Fake-ek és ellensúlyok címmel az álhírek elleni küzdelem jegyében hozta nyilvánosságra új törvényjavaslatát a Vona Gábor vezette Második Reformkor Alapítvány. Vona az ezt bemutató videójában úgy fogalmazott,
éppoly fontos, mint a migráció, a klímaváltozás, a digitalizáció vagy a járványveszély kihívásai.
Sőt – tette hozzá – a jelenség még súlyosabb is, mint a többi, hiszen
A jelenség ugyanis a közéletet mérgezi, a politikai színvonalat lefelé nyomja, ugyanis nem a konstruktivitást, hanem a rombolást szolgálja. Ennek ellenére kezdünk hozzászokni – emelte ki.
Vona arra is rámutatott, mindenki abból indul ki, a fake news
csúnya dolog, de mindig a másik oldal csinálja,
míg a saját álhírei felett vagy szemet huny, vagy nem is tekinti fake newsnak. Tehát a jelenség ezeket a párhuzamos világokat, buborékokat, törzsi gondolkodást nemcsak fenntartja, hanem meg is erősíti.
A másik ok, ami miatt hozzászokunk, hogy
fegyvertelennek érezzük magunkat vele szemben
– mondta Vona, aki azonban nem hajlandó elfogadni ennek a jelenségnek a létét. Ezért alkották meg a törvényjavaslatot, amit nehezített, hogy nemzetközi szinten sem nagyon van „kapaszkodó”.
(Valóban, az urbanlegends.hu 2018-as gyűjtése szerint számos országban megpróbálnak aktívan fellépni az álhírek jelensége ellen, ez többnyire vagy jogszabály-módosításon keresztül történik, vagy valamilyen szakértői plénum felállításával próbálkoznak, ám ezek sikere, hatékonysága erősen kétséges – A szerk.)
Vona úgy véli, a fake newst terjesztő oldalakat az Achilles-pontjukon kell eltalálni, ami az anyagi bevételük, ez pedig számos esetben közpénz. Vagyis – hangsúlyozta – a médiumok közpénzbevételét kell csökkenteni vagy akár meg is szüntetni az őket elmarasztaló jogerős bírósági ítéletek függvényében.
A vlogger kiemelte, javaslatukban két elvet akartak érvényesíteni. Egyrészt azt, hogy mindannyiunknak jogunk van a hiteles tájékoztatáshoz, másrészt pedig azt, hogy a közpénzekkel felelősen kell gazdálkodni. Kijelentette, a médiumok büntetőpontokat kapnának a jogerős elmarasztaló bírósági döntések után, ezek növekedése sávosan csökkentené a közpénzhez jutás lehetőségét.
Vona elismerte, ezzel a kezdeményezéssel mindössze a jelenségnek az egyik elemét választották ki, de ez ennél összetettebb probléma:
Az álhírek elleni küzdelmet nem csak a büntető- vagy médiajog, hanem az oktatás, a társadalmi tudatosság növelése révén is vállalni kell.
Kijelentette azt is, hogy ez nem csodafegyver. Ugyanis nemcsak közpénzzel lehet fake news-gyárat fenntartani, az üzleti érdekből is működhet, vagy épp a közpénz pár lépésben átalakulhat üzleti támogatássá. Vona felhívta a figyelmet a külföldi érdekeltségű fake news-gyárakra, illetve a konteókra való hajlamra is, melyek ugyancsak a fake news melegágyai.
A mostani javaslat alapvetése az, hogy ha a kormány és a politika nem képes küzdeni az álhírek jelensége ellen, és nem képes megvédeni a társadalmat tőle, akkor legalább ne legyen terjesztője ennek. Vona rámutatott annak abszurditására is, hogy mivel az adóforintokat az adófizetők biztosítják, lényegében az adófizetők finanszírozzák a félretájékoztatást. Vonáék ezen a ponton akarnak változást elérni első körben.
Rámutatott arra is, hogy a koronavírus-helyzet a fake newsokat csak tovább erősítette, és ennek kapcsán idehaza már politikai konfliktusok is kialakultak: a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállására hivatkozva Facebook-posztok miatt embereket állítottak elő. (Lásd itt és itt.) Kiemelte, hogy a kormányzat, mely korábban előszeretettel használta a fake news eszközét, most szembekerült a problémával, „a fagyi visszanyalt egy picit”. A küzdelem jegyében pedig bevezet egy olyan gumiszabályt, mely alapján véleménye szerint politikai leszámolást tud végrehajtani.
Vona azt is kiemelte, a javaslatnak „nincs színe”, mert biztos abban, hogy egy más színezetű kormány esetében sem lenne jobb a helyzet, ha nem lenne olyan szabályozás, ami ebben megakadályozná.
Elismeri, felmerül a kérdés, hogy kell-e s sajtószabadságot ilyen büntetőpontokkal fenyegetni, ilyen plusz terhet rájuk róni. Vona azonban úgy véli, a sajtószabadságot nem a büntetőpontok fenyegetik, hanem az, hogy
Másrészt nem a véleményszabadság korlátozásáról lenne szó, hanem arról, hogy
küzdenek. Mert a fake news sokszor a véleménynyilvánítás szabadságának leplébe bújik, és ezzel fegyverez le bennünket – húzta alá Vona.
A javaslat szerint három esetben lehetne büntetőpontos kiróni: a médiatörvény szerinti sajtó-helyreigazítási pereket 1-es, a Polgári törvénykönyv szerinti jó hírnév megsértése miatti pereket 1,5-es, a Büntető törvénykönyv szerinti rágalmazási pereket pedig 2-es szorzóval vennék figyelembe. Vona azt is hozzátette, létre kell, hogy jöjjön egy ügynökség, amelynek feladata lenne ennek felügyelete, illetve ez a plénum figyelemmel követné a trendeket, hogy az álhírek evolúciójával (például a deepfake terjedésével) párhuzamosan fejlődjön az álhírek elleni védelem is.
Vona felhívta a figyelmet arra is, hogy
Tehát – mutatott rá – nekik megéri „elkülöníteni egy fake news-alapot”.
A közéleti vlogger arra kéri a társadalom szereplőit, induljon társadalmi vita a javaslatról is, egyúttal a fake news jelenségéről is.
Portálunk korábban több átfogó cikkben is foglalkozott a különböző típusú álhírek fajtáival, erről szóló írásunk itt olvasható:
Gulyásnak csak akkor büdösek az álhírek, ha azt róluk terjesztik
Tényleg álhír, hogy csökkentik vagy elveszik a nyugdíjat, Gulyás Gergely ilyet sosem mondott. A kancelláriaminiszter ezért feljelentést tesz. Csakhogy korábban ő maga mondta, a politikai igazságról, illetve hazugságról nem biztos, hogy a bíróság objektíven tud dönteni. Rövid összeállításunk a post-truth világról és az „alternatív tényekről".