágyi György kérdezte Rogán Antal propagandaminisztert. 

Ahogy arról korábban az Alfahír is beszámolt, a törvényjavaslat lényege, hogy

a hiteles tájékoztatáshoz való jog, valamint a közpénzzel történő felelős gazdálkodás elvének érvényesítése érdekében a jövőben csak korlátozottan vagy egyáltalán ne jussanak közpénzhez a bizonyítottan álhíreket terjesztő médiumok.

A javaslat értelmében a jogerősen elveszített sajtó-helyreigazítási, jóhírnév megsértése vagy rágalmazás miatt indított perek számával arányosan csökkenne a közpénzhez való hozzáférés lehetősége az érintett médiaszolgáltatók és sajtótermékek, valamint többségi tulajdonosaik számára.

Lefordítva: az állam ne pénzeljen, ne pénzelhessen a továbbiakban adófizetői pénzből álhíreket gyártó sajtótermékeket. 

"Mára eljutottunk odáig, hogy egy kormányzati hirdetésekkel bőkezűen ellátott médium álhíre kapcsán a főszerkesztő a bíróság előtt a hamis tanúzás büntetőjogi következményeire való kioktatást követően azt vallja, nem tudja, ki volt az álhír szerzője, sem azt, hogy ki a szerkesztő, illetve ki döntött a jogsértő tartalom közléséről"

- idézte fel Szilágyi György, amikor az Origo főszerkesztője több alkalommal is vallott arról a bíróságon, hogy

fogalma sincs arról, hogy az általa vezetett portálon megjelent "cikket" ki írta. 

A Jobbik alelnöke szerint

"a kialakult helyzet tarthatatlan, Magyarországhoz méltatlan, erkölcsileg aggályos, és reményeim szerint maga a kormány, de a kormánypárti és az ellenzéki képviselők számára is elfogadhatatlan".

A Miniszterelnöki Kabinetiroda részéről Dömötör Csaba államtitkár válaszolt, és bár a kormány által közpénzzel kitömött sajtótermékekre külön tért ki, de legalább elismerte a problémát.

"Az álhírek és a külföldi beavatkozási kísérletek elleni fellépés közös érdekünk. Ezzel kapcsolatban a világ számos országában intenzív vita és párbeszéd zajlik, nem függetlenül az álhírek terjedését könnyítő digitális platformok térnyerésétől sem"

- fogalmazott, hozzátéve: a kormány figyelemmel kíséri ezeket a vitákat, vizsgálja a jó gyakorlatokat, és a maga eszközeivel erősíteni szeretné az erről szóló párbeszédet.

Beszédes ugyanakkor, hogy Dömötör Csaba a március megalakult Digitális Szabadság Bizottságra hívta fel a figyelmet, amely fórum azzal került be az országos hírekbe, hogy a legutóbbi ülésén Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman felvetette a magyar Facebook-törvény megalkotásának szükségességét

TASZ: Meg kellene hallgatni a felhasználókat, hogy az ő érdekeiket szolgálja-e a Facebook-törvény

Mint arról korábban beszámoltunk, Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt javasolta, alkosson a kormány jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, illetve hogy a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát. Erről is kérdeztük Mráz Attilát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Politikai Szabadságjogi Projekt szakértőjét.

Végül a kormánypárti politikus némi malíciával azt is megjegyezte, hogy az egyes pártoknak, így a Jobbiknak, minden lehetőségük megvan arra, hogy az általuk támogatott szakmai javaslatokat országgyűlési képviselőik révén előterjesszék - bár azt nem tette hozzá, hogy ezeket rendre le is söpri a kormányoldal.